Közéleti tények

Budapesti hölgy talált hagyatékban 13 Mazán László-karikatúrát, amelyet - a festő és tanár számos munkáját az intézményben őrzik -, a múzeumnak adományozott. A rajzokat a művész a főiskolai évei alatt készíthette, több közülük az 1918-1920-as évek forradalmi hangulatát viszi az iskolába. Erre utal például a ,,Le a tanarakkal; nem lesz érettségi" felirat több karikatúrán, de szerepelnek köztük Mazán László első világháborúban, az olasz fronton szerzett élményei is. Ilyen például, amikor néhány katona varjúlevest főz a sisakjában. Bácsmegi Gábor hozzátette, a rajzok között van egy, a poklot ábrázoló vázlat is, amelynek kész változata már korábban a birtokukba került.

Gyarapodott a Munkácsy-gyűjtemény is a francia Le Monde Illustré 1900. májusi számával és a Magyar Képzőművészek Egyesülete 1927-ben kiadott albumával. Előbbiről az igazgató elmondta, a lap kétoldalas cikkben emlékezett meg Munkácsyról, de az írás igazán a fotók miatt érdekes. Az egyik jól ismert portré ,,kicsit más szemszögű" beállítása, a másikon, a festő Krisztusként megfeszítve lóg egy kereszten, szemei nyitva vannak és az ég felé néz. Bácsmegi Gábor elmondta, hogy Munkácsy így tanulmányozta a Krisztus-trilógia alkotásakor az izmok feszülését. A végső munkán Krisztus szeme csukva van, de van náluk olyan tanulmányfestmény, amelyen Isten fiát felfelé néző, nyitott szemmel festette meg a művész. Az albumról elmondta, gyűjtés miatt adták ki, azt szerették volna, ha a bevételből köztéri szobrot állíthatnak Munkácsynak.

A néprajzi tár bővüléséről Martyin Emília igazgatóhelyettes elmondta, a bajai Türr István Múzeumtól kaptak 19. század végi, 20. század eleji szőtteseket, amelyeket Mészáros Gábor keramikus nagymamája készített, túlélték az árvizet, néhányat az iszapból emeltek ki. A bajai múzeumnak Mészáros Gábor felesége, a szintén keramikus, makói Fodor Ilda adományozta a tárgyakat.

Hozzájuk került 245 levelezőlap is, amely a méhkeréki Száva Tivadar 1940 és 1944 júliusa közti levelezését követi nyomon. A férfi 26 évesen tűnt el a fronton, a levelekben beszámolt családjának a háborús körülményekről, a hidegről, betegségekről és arról is írt, hiába kérvényezte, hogy az időközben megszületett három gyermekére tekintettel mentsék fel a katonai szolgálat alól. ,,A levelek egyszerre kordokumentumok és egy családtörténet krónikái" - mondta Martyin Emília.

Fülöp Máté régész-muzeológus Magyarbánhegyes határában, fémdetektorral talált pápai ólombullát mutatott be, amelyet II. Pál (1464-1471) pápa adott ki. Abban a korban, pápai búcsúengedélyek tömegét adták vidéki kis templomoknak, a településen pedig volt egy kis plébániatemplom. Az ólombulla valószínűleg ilyen oklevélen lógott. Magyarországon, régészeti feltárásból, csupán még egy II. Pál pápa által kiadott bulla ismert, amelyet 1991-ben, a pécsi székesegyház feltárásakor találtak meg Janus Pannonius sírjában.

A történeti tárba egy a 19. század végéről származó, szintén fémkeresők által talált zsebpisztoly, egy 1860-as évekből származó Kossuth-fotó, egy 1877-es patikakönyv került. Továbbá, Békéscsabát egy 1944-es légiriadó után ábrázoló fotó, amelyen jól látszik, hogy milyen ideiglenes, sír formájú óvóhelyeket alakítottak ki a Kossuth téren. ,,Nem nagyon tudtunk eddig ilyen óvóhelyekről" - jegyezte meg az igazgató. Bácsmegi Gábor elmondta, az új szerzemények közül néhányat restauráltatni kell, de februárban, kamarakiállításon, más tárgyakkal együtt bemutatják őket a látogatóknak. (Forrás: MTI)

Kép1: A Munkácsy Mihály Múzeumban, január 16-án, bemutatták több, új szerzeményüket, amelyek adományozással, vagy vásárlással kerültek birtokukba. Kép forrása: Munkács Mihály Múzeum

Kép2: A 19. századból származó, francia zsebpisztoly a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum új relikviáit bemutató sajtótájékoztatón, január 16-án. Kép: MTI / Lehoczky Péter

Kép3: Az album bemutatja, hogy Munkácsy így tanulmányozta a Krisztus-trilógia alkotásakor az izmok feszülését. Kép: MTI / Lehoczky Péter