2020. június 5., péntek,  Fatime
 
 
 
 

Címlap

[Publicisztika]
2020. március 08., vasárnap
Mennyit számít egy interjúadó kénye-kedve?
A Magyar Újságírók Országos Szövetségének Etikai Bizottság állásfoglalása az interjúk jóváhagyásának gyakorlatáról – A vitalap.hu – mint eddig is tette – a MÚOSZ által megjelölt módon jár el a jóváhagyást kérő interjúalanyok ügyében
Szerző: MÚOSZ Etikai Bizottsága
A szerkesztő megjegyzése: Az egyre gyávuló, felkészületlensége, önteltsége és (főként politikusi) ténykedése következtében „önhatalmaskodó” interjút adók – különösen közszereplők – egyre gyakrabban – „félreértelmezik”, ha egyáltalán tudnak róla, az interjúadással kapcsolatos jogaikat. Saját elhatározásukból vagy főnökeik, társaik „okos” tanácsára, jogot formálnak arra, hogy az általuk elmondottakat hűen visszaadó újságíró ne tegye a nyilvánosság által leérhetővé az interjút. Az etikai bizottság most, március 4-én rendet vágott e téren, s a törvény betűje és szelleme szerinti magatartásra hívja fel az újságírókat, sajtótermékeket. A teljes terjedelmében általunk is most nyilvánosságra hozott etikai bizottsági állásfoglalás egyértelműen tisztázza, hogy mire van joga az interjúalanynak, illetve az újságírónak. főszerkesztőnek.

Képünk illusztráció! (Forrás: kreativkontroll.hu)

 

»A MÚOSZ etikai bizottságához eljutott dokumentum szerint ma már létező jelenség, hogy egyes közéleti szereplők olyan nyilatkozatot próbálnak aláíratni a tőlük interjút kérő újságírókkal, amelyben arra köteleznék őket: „sérelemdíj” fizetésének terhe mellett mutassák be jóváhagyásra az elkészült anyagot, és azt kizárólag abban a formában tegyék közzé, ahogy azt az elbíráló személy jónak látja.

 

Ennek kapcsán felhívjuk a figyelmet az érvényes jogi szabályozásra. A 2010. évi CIV. törvény a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól 15. § (2) úgy rendelkezik:

 

    „A médiatartalom-szolgáltató köteles a nyilvános közlés céljából készített nyilatkozatot a nyilatkozatot adó vagy a médiatartalomban szereplő személynek – annak kérésére – a közzétételt megelőzően megmutatni; az nem közölhető, ha a közzétételhez az érintett azért nem járul hozzá, mert azt a médiatartalom-szolgáltató érdemben megváltoztatta vagy eltorzította, és ez a nyilatkozatot adó vagy a médiatartalomban szereplő számára sérelmes.”

 

Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a nyilatkozó kérésére az újságíró köteles bemutatni a kész cikket/médiatartalmat, arra azonban semmiképp sem kötelezhető, hogy az eredetileg elhangzottaktól eltérő szöveget publikáljon pusztán azért, mert a nyilatkozó – esetleg a stábja, tanácsadói, felettesei, stb. – úgy látják kedvezőnek. Felhívjuk a figyelmet arra a feledésbe merülni látszó evidenciára, hogy az interjú akkor készül, amikor az újságíró kérdez, az interjúalany pedig szabad akaratából válaszol. Ami ilyenkor elhangzik, az az interjú szövege, és a bemutatáskor legfeljebb a tények pontosítására, a félreértések eloszlatására van lehetőség. Ebből következően az újságírónak az is jogában áll, hogy ha felvétellel bizonyítani tudja: mindaz elhangzott, amit utólagos mérlegelés nyomán az alany már visszavonna, az eredeti szöveget tegye közzé.

 

A MÚOSZ etikai bizottsága mindennek fényében a fent ismertetett törvénysértő gyakorlat megszüntetését tartja követendő útnak, és javasolja a törvényes megoldásokhoz való visszatérést.

 

A bizottság nevében: N. Kósa Judit elnök«



<
+
>
Kérjük, hogy a nagyobb méretben való megtekintéshez kattintson a képre!


A hozzászólás csak regisztrált felhasználóknak engedélyezett.
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!

Cikkel kapcsolatos hozzászólások, észrevételek:

Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.