2025. április 3., csütörtök,  Buda és Richárd
 
 
 
 

S a többi...

[S a többi...]
2025. március 25., kedd
A Szent Anna-tó legendája
Két, erdélyi legendát mutatnak be egy mesében, a Békéscsabai Jókai Színházban
Szerző: MTI - Vitalap.hu
Március 31-én mutatják be a Szent Anna-tó legendája című zenés mesét, Csurulya Csongor rendezésében, Békés vármegyében, a Békéscsabai Jókai Színházban. Seregi Zoltán színházigazgató az olvasópróbán elmondta, kiemeltnek tartja az erdélyi kultúra, az erdélyi szerzők, a határon túli magyarságról szóló darabok bemutatását. Idén, a gyerekeknek szeretett volna egy ilyen művet hozni, ezért megkérte az erdélyi származású Csurulya Csongort és a Marosvásárhelyen végzett Falusi Balázs Áront, hogy ,,találjanak valami nagyon erdélyit, és abból csináljanak egy darabot".

A Békéscsabai Jókai Színházban, március 31-én, mutatják be a Szent Anna-tó legendája című zenés mesét, Csurulya Csongor rendezésében. Kép forrása: Békéscsabai Jókai Színház

 

A rendező, Csurulya Csongor elmondta, Erdélyben megszámlálhatatlanul sok a mese és a legenda, de valami olyat keresett, ami ismerős a Békés vármegyei gyerekeknek is. Így esett a választás a Szent Anna-tó legendájára, amely testvérpárbaj története. Azonban, hogy színpadiasabbá és lágyabbá tegyék, hozzáfűzték a közeli, bálványosi vár legendáját, amelyben szerelmi szál is van. A mese a szerelemről, kitartásról, hűségről, tisztességről, emberségről és empátiáról szól. A fő üzenete, hogy a viszály nem szül semmi jót, szeretettel többre lehet menni. Nem szerette volna nagyon ,,skanzenszerűvé" tenni a történetet, mert véleménye szerint azzal ,,be is zárta volna". Így a zene - amelyet Orbán Ferenc, az Evilági zenekar vezetője szerzett -, sem autentikus népzene lesz, hanem mai hangszerekkel játszott dallamok, amelyeknek dramaturgiai feladatuk lesz a történetmesélésben. A jelmezeken - amelyek Petrovszki Árpád munkái - megjelennek ugyan az erdélyi, felső-háromszéki népi hímzések motívumai, de leegyszerűsítve, nem túldíszítve használják.

 

Falusi Áron Balázs szerzőtárs és rendezőasszisztens elmondta, a történetben olyan univerzális tartalmak jelennek meg, mint a szerelem és a családi konfliktusok, így ,,kisebb kulturális eltérésekkel ugyanúgy értelmezhetők a világ bármely pontján".

 

A rendező a díszletet - amelyet Vacsi Dávid szcenikus jegyez - az ,,ő fejükkel gondolkodva, minecrafotsan" találta ki, grafikailag és térkompozícióban is. A darabban hat helyszín lesz, mindenhol 40, különbözőképpen elhelyezett kocka adja a térelemeket - például egy várat -, amelyek változásait játék közben a szereplők alakítják ki. ,,Ha a látvány megfogja a gyerekeket, könnyebben figyelnek a tartalomra" - vélekedett Csurulya Csongor.

 

A főbb szerepeket Sziveri Emese, Szász Borisz, Puskás Dániel, Kintner Nikolett, Nagy Róbert, Hodu József, Horváth Bence, és a Színitanház első-, másod- és harmadéves hallgatói játsszák. (Forrás: MTI)

 

Kép: A Békéscsabai Jókai Színházban, március 31-én, mutatják be a Szent Anna-tó legendája című zenés mesét, Csurulya Csongor rendezésében. Kép forrása: Békéscsabai Jókai Színház

 



<
+
>
Kérjük, hogy a nagyobb méretben való megtekintéshez kattintson a képre!


A hozzászólás csak regisztrált felhasználóknak engedélyezett.
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!

Cikkel kapcsolatos hozzászólások, észrevételek:

Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.