2020. szeptember 21., hétfő,  Máté és Mirella
 
 
 
 

Címlap

[S a többi...]
2019. december 08., vasárnap
„Idegháború” Jusztícia szentélyében 4/1
A távolmaradások napjai – Cse(h)rélt névvel lépett a piacra… – Refrénkérdés: ismeri ön Nyitrai Zoltánt?
Szerző: Kiss A. János
A Gyulai Törvényszék dr. Mázor Róbert-tanácsa december 2-án és 3-án folytatta a „tótkomlósi búzaügy” folytatólagos, folyamatos és nyilvános tárgyalását. E két napon is a vád által megjelölt tanúkat hallgatták meg. A „vádlottak padjáról” – egészségügyi állapota miatt – mindkét napon hiányzott a III. rendű vádlott. Az elsőnek meghallgatásra jelölt tanú pedig késett a főváros környéki havazás közlekedési kihatásai miatt, így érkezéséig a bíróság felfüggesztette a tárgyalást. A VI. rendű gyanúsított is késett egy kicsit, Gábor Géza tanú pedig jelezte: nem tud eljönni. No meg az is kiderült, hogy a tanúként idézett Nádasdi László tartós távolléte miatt nem jelent meg a törvényszéken – ugyanis hosszabb ideig Szegeden tartózkodik, ahol szabadságvesztését tölti. (Az egyik tanú jelezte, hogy legutóbb Szentesen, a bíróság épültében látta őt, rabruhában.)

Képünk illusztráció! (Forrás: ashoknagar.nic.in)

 

Cseh László érkezésekor folytatódhatott a tárgyalás. Tanúskodását eleve érdeklődés fogadta, hiszen úgy hírlett, visszaéltek a nevével és más személyes adataival.  A bíró kérdésére – megnézve őket – kijelentette, hogy a vádlottakat soha nem látta. Ugyan négy céget is alapított életében, de a büntetőügyben általa alapítottként szereplőt – a Seed-Trade Line Kft.-t – nem. Mivel neki címezve, lakására érkeztek ennek címzett levelek, hamarosan feljelentést is tett a számára ismeretlen cégalapítás miatt.  Aztán, amikor a „búzaügyben” kihallgatták 2015-ben, a Békés Megyei Rendőr-főkapitányságon megmutatták neki a nevére kiállított (mint kiderült: hamis) személyi igazolványt, lakcímkártyát. (A hamis „személyin” egy szakállas, bajuszos, vastag keretű szemüveges férfit látott.) A Fővárosi Cégbíróságnál is bejelentést tett az esetről. Hab a tortán: Tótkomlóson soha életében nem járt, gabonakereskedelemmel sosem foglalkozott. Valaha ugyan elvesztette a személyazonosító igazolványát, lakcímkártyáját, de ez nem az az eset, például akkori lakcíme is más volt – válaszolt az ügyész kérdésére. Elmondta, hogy a hamis személyi „folyományaként” kapott büntetést a BKV-től, noha húsz éve nem utazott annak tömegközlekedési járművén. Az ügy idegileg alaposan kifárasztotta – panaszkodott. A IV. és az V. rendű vádlottak védőjének kérdésére elsorolta, hogy az említett „személyieltűnés” 2006-ben esett meg, be is jelentette a rendőrségnek azonnal, hogy Békéscsabán, a TESCO-nál feltörték az autóját. 

 

A következő meghallgatott tanú Halma Róbert volt. Elmondta, hogy a vádlottak egyikével sincs problémája. A Gabonex Hungary Kft. kapcsán jelent meg az inkriminált időben Tótkomlóson, mivel eladó búza hírével keresték meg. Meg is vettek egy adott mennyiséget, s el is szállították azt a kaszaperi úti telepről. Emlékei szerint egy kft.-től vette a gabonát. Az ügyészi szervezet által „1. számú tanúként” megjelölt, adatainak, közte nevének titkos kezelését kérő férfival állt kapcsolatban. Elmondása szerint a frissen megvásárolt búzát románoknak adta el, akik kamionokkal érkeztek. Ott helyben pakolták meg azokat. Az akkori gabonaínséges időben a románoknak nagyon kellett a búza, nem nagyon számított nekik az ár. A vevő nem ellenőrizte a minőséget, takarmánybúzát kért. Így se labor-, se más vizsgálatot nem végeztek. Halma Róbert elmondta, hogy az 1. számú tanú közreműködésével utólag kötötték meg az írásbeli szerződét. Szerinte a többi búzát másnak adhatták el. Ő egyébként 10-15 román rendszámú kamionra emlékezik, melyek kétszer, háromszor fordulhattak. Az általa eladóként ismert férfit maga korabelinek írta le, s azt mondta, hogy a vételárat ő az 1. számú tanúnak adta át. Rámutatott, hogy az eladó, vagy annak képviselője sohasem jelezte, hogy a vételárat – készpénzt – ne kapták volna meg. Úgy tudja, hogy a szerződés mellett a kiadási bizonylatokat is utólag írták meg a 2010. november 20-21-22-ei szállításaikról. Megjegyezte, hogy a szóban forgó ügyben ez volt az egyetlen üzleti kapcsolatuk. Az ügyész rákérdezett: miért kellett fiktív dátumot írniuk az okmányokra? Ha jól értettük, ilyen ügyekben ez volt a kialakult gyakorlat. A bírónak válaszolva felsorolta: ilyen üzleti ügyekben a közvetítő jutalékot kér a munkájáért, a vevővel szóban kötnek üzletet, s mindig csak az aznap elszállított gabona árát fizetik ki. Az I. rendű vádlott védője megkérdezte: az 1. számú tanú ott volt-e minden szállításuknál, illetve a tanú ismeri-e Nyitrai Zoltánt? Az elsőre igennel, a második kérdésre nemmel válaszolt a kérdezett.

