Címlap
A kiállítást üdvözlő értékelést Lukoviczki Annától, a Békés Megyei Könyvtár igazgatóhelyettesétől hallhatták a jelenlévők. Miután köszöntötte a résztvevőket, megköszönte az üzenetértékű dalt, szövegét összekapcsolta az ’56-os forradalom mártírjaira emlékezéssel, amely ugyanezen napra, november 4-ére esik. Méltató szavaiban kitért a kurzusok vezetőjének, kigondolójának, G. Pataki Mária festőművész szándékának erényére, a foglalkozások gondozásának felemelő, építő céljára. Ahogy mondta, a képeket végignézve két dolog fogalmazódott meg benne: az egyik, hogy a legbonyolultabb alkotó gépezet az emberi kéz, a másik, hogy ezt a „gépezetet” az alkotók érzései, gondolatai, tapasztalatai teszik látvánnyá, ugyanúgy, ahogy annak idején Munkácsy Mihályét, a város magának tulajdonított festőóriásáét is.
Munkácsy festményei közül kiemelte a bibliai témájú trilógiát, majd kitért a nagyhatású Milton című képre, amelynek másolata a Nemzeti Galériában van kiállítva, az eredetit New York Közkönyvtára őrzi. A kép azt a jelenetet ábrázolja, amikor a vak költő átszellemült arccal diktálja lányának az Elveszett Paradicsom epikus költeményét. Ezt azért is tartotta szükségesnek megemlíteni, mivel a világon, szinte egyedülállóan Munkácsy festészetére érvényes a kifejező arc- és portréfestészet. Értékként említette meg, hogy Békéscsabán, hűen őrzik a festőóriás emlékét, amit a jelenlegi Padlásterápia kiállítás másolatai is igazolnak.
Az elhangzott értékelést Zsidov Magdolnának, a vitalap.hu újságírójának felszólalása követte, aki maga is a festőkör tagja. Beszédében kitért arra, mekkora kihívás az embernek önmaga képességét a lappangó mélységből kiásni, ugyanúgy, ahogy annak idején Munkácsy Mihállyal történt. Emésztő vágyát a festészet művelésére nem hagyta elveszni, meg akarta valósítani titkos álmát, saját erejéből, esetleg mások támogatásával, s végül nemcsak hazánk, de az egész világ meghatározó festőgéniusza lett. Zsidov Magdolna úgy fogalmazott, hogy a rejtett képességeket, mint talentumokat Isten beleplántálta minden emberbe, csak meg kell találni a módját, miként lehet felszínre hozni. G. Pataki Mária erre érzett késztetést, mert hiszi, hogy az alkotás lelki szükséglet, amelyet ki kell emelni a hétköznapok színtelenségéből. Zsidov Magdolna szomorú tényként említette, milyen nehéz, és válságos korszakot indított a XXI. század. Félelmekkel, magánnyal, elszigetelődéssel kell megküzdeni az egész világon dúló járvány kapcsán, amely a lelki és testi erőt teszi próbára. De ebben a korszakban sincs remény nélkül senki, hiszen az egymásra utaltság, a közösségi szellem ereje nyújthat segítséget a túlélésre.
Ezért is van szükség a közös feladatokat is célul tűző együttlétekre, mint terápiára. Beszéde zárásaként, Ancsel Éva filozófustól idézett egy biztató gondolatot: „Szegények közt az a legszegényebb, aki elkótyavetyéli szárnyait, mielőtt megtudná, hogy volt neki, ha nem is repülés céljából, inkább azért, mert akinek szárnya van, csak az marad hűségből a földön.”
A kiállítás megnyitó hangulatát egy humoros vers színesítette, Zsilák Mária előadásában. A vers szerzője, Beraczkáné Veronika, aki a festőkör alkotójaként, versekben is „megrajzolja” az egyes kurzusok jellemző pillanatait. A vers után Lukoviczki Anna megköszönte Beraczkáné Veronikának a könyvtárért tett, fáradhatatlan önkéntes munkáját. Zárszóként, mint ízig-vérig könyvtáros, kérte a jelenlévőket, hogy a könyvtár látogatására, a könyvtár, a papíralapú könyvek szeretetére késztessék a környezetüket, hiszen egyik feltétele, hogy sokáig működhessenek a könyvtárak. Két ígéretes programra is felhívta a figyelmet. Mint kiderült, november 17-én a Békés Megyei Könyvtár vendége, Endrei Judit, ikonikus tévés lesz, Korhatártalanul című kötetének bemutatójával. Titkos reményként említette még meg, hogy Borbás Marcsi legújabb kötetével is hamarosan várható a megyei könyvtárba.
G. Pataki Mária zárszóként hangsúlyozta, hogy nem a tökéletesre törekvés, hanem az egyéni látás, érzékelés fejlesztése a cél, baráti légkörben. Örömhírként jelentette be, hogy Gyarmati Gabriella művészettörténész meghívására, november 12-én, a festőkör tagjai egy órán át, különleges alkalom keretében, zenére festhetnek a Munkácsy Mihály Múzeumban. A kiállításmegnyitó Zsilák Mária előadásában Goethe Életszabály című gondolati versével fejeződött be.
A méltán nagyszerű eseményt vendéglátás, kellemes beszélgetések követték.
Kép1: Balról jobbra Dobos Hanna (ének) G. Pataki Mária, Lukoviczki Anna a képek egy töredéke előtt. Fotó: Martos Katalin
Kép2: Zsilák Mária verstolmácsoló, Beraczkáné Veronika a vers szerzője. Fotó: Martos Katalin
Kép3: Martos Katalin a festményei előtt, aki a fotózás művészete mellett festeget is
Kép4: Könyvsütemények kínálata. Fotó: Martos Katalin
Kép5: Balról jobbra Zsilák Mária, Zsidov Magdolna, Lukoviczki Anna a G. Pataki Máriától ajándékba kapott képekkel. A Krisztus-fej Munkácsy-másolat. Fotó: Martos Katalin
![]() | ![]() |
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.