2020. április 5., vasárnap,  Vince
 
 
 
 

Címlap

[S a többi...]
2020. március 13., péntek
Gyanúsan hallgat a Fidesz
Egy orosházi önkormányzati képviselő, Badóczi András magánemberként szólít fel a nemzeti régiók közvetlen uniós támogatására – Mi oka van a Fidesznek a „sumákolásra”, s miért nem lép helyette a DK?
Szerző: Kiss A. János
A Kossuth Rádió külhoni magyarokkal foglakozó esti műsorában – s szinte csak ott – lehet hírt komolyabban hallani az Izsák Balázs vezette Székely Nemzeti Tanácsnak (SZNT) a nemzeti régiók egyenlőségéért, védelméért és megbecsüléséért indított európai polgári kezdeményezéséről. Május hatodikáig kell letenni az Európai Bizottság asztalára legalább hét uniós ország összesen egymillió polgárától összegyűjtött, érvényes támogató nyilatkozatot. Ha nem sikerül, akkor a kérdés lekerül a napirendről. Akarja-e igazán valamelyik is a magyarországi pártok közül azt, hogy az SZNT törekvése eredménnyel járjon? Más-más okokból, de talán egyik sem…

Bodóczi András színvallásra késztető indítványt tett az orosházi képviselő-testület asztalára

 

Az SZNT Fidesz-barátsággal, a „nagy testvér” erdélyi magyarságot megosztó szervezetalapítási lázában 2010. december 4-én alakult meg. Tőkés László „gründolása” is tetten érhető ebben, miként az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt körül szintén bábáskodott. Félreérthetetlenül azért történt mindez, mert az akkor még a Fidesz-szel csak módjával szimpatizáló, a magyarok tömegeit már maga mögött tudó Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) hatékonyságát gyengíteni próbálták a létrehozott – a romániai magyarokat megosztó – szervezetek.)

 

A SZNT terveitől eltérően a támogató szavazatok a reméltnél jóval lassabban gyűlnek Európa-szerte. Pedig immár a papíralapú nyilatkozatok mellett interneten is lehetséges csatlakozniuk a polgároknak. Ebbéli meglepetésünk „bázisa” a következő: a két és fél milliósnak bátran mondható, évtizede kitartó magyar Fidesz-szavazói bázis felének „elkönyvelése” csaknem önmagában eldönthetné a kérdést. Persze hat másik országban is hozni kellene a minimumot. A nem túlzottan sok írásbeli szavazat mellett összegyűlt közel kétszázezer internetes szavazat is. Ám a támogatásgyűjtés – egyéves – határideje vészesen közeledik: május hatodikáig le kell tenni a legalább hét uniós ország egymillió elfogadott támogató szavazatát az EU asztalára.

 

Ellenben úgy tűnik, a Fideszben és „vidékén” nem illik tudomást venni a problémáról. A végletekig ugyancsak fideszesen megosztott magyar társadalom legjelentősebb ellenpontja, a Demokratikus Koalíció (DK) sem tűzi zászlajára a SZNT kezdeményezését. Pedig az élet tálcán kínálja számára azt, hogy rendezze a külhoni magyarokkal kapcsolatos vitáját – lehántva minderről a Fidesz által rálapátolt féligazságokat, hazugságokat. De hát a DK tüsténkedése sem érhető tetten az aláírásgyűjtésben. A kettő közötti pártpaletta ugyancsak mélyen passzívnak mutatkozik. Vajon mi lehet az oka ennek a fene nagy „egyfelé húzásnak”?

 

Bodóczi András az orosházi önkormányzat képviselő-testületének tagja, a Közösen Orosháza Városért! választási szövetség képviseletében. (Ebben a Lokálpatrióta Mozgalom, a Jobbik, a Demokratikus Koalíció – DK –, a Momentum, a Mindenki Magyarországa vesz részt. Őt a DK jelölte, de nem tagja a pártnak. Erdélyi születésű, s ahogy mondja: maga is székely, sokáig ott élt.)

 

Bodóczi András azok – azon kevesek – közé tartozik, akik Magyarországon, szívükön viselik a nemzeti régiók egyenlőségéért, védelméért és megbecsüléséért indított európai polgári kezdeményezés ügyét. Levelet írt – a jegyzőnek címezve – Orosháza Város Képviselő-testületének, melynek tagja, ám a levelet így írta alá: Bodóczi András magyar ember. Azt kéri benne, hogy a testület tűzze napirendjére a Székely Nemzeti Tanács felhívásához való csatlakozását. (A levelet szerdán átvette Orosháza jegyzője.)

