Környezetvédelem

Gyulán, március 22-én, a víz világnapján, a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság egész napos programsorozatot rendezett a székháza előtti téren, óvodások és iskolások részvételével. AZ ENSZ 1993-ban március 22-ét jelölte ki a víz világnapjának, ez évi jelmondata a Változtass most! A KÖVIZIG rendezvényén, a klímaváltozásra és a vízválságra is felhívta a figyelmet.

A Békés vármegyei, gyulai székhelyű Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság a Széchényi 2020 program keretében sikeresen valósította meg négy irodaépületének energetikai korszerűsítését, melyhez 402,33 millió forint európai uniós, vissza nem térítendő támogatást nyert. A 412,96 millió forint összköltségvetésű, KEHOP-5.2.2-16-2022-00146 azonosító számú projekt a központi székház, a Gyulai Szakaszmérnökség és Műszaki Biztonsági Szolgálat, a Szarvasi Szakaszmérnökség és a Szeghalmi Szakaszmérnökség épületeinek utólagos hőszigetelésére, nyílászáróinak cseréjére és fűtésük korszerűsítésére terjedt ki. A Szarvasi és Szeghalmi Szakaszmérnökségek esetében az épületekre napelemeket is telepítettek - tájékoztatott Szabó János igazgató.

Békés megyében, Gyulán, 70 fát ültetnek el a napokban, városszerte. A MOL-Új Európa Alapítvány VárosFa Programjának keretében, idén áprilisig regisztrálhattak a 10 ezer főnél nagyobb települések. A pályázatra 111 jelentkezés érkezett, településenként 30-70 darab, a városi körülményeket jól tűrő, már életerős sorfát lehetett igényelni.

A Békés megyei, a gyulai székhelyű Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság illetékességi területén, az augusztus 19-i tájékoztatójuk szerint, a Körösök vízgyűjtő területén, az elmúlt hónapokban jelentős csapadékhiány alakult ki. Következményeként a vízrendszerben, de különösen a Fekete-, a Fehér-, a Kettős-folyókon, drasztikus vízhozam-csökkenés tapasztalható. Az extrém magas időjárás és a vízhozam-csökkenések miatt az igazgatóság vízminőségi vizsgálatokat végez.

A csapadékhelyzet a Körös-vidéken sem alakult másképpen az év első 7 hónapjában, mint az ország nagy részén. Különösen a Fekete-, Fehér-, Kettős-Körös folyókon drasztikus vízhozam-csökkenés tapasztalható. A duzzasztóknak köszönhetően mezőgazdasági vízkivétel-korlátozás nincs érvényben, a szükséges vízkormányzási feladatok elvégzésével a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság ki tudja szolgálni a mezőgazdasági vízigényeket. Az extrém meleg időjárás és a vízhozam-csökkenések miatt az igazgatóság akkreditált Mintavevő Munkacsoportja folyamatosan vizsgálja a víz minőségét folyókon.

Árvízvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű a Széchenyi 2020 program keretében megvalósult - KEHOP-1.4.0-15-2016-00012 azonosító számú - projekt. A munkák fő eleme - a Békés megyei Gyomaendrőd térségében - a Hármas-Körös jobb parti árvízvédelmi töltésének magasítása a mentett oldal felé. A 3,73 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásból megvalósult pályázatot az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) és a Békés megyei, Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖVIZIG) konzorciuma valósította meg. A vízügyi ágazat a 2013-as, dunai árvíz után döntött úgy, hogy részletes vizsgálatot végez a Tiszán és mellékfolyóin, az előírt mértékadó árvízszint (MÁSZ) felülvizsgálatára. Háromféle módszer együttes alkalmazásával számították ki a levonuló legnagyobb vízszinteket, és a felülvizsgálat eredményeként új - a korábbinál 1-1,5 m méterrel magasabb - mértékadó árvízszint értékeket határoztak meg. A projektzáró rendezvényt szeptember 24-én, Gyomaendrődön, a polgármesteri hivatal üléstermében tartották.

Az Európai Unió legösszetettebb, a vizek védelme és a fenntartható vízhasználat irányelvei ernyő-jogszabályának, a 2000-ben hatályba lépett Víz Keretirányelvnek (VKI) kezdetek óta alappillére a társadalom bevonása. A víz közös kincs, minden embernek elengedhetetlen létfeltétel, így az egész társadalom közvetlenül, vagy közvetetten érintett fél a vízgazdálkodási kérdésekben. A hazai jogrendbe átültetett VKI azt tűzte ki célul, hogy felszíni és felszín alatti vizeket jó állapotba hozzák 2015-ig és a jó állapotot megőrizzék. Mivel bőven maradt még tennivaló a céldátum után is a tagországokban, a munka folyik tovább. A kitűzött célok nem változtak, a vizek jó állapotát a lehetséges eszközökkel 2027-ig el kell elérni - tájékoztatott az Országos Vízügyi Főigazgatóság.

A Széchenyi 2020 program keretében megvalósult a Szeghalmi belvízrendszer vízrendezési főműveinek rekonstrukciója, a KEHOP-1.3.0-15-2015-00002 azonosító számú projekt, amely kiemelt nemzetgazdasági jelentőségű. A projekt az 56. számú Szeghalmi belvízrendszer vízrendezési főműveinek legkritikusabb pontjait érinti. Közel 1,2 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásból, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) és a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖVIZIG) konzorciuma 2016-2021 között valósította meg a nagyberuházást - tájékoztatott a Békés megyei, gyulai székhelyű KÖVIZIG. A nagyberuházás ünnepélyes átadását augusztus 26-án, a szeghalmi Kernye I. szivattyútelepnél tartották.

Nagyjából mindenki számára ismert a globális felmelegedés, a klímaváltozás ténye. A globális felmelegedés összetett fogalom, amely a Föld légkörének változásán túl, emberi tényezőkön múlik, főleg az iparilag fejlett országok által a légkörbe kibocsátott szennyezőanyagok okán. Mindezek éghajlatváltozásban mutatkoznak meg, mint szélsőséges időjárás: áradások, lezúduló villámesőzések, hatalmas erejű viharok, esőhiány, szárazság, erdőtüzek, vízhiány, olvadó jégtáblák, jégmezők…, s mindezek nemcsak más-más országban, hanem országon belüli régiókban is megjelennek különböző mértékben, jelenségben. Nem mostanában lett nyilvánvaló az a tény, hogy kritikus változáson megy keresztül Földünk éghajlata, hiszen már a Római Klub, amelyet 1968-ban alapítottak egy magyar származású olasz gyáriparos, Aurelio Peccei és a skót Alexander King ötlete alapján. 1972-ben figyelmeztettek először a közelgő katasztrófára a Növekedés határai című kiadványukban. A klub a tudományos akadémiák elvét, tudósok kutatási eredményeit tekinti példának. Tevékenységüket így határozták meg: „Célunk a közös gondviselés és felelősség az emberiség jövőjéért!”