Címlap

A most bemutatott musical szövegkönyvét, a regény és a film ihletésére, Josef Stein, a dalszövegeket Fred Ebb írta, zenéjét pedig John Kander szerezte. A dalszövegeket magyarra Bradányi Iván fordította. Érdekesség, hogy a musical alkotói, idén augusztusban, a Szegedi Szabadtéri Játékok keretében látható Chicago című musical szerzői is. A szövegkönyvet részben Fred Ebb írta, John Kander a zeneszerző, a verseket ugyancsak Fred Ebb írta.

A Zorba, a görög sokszereplős musical kiállítása nem jelenthetett könnyű kihívást, hiszen az összehangolt játék, ének, tánc megvalósítása valódi közösségi munkát igényelt. Radó Denise Jászai Mari-díjas Érdemes Művész rendezésében, egy összefogott, maximális teljesítményt nyújtó darabot láthat a közönség. A Rázga Áron által dirigált zenekar nagyszerű játékát, mint ahogy minden alkalommal, jelen bemutatón is viharos taps értékelte. Látvány, izgalom, nyers humor, életigenlés, szerelem, küzdelem, kiúttalan élethelyzetek, ármány, mind, mind teret nyert ebben a komoly, filozófiai gondolatokat a hétköznapi élet szűk kilátásaival összeötvöző darabban.

Két férfi hajózik Krétára, az egyikőjük Zorba, az idősödő, szabadságát eszeveszett féktelenséggel védő örök kalandor, hajdani vájár. Pozitív személyisége Katkó Ferenc nagyszerű alakításában kel életre. A filmben egy sokkal vadabb Zorbát lehet látni, a musicalben már megszelídített „változata” fogadja a nézőket. A másik férfi Niko, az író, aki örökölt egy bányát Krétán. Útjának célja a remény, hátha ki tud hozni valamit ebből a rég kihalt bányából. Megformálója Czitor Attila, megindító szerepformálásában nyerte el a közönség szimpátiáját.

A szigeten élők, megkeseredett, szegényes körülmények között vergődő emberek. Velük kell összehangolódni a két férfinak. A szigetlakók hétköznapi apró örömökben, busszulkodásokban, italban elégítik ki kiéhezett lelküket. A falu elöljárója, Mavrodani (Csurulya Csongor) tisztsége ellenére sem igazi elöljáró, maga is egy ember a sok közül, belekeveredve a tömeg lesoványított érzéketlenségébe. Pavli, a fia (Puskás Dániel) enyhén együgyű, aki halálosan és kitartóan, de reménytelenül szerelmes a falu legszebb nőjébe, az özvegy Melinába. Liszi Melinda alakításában, egy kifinomult, érzékeny nő formálódik ki. A nő, nemcsak Pavli, de a többi férfi ostromára sem áll kötélnek, s a férfiak ezért, a maguk módján, bosszúra szomjasan vetik ki hálójukat a nőre. Az asszony hírnevét alaptalan vádakkal szennyezik be, így alázva meg hajthatatlanságáért. A falu másik figyelemre méltó nője, a francia Madame Hortense, a helyi fogadó kokott életű, hervatag szépségű fogadósnője. Nagy Erika lenyűgöző alakítására, egy sokat szenvedett, de a szép, értékes asszonysors után vágyakozó nő elevenedik meg. Zorba, figyelme a nő felé fordul, így adva örömöt és reményt a halálos beteg nőnek. A falu rendjének őre, Lukasz a rendőrfőnök, akinek kötelessége lenne a biztonság szolgálata, szerepét Tege Antal alakítja. A látszatra komoly férfi, soha nem vállalja fel az igazság képviseletét, sunyi módon háttérben marad, ezzel részesévé válva a tragédiának. De az egyház képviselője, Zaharia pópa (Jancsik Ferenc) sem tesz egyebet, mint papol, amelynek sem ereje, sem hatása nincs.

Miközben a bánya terve, megvalósítása alakul, Niko, a bányatulajdonos író, szerelemre lobban a szép özvegy, Melina iránt, aki számára az egyetlen férfi lesz, akit befogad a szívébe. Pavli a reménytelen szerelmes, képtelen elviselni, hogy az évek óta tartó vágya szertefoszlik, végez az életével. Ezzel elindul a lavina, a fiú apja, és annak öccse (Lénárt László), a barátok, és mindenki bosszúért kiállt. Ilyen háttérrel, végül a tragédia elkerülhetetlen, a falu férfiai megtorolják az asszonyon a fiú halálát.
Zorba ad erőt Nikonak fájdalma elviseléséhez. Életfilozófiája segíti át a fiatal férfit, hogy visszatérjen belé az életvágy, a remény. Az eltelt rövid idő alatt a két férfi megkedvelte egymást, s kérdéssé vált, hogy együtt, vagy külön folytassák útkeresésüket. A választ a gyönyörű, közös tánc adja meg.

A darabban minden további szereplő értékes játékot nyújt. A szereplők részletezése hosszú lenne, de szükséges megemlíteni őket, hiszen kiváló alakításuk elismerésre méltó, név szerint: Földesi Ágnes Villő, Csonka Dóra, Bartus Botond szh, Nádra Kitti, Vidovenyecz Edina, Bozsó József, Szabó Zoltán, Lévai Attila, Lehoczki Orsolya, Kristály Alexandra szh, Korom Gábor, Földes Roxána pillangóként repked, a Sors szerepében pedig Kiss Viktória csillog gyönyörű jelmezében.

A fergeteges táncokat Mlinár Pál Bence, Mlinár Balázs, valamint a Viharsarok Táncszínház tagjai szolgáltatták. A különleges díszlet- és a jelmezek Húros Annamária tervei alapján készültek. A táncok koreográfusa Sebestyén Csaba, Harangozó Gyula-díjas koreográfus.

Érdekes, és örök érvényű filozófiát sem nélkülöző musicalt láthat a közönség. A drámát nem az mozgatja, ami általában egy mesét, hogy vannak jók és vannak rosszak, és a jók végül elnyerik jutalmukat, hanem az, hogy a jók mennyire képesek korlátot szabni a rossznak, mennyire engedik a jót győzelemre jutni, vagy marad az örök törvény, hogy „Ahol a dög, oda gyűlnek a keselyűk”. Érdekfeszítő, kiváló musical került színpadra, megkapó rendezésben, alakításokban.

Kép1: Niko és Zorba. Czitor Attila és Katkó Ferenc. Forrás: Békéscsabai Jókai Színház

Kép2: Nagy Erika és Katkó Ferenc. Forrás: Békéscsabai Jókai Színház

Kép3: Liszi Melinda, középen Kiss Viktória, Czitor Attila, fenn Földes Roxána. Forrás: Békéscsabai Jókai Színház