 

– A levélben többek között azt írtam: nekünk is dolgunk van ez ügyben, mert nem elég a városházára kitűzni a székely zászlót, a magyarság szégyene lesz, ha képtelen lenne egy millió aláírást összegyűjteni. Mindezekért nagyon fontosnak tartom, hogy követve Békés megye közgyűlésének a példáját, Orosháza város képviselő-testülete is támogassa ezt a kezdeményezést – idézte az általa megfogalmazottakat Bodóczi András. – Nekem itt élve sem tetszik Székelyföld kirablása, az uniós források igazságtalan elosztása. Közeleg a „Trianoni békediktátum” 100 éves évfordulója. Úgy érzem székely magyarként, ha nem tudunk egymillió embert magunk mellé állítani, akkor megérdemeltük Trianont. Az orosházi testületnek azt javasolom, hogy kövessük Békés megye közgyűlésének a kezdeményezést támogató példáját.

 

– Egymillió magyar szavazatról beszél. A Fidesznek hosszú évek óta két és fél millió voksolót sikerül csatasorba állítania. Miért lenne gond most – s lett volna közel egy éve – ennyi támogatót rábírnia a Székely Nemzeti Tanács kérésének megfelelő aláírásra? S az emberek miért nem szavaznak önmaguktól?

 

– A pártok és holdudvaruk rosszul tájékozottak a kezdeményezés céljáról. Ebben szó sincs arról, hogy területi autonómiát kérnének. Az Európai Unió által Romániának (s Székelyföldhöz hasonló helyzetű területekkel rendelkező más országoknak) nyújtott támogatások elosztását érinti az elképzelés. Magyarán: az uniós támogatások Székelyföld helyett javarészt például ne Olténiában és Multéniában kössenek ki. Ebben az igényben nincs politikai, területi színezet: a székelyek jogos anyagi elvárásairól beszélhetünk. S hogy a Fidesz miért nem mozgósít a támogató nyilatkozatok megtételére? Nyilván azért, mert ha az EU közvetlenül adná az adott régiónak a pénzt, akkor elesne például attól a politikai hasznától, hogy az ő kezéből kapjon forrást az, aki kap, s tetszése szerint annak juttathatja a pénzt, akinek akarja. Ami az ellenzéket illeti: nekik kellene a támogatásra biztatás szószólóinak lenniük. A kormányoldaliak is hallgatnak, de például a közülük való „feketedobozos” Pesthy László azt mondta: ő sem érti, hogy a Fidesz miért nem „áll bele” a támogatás szorgalmazásába. Kíváncsi lennék: a kezdeményezés esetleges és méltánytalan elbukását követően, pár hét múlva, július 4-én mit mondana a Fidesz a külhoni uniós magyaroknak Trianon százéves évfordulóján?!

 

– Ha a Fidesz által alaposan befeketített demokratikus ellenzéknek amúgy is van tisztáznivalója a külhoni magyarokkal, akkor vajon miért nem használja fel arra e törekvés támogatását?

 

– A baráti köröm nem az elmúlt évtized közszolgálati médiáján nőtt fel, noha nem túl öregek. S pártolják az Európai Uniót. Természetesen az ellenzék követett el hibákat a kapcsolatokban, de azt a határon túl élő magyaroknak is tudomásul kellene venniük: a magyar állampolgárság előnyeinek megtartása mellett nem volna szabad részt venniük a magyarországi választásokban: ott voksolhat egy állampolgár, ahová adót fizet. Ugyanis a szavazás következményeit is vállalni kell.  S az a főként ukrajnaiakat érintő probléma is megengedhetetlen, hogy kétes magyarságú, netán az állampolgári jogosultságot hamis papírokkal igazoló honosítás is megengedhetetlen, mely aztán választási visszaélésekhez is vezet. Szóval: az állampolgárság megszerzését nem megvonni, hanem szigorítani kell. S a fideszes propaganda ellenére sem indokolt félni a téma felvetésétől.

 

Kasuba István, Békés megye 4. számú választókerületének DK-s elnöke a Demokratikus Koalícióban komoly tekintélyt vívott ki magának, s bizony a kormánypártoknak is „kalkulálniuk” kell véleményével. Amikor utolértük, a vonal túloldalán, vállalkozott annak megválaszolására, hogy miért nem akarják a magyar pártok felkarolni a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezését. (Melyet egy sor, hasonló regionális elképzeléseket valló uniós régió képviselői is támogatnak.)

