Közéleti tények

Az új jogintézmény lényege, hogy a többségében jogkövető adózók először lehetőséget kapnak az eltérésből eredő hibák kijavítására, és saját hatáskörben, saját üzletpolitikájuk, számvitelük rendszerében igazíthatják ki az adateltéréseket. A NAV arra számít, hogy az új típusú eljárásnak köszönhetően, az ellenőrzési erőforrásokat még jobban a csalárd cégek kiszűrésére koncentrálhatja, és a jogkövetőket megkíméli az ellenőrzéstől.

A februári eljárásban, az adóhatóság célzott kockázatelemzéssel azokat a cégeket szűrte ki, amelyek online számlaadat-szolgáltatásai és az áfa-bevallásokban szereplő értékesítési adatai eltértek, vagyis amelyeknek az online számla és online pénztárgép forgalma jóval magasabb volt, mint a bevallott értékesítés összege.

Az adategyeztetési felhívást valamennyi megkeresett adózó átvette, és 15 napos határidőn belül eleget is tett válaszadási kötelezettségének az Ügyfélportálon erre a célra kialakított felületen. Az eltérések tisztázása során vagy az áfa-bevallásukat maguk ellenőrizték, vagy az adatszolgáltatásukat javították. Az adategyeztetési eljárás partnerként kezeli a jogkövető adózókat, az adóhivatal elsőként őket kérdezi meg a hiba okáról, és lehetőséget biztosít a javításra is, szankciók nélkül. Ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, ha az érintett a felhívásra 15 napon belül nem reagál, a bírság 300 ezer forint. Abban az esetben, ha az együttműködés, a javítás elmarad, revízió is indulhat.

A NAV új, partnerközpontú gazdaságfehérítő eszköze a költségvetési bevételek biztosításán és a csalárd adózók kiszűrésén túl, a hivatal rendelkezésére álló adatok minőségét is javítja, a tranzakció-alapú adatok, a digitalizált bevallási folyamatok összességében az adózók adminisztrációs terheit csökkentik. (Forrás: MTI)

Kép: Valamennyi, megszólított adózó önként korrigálta korábbi hibáit, így mulasztási bírságot végül, egyetlen esetben sem kellett kiszabni. A kép illusztráció. Kép: Shutterstock