2021. október 28., csütörtök,  Simon és Szimonetta
 
 
 
 

Címlap

[S a többi...]
2021. szeptember 22., szerda
Házasság a hálószobában
Jan de Hartog belga író vígjátéka, a Családi ágy bemutatója a Békéscsabai Jókai Színház Stúdiószínpadán
Szerző: Zsidov Magdolna
Aki a ’60-as években olyan korú volt, hogy már színházkedvelő lehetett, láthatta Tolnay Klári és Pécsi Sándor játékával a belga szerző, Jan de Hartog vígjátékát, a Családi ágy történetét. Majd később, másik két ismert szereplő, Gregor Bernadett és Görög László tolmácsolásában, kissé újraépítve lehetett átélni. A történet egy szerelemből köttetett házasságról szól, annak minden szép és nehéz pillanataival. Pozsgai Zsolt fordításában és átiratában, a hol vidám, hol megható jeleneteket hat epizódon át lehet követni. Összevetésként: szinte azonos témában és eszközökkel készült Ingmar Bergman svéd rendező Jelenetek egy házasságból című filmje, amely sok hasonlóságot mutat a színdarabbal. Mindkét történet szenvedélyes párbeszédekkel, vívódásokkal telített, mintegy tükröt tartva annak, mekkora felelősség a közös élet. Mégis mutatnak különbséget. A párkapcsolati elemek a filmben feszítettebbek, emésztőbbek, egymást marcangolóbbak, akárcsak Ady, Héja nász az avaron című versében, míg a színdarabban lágyabban, cizelláltabban jelennek meg a konfliktushelyzetek. A különbségek ellenére, azért mindkettőben „Dúlnak a csókos üzenetek” (idézet az Ady versből).

Családi ágy. A képen Bartus Gyula, Fehér Tímea. Kép: Békéscsabai Jókai Színház

 

Valamikor, hajdanában egy szerelmes, férjhez menendő lánynak azt a tanácsot adták az idősebb asszonyok, hogy soha ne feküdjenek le haraggal a szívükben. Talán ezért is kapta ez a szerelemből köttetett házasságról szóló vígjáték a Családi ágy címet. A kétszemélyes színmű a párbeszédre épít, amely a szerelem és a társas lét túlélésére koncentrál. Két nagyszerű színész, Fehér Tímea (Agnes) és Bartus Gyula Jászai Mari-díjas (Michael) a magánéletben is tökéletes párt alkotnak, akik – lehet gondolni – a játéktérben is megidézik a házasság hű formációit.

 

A darabnak érdekes és izgalmas történeti felépítése van. Valójában a jelenbe átemelt múltidézés történik, vagyis emlékező utazás a múltba, de még az is lehet, hogy a jelenben utazás a jövőbe… akár egy sci-fi filmben.

 

A vígjáték másik érdekes eleme a magázó viszony, ami a mértéktartás és a tisztelet jele, amit a huszadik század ’40-es, ’50-es időszakáig követni lehet Magyarországon is, nemcsak a polgári, de a paraszti világban ugyancsak.

 

Az egész előadás szövegkezelése, érzelmi hullámzása arra mutat rá, hogy a darab látens módon jelen lévő bonyodalmai, feszültségei vígjátéki elemekkel oldódnak. Mindezek ellenére, a házasságokban használt szómágiák hatására, akkora lelki feszültség generálódik, ami nyomán hangsúlyeltolódás következik be, amely a komikusnak ható helyzetből is igazi érzelmi hőhullámot hoz a felszínre. A két remek színész olyan metakommunikációval alakít mindvégig, hogy, akár némán is érteni lehetne, miként operálnak a házasságuk hétköznapi nüánszaival.

 

Egyszerű a színpadi látvány, amely mégis egy egész élettörténetnek ad formát. Centrális tér a közös ágy, ahol a szerelem, a hétköznapi, és ünnepi események végződnek, de a gondokkal keletkező konfrontálódások is. A szcenikai hatások kimunkáltak, mint a házasság évei alatt készült fotók kivetítése a falra, a hangulatváltásokra felgyulladó, majd kihunyó fények, vagy a fotók készültének kattanásai, amelyek akár az egyes epizódokat is jelezhetik. Ha a falon éppen nem látszódnak fotók, azok keretei elmosódottan jelen vannak, jelezve, hogy a történetnek van folytatása. A házastársi boldog és viharos pillanatokat a hálószobából való kivonulások is jelzik, amik nem tartanak sokáig, a szeretet visszaköveteli a másik jelenlétét.

 

A színdarab utolsó jelenetei a házasság törékenységét, a felek egymásrautaltságát erősítik. A feszültségre és a helyzetkomikumokra épülő vígjáték megható és felemelő véggel zárul. A két remek színész alakítására, a rendezés hatására, a nézőknek olyan érzése támad, hogy valóságot élnek át. Ez a hatás kifejezetten a színészi „játék” mélységének, őszinteségének köszönhető. Fehér Tímea és Bartus Gyula alakításában a vígjátéki és a drámai elemek csillognak. Általuk a Stúdiószínpadon igazi családi fészek került közel a nézőkhöz. Az élményt nagy taps, meghatottan könnyes szemek jelezték.

 

Csurulya Csongornak, a darab rendezőjének és díszlettervezőjének munkája nyomán egy rendkívülien megható és értékes darab részesei lehettek és lehetnek a nézők. A jelmezek Csurulya Csongor és Petrovszki Árpád munkái, amelyeket szintén elismerés illeti. Popper Pétert idézve a házasságról: „a két én, nem távolodhat el egymástól annyira, hogy a kapcsolat páros magánnyá változzon.”

 

Családi ágy. A képen Bartus Gyula és Fehér Tímea. Kép: Békéscsabai Jókai Színház



<
+
>
Kérjük, hogy a nagyobb méretben való megtekintéshez kattintson a képre!


A hozzászólás csak regisztrált felhasználóknak engedélyezett.
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!

Cikkel kapcsolatos hozzászólások, észrevételek:

Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.