2020. június 5., péntek,  Fatime
 
 
 
 

Címlap

[Kreatív vita]
2020. április 27., hétfő
Vakon rábízhatjuk magunkat
Szerző: Szauer Gertrúd
Ma van a vakvezető kutyák világnapja. Holl Józsefné Gyulán élő dietetikus – ahogy ismerhetjük: Jolika – a most közlésre kiválasztott vers sortárs költőjének munkáját azzal a „pántlikázással” bízta ránk, hogy köszönti az ország vakvezető kutyáit, „az örök vadászmezőkre távozottakat is”, s valamennyi hálás gazdiját…

Képünk illusztráció! (Forrás: infostart.hu)

 

Szauer Gertrúd

 

Kutyák a szívemben

 

 

 

Elen volt az első Drága,

Nyolc hetesen érkezett,

Úgy robbant be kis szívembe,

Talán nem is fékezett.

Kis buksija, okos szeme,

Mindig értőn ragyogott,

Vidámsággal szebbé téve

Nekünk sok-sok szép napot.

Tíz és fél év volt az élet,

Majd elhívták az angyalok

A szivárványhíd túlpartjára,

Sok emléket itt hagyott....

 

Jázmint küldte vigaszul

Maga helyett énnekem,

Zsemleszínű labrador lány,

Ki betölti életem.

Piros nyakörv az ő dísze,

Kacsint és rám mosolyog,

Hogyha látom pajkosságát,

Vele együtt ragyogok.

Sokat játszik, bohóckodik,

Kedvence a labda,

„Pocaksimit” is követel,

Hátára fordulva.

Ha épp’ tőlem kér törődést,

A játékát hozza,

Bökdös és a kis kedvencet,

Lábam mellé dobja.

Együtt járunk mi munkába,

Ő vigyázza léptemet,

Addig vagyok biztonságban,

Míg tudom, hogy ő vezet.

Mindent megért, sokat segít,

Megkönnyíti életem,

Remélem, még soká kitart,

Ez a nagy-nagy szerelem!



<
+
>
Kérjük, hogy a nagyobb méretben való megtekintéshez kattintson a képre!


A hozzászólás csak regisztrált felhasználóknak engedélyezett.
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!

Cikkel kapcsolatos hozzászólások, észrevételek:

Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.