Közéleti tények

Erre a célra dr. Stefan Schmitz (német származású angol tudós) javaslatára építkeztek, aki nem a fizikai biztonságot, hanem a klímaváltozást, az emelkedő hőmérsékletet látta a legaktuálisabbnak a magállomány megmentésére.

Az ötletet követő időszakban, megalapították a Nemzetközi Magbunkert, s üzemeltetője a Grup Trust néven megalakult cég lett, dr. Stefan Schmitz vezetésével. A Spitzbergákon, vagy norvégül Svalbardon megépített földalatti bunker trezorjában a levegő jóval a fagypont alatt marad még áram nélkül is, ami kimondottan előnyös a Föld 13 ezer éves mezőgazdasági kultúráját őrző gyűjtemény szempontjából. A hegy mélyébe vájt raktárban, jelenleg a Földön előforduló növényvilág magjait, azaz hétezer fajt, egészen pontosan 1 millió 280 ezer 677 magmintát tárolnak. A magbunker megépítését a norvég kormány pénzelte, működtetéséről a már említett Crop Trust gondoskodik. Maga a tárolás teljesen ingyenes.

A magbunker bejárata egy télalap alakú betonék - állandóan erős fénnyel ki van világítva, amelynek áramellátását is a bunkerben oldották meg -, amely meredeken emelkedik a havas hegyoldalból, mintegy utalva a bibliai végítélet napjára. A kifejezés maga azt jelzi, hogy milyen vékony jégen csúszkál a Föld légkörének, emberi beavatkozások következményeként a növényvilág kihalásának veszélye. - „Távol van azoktól a földi helyektől, ahol háború és terror dúl” - nyilatkozta Bente Naeverdal, aki néhány éve a trezor napi működését irányítja. Ebben, a közeli bányákból kialakított széfben óvják a kormányok és magintézmények letétbe helyezett tiszta, gén- és egyéb eljárásnak ki nem tett magokat. A magbunker biztonságos bejáratától 130 méteres folyosó végében van három raktár, amelyekben vákuumozott ezüstfóliába, vagy kémcsövekbe csomagolva tárolják a növényi magvakat. A Spitzbergák székhelye Longyearbyen, reptere pedig a Föld legészakibb pontja, ahová a menetrend szerinti kereskedelmi légitársaságok gépei még elmerészkednek. Külön megjelölve, a világ egyre fejlődő részein működő magbankok egyedeit és rendkívül értékes adományait helyezték el, külön minden adakozó nevével feltüntetve.

Mint tudott, nem Svalbard, azaz a Spitzbergák az egyetlen, ahol növényi magvakat tárolnak, de mindenképp a legbiztonságosabb széf, amely vészhelyzet esetén bevethető. A Nemzetközi Magbunker nem csak fizikai, de számítógépes rendszerében is a legkedvezőbb, mert a külső merevlemezek biztonságának megfelelően, az elveszett fájlok visszaállíthatók.

A magbunkerben békésen megférnek egymás mellett az Oroszországból és Ukrajnából, de a világ bármely helyéről, példának okáért, még a polgárháborús Szíriából, Aleppoból is (2012 óta) származó vetőmagok. A kutatók azt is megállapították, hogy a Földön létező növényfajok egyharmadát a kihalás fenyegeti. A svalbardi trezor újonnan érkezett magvai közül sok származik olyan területről, amelyen katasztrofális árvizek, vagy tomboló hőhullámok pusztítottak. A magbunker működését ösztönzik még az ipari méretű mezőgazdasági termelésben a génmódosított növények kiszorította hagyományos fajták kihalása, amelyeket szinte csak igényes szakácsok és kertészek őrzik, hogy az eredeti őshonos magokat megőrizzék az utókor számára. Ilyen elkötelezettek voltak az II. világháború idején az orosz kutatók, akik a németek által elszigetelt területeken, élelemhez nem jutva, inkább éhen haltak, minthogy a megőrzésre eltett magokhoz hozzányúljanak.

Néhány példa az ősi növényfajok kihalási veszélyére: Kínában már az ötvenes években fogyasztott rizsfajtáknak alig egytizede maradt meg napjainkra. Az Egyesült Államok a múlt évszázad kezdete óta gyümölcs-és zöldségfajtáinak több mint 90 százalékát elvesztette.

Ezeknek az adatoknak, tényeknek a tükrében érthető, hogy a magállomány őrzésének célját Mike Bollinger, egy amerikai nonprofit vetőmagbank igazgatója úgy fogalmazta: „Ha elveszíted, örökre eltűnik”.

Kép1: A magbunker bejárata egy télalap alakú betonék, amely meredeken emelkedik a havas hegyoldalból, mintegy utalva a bibliai végítélet napjára. Kép forrása: Wikipédia

Kép2: A magbunkerben békésen megférnek egymás mellett az Oroszországból és Ukrajnából, de a világ bármely helyéről, példának okáért, még a polgárháborús Szíriából, Aleppoból is (2012 óta) származó vetőmagok. Kép forrása: Wikipédia