 

– A Fidesz gondja ezzel az: hogyan vinnék például Erdélybe az EU-tól az anyaországi magyaroknak biztosított pénzt, ha ugyanazt az összeget közvetlenül az EU-tól megkapnák az ottaniak?! – kezdte válaszát Kasuba István egy megválaszolásra nem váró kérdéssel. – Ahogy mondani szokás: a Magyarországról Erdélynek átadott pénz „visszaosztása” ellehetetlenülne számukra… A másik ok, mely miatt a Fidesz ódzkodik az SZNT-felhívás támogatásától: Dobrev Klára, a DK EU-s parlamenti képviselője, vezetője ugyanezt a megoldást találta meg és ajánlja a régiók közvetlen finanszírozására. A romániai és más  nemzeti régiókon kívül találnák magukat a „mészároslőrincek”.

 

– De hát a magyarországi ellenzéki pártok – köztük a DK – sem tépik az istrángot az aláírásgyűjtés érdekében…

 

– Úgy gondolom, van arra esély, hogy a DK egy fokkal magasabbra emelje a nemzetiségi politikáját. Egy jövendő kormányzásra gondolva ezen az úton el kell indulnia. Biztató jelnek tűnik Ara-Kovács Attila, aki a DK képviselője az Európai Parlamentben, s a párt alelnöke – egy erdélyi magyar ember – ilyen ügyben ismertté vált álláspontja.

 

– Lehetséges, hogy megvan az esélye a DK-nak arra, hogy kitörjön a Fidesz „külhoni” karanténjából?

 

– A DK elnökségének még nincs kialakított véleménye e kérdésben. Úgy tűnik, hogy ma már kevés az, ha a támogatás témáját az egyes tagokra bízzák. Markáns véleményre lenne szükség – országosan. Pedig az elvszerű, következetes támogatás szorult helyzetbe hozná a Fideszt: az se jó nekik, ha elesnek a jelenlegi pénzelosztás önös előnyeitől, s az sem, ha a trianoni 100 éves évfordulón kénytelenek számolni a külhoni magyarok felismerésével: igazából a Fidesznek Trianon nem fontos. Tudják, a mondás szerint: nem lehet egyszerre szűznek is maradni, meg…

 

– Mit tehet e pillanatban egy e vélekedést felismerő, osztó DK-s?

 

– Bodóczi András nem tagja a Demokratikus Koalíciónak. Így mi vesszük fel a kapcsolatot az országos pártvezetéssel. S amíg ott nem születik döntés az ügyben, támogatjuk Bodóczi András indítványát, hiszen a rendelkezésre álló idő gyorsan fogy. A Jobbik által benyújtott támogató javaslatot Békés Megye Képviselő-testülete elfogadta, nem gondoljuk, hogy az orosházinak el kellene utasítania Badóczi András támogató indítványát.

 

Nemzeti régiók nemzetközi összefogása. Az európai nemzeti régiók közül több is tagságot vállalt abban a bizottságban, melyet az SZNT javaslatának érvényre juttatása érdekében hoztak létre. Aki a bizottság összetételéről is tájékozódni kíván, itt elolvashatja: Izsák Balázs (ROMÁNIA / SZÉKELYFÖLD), képviselõ; Dabis Attila (MAGYARORSZÁG), helyettes; Boldoghy Olivér (SZLOVÁKIA / FELVIDÉK); Dudda, Roland (AUSZTRIA); Gillet, Pierre (BELGIUM); Jeursen, Franciscus Albert Bernardus (HOLLANDIA); Korodi Attila (ROMÁNIA / SZÉKELYFÖLD); Martiarena, Miren (SPANYOLORSZÁG / BASZKFÖLD); Õry Péter (SZLOVÁKIA / FELVIDÉK); Publik Antal (SVÉDORSZÁG); Schmalcz, Andreas (NÉMETORSZÁG); Xucla, Jordi (SPANYOLORSZÁG / KATALÓNIA).



<
+
>
Kérjük, hogy a nagyobb méretben való megtekintéshez kattintson a képre!


A hozzászólás csak regisztrált felhasználóknak engedélyezett.
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!

Cikkel kapcsolatos hozzászólások, észrevételek:

Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.