2021. október 28., csütörtök,  Simon és Szimonetta
 
 
 
 

Címlap

[S a többi...]
2021. szeptember 14., kedd
Simonyi Imre, a jelenség
Az előző rendszerrel szembeni ellenállás szimbóluma volt – Százegy éve született a költő
Szerző: Árpási Zoltán
Ha egy városnak lehet költője – miért ne lehetne (?) –, akkor Gyulának Simonyi Imre a költője volt. Verseiben emléket állított a második világháború előtti, azóta részben elpusztult városnak.

Egy kevésbé ismert kép 1989-ből. A szerző, dr. Árpási Zoltán, (a kép készülésének idejében a Békés Megyei Népújság), majd a Békés Megyei Hírlap, a Somogy Megyei Hírlap korábbi főszerkesztője (balról) és Simonyi Imre, József Attila-díjas költő, Gyula díszpolgára (jobbról). Archív felvétel

 

Simonyi (eredetileg: Szmola) Imre 1920-ban született Simonyifalván (nevét is innen vette fel). Gyerekként már Gyulán élt. 1945 februárjától egy évig szerkesztette az Alföld című lapot, majd 1946 júniusa és 1947 februárja között a kisgazda Gyulai Kis Újság főmunkatársa volt. A lap megszűnése után alkalmi munkákból élt Budapesten. 1956 forradalmi napjaiban a Gyulai Hírlap felelős szerkesztője volt. 1956 decemberében letartóztatták, és „ellenforradalmi” tevékenységéért Kistarcsára internálták, 1957-es szabadulása után Budapesten volt segédmunkás. 1967-től Gyulán élt. Első verseskötete Tisztességes írás címmel az 1956-os forradalom idején jelent meg. Haláláig további hat verses- és két prózai kötete látott napvilágot. 1974-ben József Attila-díjat kapott, az egykori, Dob utcai lakóhelye közelében lévő teret pedig róla nevezték el, ahol mellszobrát is felállították.

 

Simonyi az előző rendszerrel szembeni ellenállás szimbóluma volt. A helyi hatalmasságok – különösen az 1956-os forradalom után – megpróbálták ellehetetleníteni. Verseit a helyi lapból kitiltották, a pártközpontban feljelentették (aminek nem lett következménye), de mást nem tudtak (nem mertek) tenni ellene. Kényszeredetten mosolyogtak, amikor „irritáló” módon, urakra emlékeztető tartással végigvonult az utcán.

 

Méltóságteljes, elegáns megjelenése – az utcán csak így lehetett látni – vonzotta a tekintetet. Simonyi Imre még ellenségei szerint is jelenség volt. Hozzátartozott a régi Gyulához, mint a Görbe utca, a Százéves (Reinhardt) cukrászda vagy a szomorúfüzes Körös-part. Szinte sugallta: a polgár az utcán is minden tekintetben – öltözékében, tartásában, modorában is – legyen polgár.

 

Simonyi Imre 1994-ben hunyt el.

 

A szerző írása a História napról lapra – 365 +1 történet Gyuláról című könyvében jelent meg. A 337. írás. – Gyula, 2021. - Magánkiadás.

 

Egy kevésbé ismert kép 1989-ből. A szerző, dr. Árpási Zoltán, (a kép készülésének idejében a Békés Megyei Népújság), majd a Békés Megyei Hírlap, a Somogy Megyei Hírlap korábbi főszerkesztője (balról) és Simonyi Imre, József Attila-díjas költő, Gyula díszpolgára (jobbról). Archív felvétel - a szerk.

 

****************************************************************

 

Simonyi Imre (eredeti neve: Szmola Imre) (Simonyifalva (ma Románia, Arad megye), 1920. szeptember 14.Gyula, 1994. február 10.), József Attila-díjas (1974) költő.  Édesanyjával 1926-ban Gyulára települt át. 1940-ben itt érettségizett. 1940–1944 között tisztviselő, „szellemi ínségmunkás”; a nevét Simonyira változtatta. 1943-ban a bevonulás megtagadása miatt hadbíróság elé került. 1944 szeptemberében a katonai behívó elől elrejtőzött. 1945–1949 között az Alföld című újság szerkesztője volt. 1946–1949 között a Gyulai Kis Újság felelős szerkesztője volt. 1949-ben az újság megszűntével munka nélkül maradt. 1952–1956 között segédmunkás, napszámos Budapesten. 1956–1957 között a Gyulai Hírlap felelős szerkesztője lett. 1956. december 17-én „ellenforradalmi” tevékenységéért letartóztatták, majd Kistarcsára internálták. 1957 elején figyelmeztetéssel szabadon bocsátották; ezután ismét Budapesten lett segédmunkás. 1967-ben visszaköltözött Gyulára. 1985-ben csaknem 30 éves szilencium után a Békés Megyei Népújság közölte Kohán György című versét.  Díjai: 1974 – József Attila-díj II. fokozata, 1980 – A Munka Érdemrend ezüst fokozata, 1987 – Artisjus-díj, 1988 – a Művészeti Alap díja,1991 – Déry Tibor-díj, 1991 – Gyula díszpolgára. Forrás: Wikipédia - a szerk.



<
+
>
Kérjük, hogy a nagyobb méretben való megtekintéshez kattintson a képre!


A hozzászólás csak regisztrált felhasználóknak engedélyezett.
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!

Cikkel kapcsolatos hozzászólások, észrevételek:

Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.