2017. december 13., szerda,  Luca és Otília
 
 
 
 

Környezetvédelem

[Környezetvédelem]
A helyi védetté nyilvánított, 1928 körül épített iskola
Védetté nyilvánították Kamuton a Négyegyenes dűlői, egykori tanyasi iskolát
Ritka (jó) döntés: helyi védetté nyilvánította a kamuti képviselő-testület a Négyegyenes dűlői, egykori tanyasi általános iskola épületét. A dokumentáció elkészítésével az önkormányzat Szelekovszky László nyugalmazott természetvédelmi szakfőtanácsost, a Mersz alapítvány alapítóját bízta meg. Az ajánlás elkészítése után a képviselők „védelmet nyújtottak” az régi iskolának.
Szerző: Dénes Juli
Pusztabeli Dotto-járat
2011. szeptember 19., hétfő
Ezért is van értelme egy nemzeti parknak
Ebben a hatalmas, „össznépi fesztivalizmusban” ritkán csettint az ember szívből jövő elismeréssel. Eme foghíjas alkalmak egyikének lehettek tanúi mindazok, akik szombaton kihasználták a szeptember közepi kánikulát, s ellátogattak a kardoskúti Fehér-tó Napjára. Ki a pusztába, mely itt (nem is mellesleg) a Körös-Maros Nemzeti Park része.
Szerző: Kiss A. János
Bűvös hármas a határhalmon
2011. augusztus 24., szerda
Trianon előtti kő, akácok és a taréjos búzafű idézi a múltat Csanádapáca mellett
Hatalmas útbaigazító tábla vonzza a szemet a Békés megyei Csabaszabadi után, Csanádapáca felé haladva, bal oldalon, az út mentén. A 4 és fél méteres, fából faragott tábla Szelekovszky László természetvédőnek, a Mersz Alapítvány alapítójának keze munkáját dicséri, s persze nemes szándékát jelképezi. A tábla mutatja az irányt az utazónak, merre találja azt a hármashatárhalmot, melyen 2010-ben fedezték fel a történelmi Csanád, Arad és Békés vármegye határait jelző követ. Fontos szerepet tölt hát be a tábla, nélküle az idegen egyszerű bekötőutat lát fasorokkal, gondosan művelt földeket, jobbról napraforgót, balról gabonát, ám semmi emelkedőnek nincs nyoma még ezen a ponton. A szépség, a páratlan, védett kultúrtörténeti emlék jóval beljebb, a bekötőút mentén, szerényen húzódik meg.
Szerző: Dénes Juli
< >