 

A IV. és az V. rendű vádlottak nem éppen szűkszavú védője azt kérdezte a tanútól: ismeri-e e a BÉKÉSAGRÁR Kft. nevet? „Igen” választ kapott. Honnan ismeri az 1. számú tanút? A tanú elmondta, hogy nem emlékezik, hogyan „jöttek össze” – valakitől hallotta, hogy van eladó búzája (gyakorlatilag csak közvetítőként foglakozott a búzával). A Seed-Trade Line Kft. ügyvezetőjeként bemutatkozott férfi azt állította, hogy ő a búza tulajdonosa. E cég adatait „letöltötte” az interneten található nyilvántartásból, elhitte tehát, mert létező, nyilván tartott cég volt. Az 1. számú tanú tőle a teljes vételárat átvette, azt mondta, neki kell fizetnie. A tanú szerint valahol Orosházán kötötték meg az utólagos írásbeli szerződést. Rajta kívül az eladóként bemutatkozó ügyvezető és az 1. számú tanú volt ott. Az ügyésznek azt válaszolta, hogy nem tudta, s ma sem tudja, kinek a telephelyéről szállították a búzát. A telepvezetőt sem tudta megnevezni – ilyen ügyletnél nem is kell megjelennie. A tanú utalt arra, hogy készpénzes számlát kapott, melyet előtte töltöttek ki. Tulajdonképpen részükről mindenben az 1. számú tanú intézkedett. A tanú úgy emlékezett (az I. rendű vádlott védőjének kérdésére), hogy az 1. számú tanú tőle nem kapott jutalékot. A bíró ekkor felhívta a figyelmet, hogy valamennyi bizonylaton a Cseh József név szerepelt ügyvezetőként. (Így is mutatkozott be a tanúnak a találkozásukkor.)  Az I. rendű vádlott védője kérte a bírót, hogy mutassa meg a tanúnak Nyitrai Zoltán fényképét. Ez meg is történt, a tanú azt mondta: nem ismerős neki a képen látható férfi.

 

Für Sándor tanú nem jelent meg a tárgyaláson, állítólag külföldre ment, de „lerobbant” a kocsija. A bíróság a február 10-ei tárgyalásra ismét megidézi őt, de mintha elővezetése is felvetődött volna.

 

Némi közjáték színtere lett a tárgyalóterem. Az I. rendű vádlott védője utalt az első tárgyaláson tett észrevételükre, miszerint „a védelem számára nem derült ki, hogy ki az ügy sértettje”. Azt mondta: Nyitrai Zoltán és a Raiffeisen Bank egyaránt azt állítja, hogy ő. Jelezte: akkor hát tisztázni kellene, hogy ki. A banktól a Lombard Kft. 200 millió forint ellenében megszerezte a búza tulajdonjogát, s ezzel megtérült a bank kára, s valamennyi jogát átruházta a Lombardra. Nyitrai Zoltán 2015 januárjában a követelést megvásárolta a Lombard Kft.-től. Az ügyvéd kérdéseket fogalmazott meg: van-e sértett, van-e alapja az eljárásnak? S hozzátette: hitelfedezet elvonásaként indult az eljárás, akkor miként lett más a minősítés? – hangzott a védő taktikainak tűnő felvetése. A IV. és az V. rendű vádlottak védője is szót kért: bejelentette, hogy csatlakozik a kollégája által elmondottakhoz. Az ügyész nem kívánt hozzászólni a felvetéshez.

 

Az egyik következő tanú, Kárai Krisztián megfeledkezett megjelenési kötelezettségéről. A bíróság utolérte, így némi késéssel mégis megérkezett. Elmondásából megtudhattuk, hogy tőle egy adott búzamennyiség Tótkomlóson belüli fuvarozását rendelték meg, két napon át a város egyik pontjáról a kaszaperi úti telephelyre. Se perben, se haragban, se rokonságban nem áll a vádlottak egyikével sem. Egyéni fuvarozói vállalkozása 2007-től datálódik. Arra nem emlékezett, hogy kitől kapott megbízást a búzaszállításra. Abban az időben még ő is vezette az egyik tehergépjárművét. Az ő vállalkozása 2-3 autóval vett részt a szállításban. Emlékezete szerint Für Sándor, vagy Nádasdi László lehetett a megbízója. Mindkét helyen mérlegelték a kocsikat. (Az ügyésznő emlékeztette: 2012-es vallomásában azt mondta, hogy csak az egyik helyen volt mérlegelés.) Az I. rendű vádlott védője két dolgot kérdezett tőle. Az egyik: találkozott-e valaha az ügyészség 1. számú tanújával? A válasz: nem. A másik: ismerős-e neki a Nyitrai Zoltán név, illetve a BÉKÉSAGRÁR Kft. neve? Mindkettőre a válasza: nem. A tanú kifejtette: egy nyergesvontatón hivatalosan 23-24 tonna gabona szállítható, de ráfér akár 40 tonna is. Akkoriban a súlyhatárt még nem vették nagyon komolyan… A szállítólevélen viszont a valós súlyt szerepeltették. A fuvardíjat készpénzben kapták meg, Nádasdi László cégétől.

 

(Folytatjuk)



<
+
>
Kérjük, hogy a nagyobb méretben való megtekintéshez kattintson a képre!


A hozzászólás csak regisztrált felhasználóknak engedélyezett.
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!

Cikkel kapcsolatos hozzászólások, észrevételek:

Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.