2019. november 20., szerda,  Jolán
 
 
 
 

Címlap

[S a többi...]
2019. október 08., kedd
Arany János aranyai
A költő Békés megyei kötődéseiről Magyari Barna tartott előadást a Lencsési Könyvtárban
Szerző: László Erzsébet
Népesebb családról nem tud a híres emberek között Arany Jánosénál, a tíz gyermek legfiatalabbja volt a neves költő – vezette be előadását a Vésztőn élő, nagyszalontai születésű Magyari Barna költő, újságíró. A témáról Békéscsabán, a Lencsési Könyvtárban hallhattak bővebben, köztük érdekességeket, nem, vagy kevéssé ismert tényeket az érdeklődők, főként diákok az Országos Könyvtári Napok nyitó rendezvényén, október 2-án.

Saját kutatásainak eredményeiről is beszélt Magyari Barna. Neki magának is több verses kötete jelent meg eddig

 

Az Arany János Békés megyei kötődései című előadás bevezetésében Magyar Barna Nagyszalonta jelentőségét emelte ki, hiszen jó néhány irodalmi nagyság született itt: Földi János, Arany János, Arany László, Zilahy Lajos és Sinka István (utóbbiról kiemelte, hogy embernek Nagyszalontán látta meg a napvilágot, költőnek viszont Vésztőn született).

 

Nem kaphatta volna a János keresztnevet az Arany-család 1817. március 2-án született legkisebb gyermeke, ha bátyja, az 1806-ban világra jött János nem hal meg 1813-ban. Így keresztelhették a tizedik gyermeket ismét Jánosnak – hangzott el az előadásban. A későbbi híres költő édesapja Arany György, édesanyja Megyeri Sára volt (első gyermekük is a Sára nevet kapta, és Jánossal együtt ők ketten élték túl a gyermekkort, a többiek tüdőbajban meghaltak). Arany János 1840. november 19-én kötött házasságot a nagyszalontai református templom anyakönyvi kivonata szerint. Akkoriban Sebők János és Kiss Károly volt a templom lelkésze, és mint tudvalevő, az idő tájt még csak egyházi esküvőket tartottak. Felesége Ercsey Julianna volt, dr. Ercsey Sándor ügyvéd és cselédje, Szatmári Katalin törvénytelen gyermeke. A házaspárnak két gyermeke született, 1841-ben Arany Juliska, 1844-ben Arany Laci. Magyari Barna itt jegyezte meg, hogy 1847 májusának végén Petőfi Sándor gyalogosan indult el Pestről Nagyszalontára Aranyékhoz. Napi 40 kilométeres sebességgel haladt, többek között Körösladányban és Okányban is megszállt, innen pedig egy távban gyalogolta le a hátralévő kilométereket Nagyszalontáig. Arany Laci ekkor három esztendős volt, s ha Petőfi nem vállalja ezt a fáradságos utat, nem írja meg az Arany Lacinak című költeményét. Aranyt és Petőfit – mint tudjuk – a Toldi hozta össze. Amikor Petőfi megtudta, hogy Arany János megnyerte a Kisfaludy Társaság pályázatát a Toldi című művével, írta meg levelét barátjának. Az elsőségért járó díjat, mint ahogy az Elveszett alkotmányért kifizetett 25 aranyat is Szőnyi Pál, Arany barátja vitte el a költőnek.

 

Megtelt a Lencsési Könyvtár az Országos Könyvtári Napok nyitó rendezvényén (Fotó: Remeczki Ibolya)

Tizennégy éves volt Arany János, a helyi református iskola diákja, amikor 1831 nyarán az akkor Bihar megyében található geszti Tisza-család elkérte a tanoda kórusát. Ekkor járt Arany életében először Geszten, és ez alkalomból egy kis beszédet is mondott, amiért annyi aranyat kapott, amiből egy új kabátot tudott venni. Később, amikor Tisza Lajos Gesztre hívta Arany Jánost, fiának, Domokosnak lett a házi tanítója, költészetre tanította a gyermeket. Tiszáék kocsisa hajtott a 16 kilométerre fekvő Nagyszalontára a leendő tanítóért. Néhány zsák ruhát, egy zsák könyvet pakoltak a kocsira, majd Arany Jánossal visszautaztak Gesztre. A kastély kerti lakjában élte tanítói éveit Arany, ahol nagyon jól érezte magát. Hétvégenként a kocsis haza-, hétfőn pedig visszavitte a tanítót Gesztre.

 

(Nagyszalonta és Geszt szoros kapcsolatban állt akkoriban; Tiszta Kálmán a nagyszalontai református egyház gondnoka volt, s amikor meghalt, fia, István vette át ezt a tisztet. E Tisza Kálmán holttestét 1802-ben átvitték Nagyszalontára, 400 lovas kocsis, több mint 800 ember kísérte utolsó útjára.)

 

Két helyre, Nagykőrösre és Kecskemétre is hívták Arany Jánost tanítónak 1851-ben, míg végül Nagykőrösön kötött ki október első napjaiban családjával, ott kezdte meg a tanítást. Hét év múlva pedig igent mondott a Magyar Tudományos Akadémia felkérésének, és a tudós társaság tagja lett.

 

Főként diákok hallgatták meg az előadást, melynek végén hibátlanul válaszoltak Magyari Barna kérdéseire (Fotó: Remeczki Ibolya)Magyari Barna kitért arra is, hogy azokat az élményeket, melyeket Arany Békés megyében szerzett, később feldolgozta a műveiben. Többek között hajtónak ment egy geszti vadászatra, s a vadászok történetét is feldolgozta. A Hamis tanúban a vén Márkus is megyei történeten alapul. Ahogy az előadó fogalmazott: Arany 1851-ben olyan értékes volt az emberek számára, mint ma egy laptop. Sokat beszélgetett, sok történetet megverselt.

 

Pesten új világ várta Arany Jánost, aki azonban a várost elég falusiasnak tartotta. Az MTA-nál dolgozott, annak elnöke volt, lakást is kapott, s végül otthonában hunyt el 1882. október 22-én.

 

– Első étke az anyatej volt. Az utolsó egy kávé, melyet fia szolgált fel neki. Kinyitotta az ablakot, kiment, majd amikor újra benyitott, apját holtan találta íróasztalánál, akinek a feje az asztalra borult – fogalmazott Magyari Barna.

 

Az előadó vetítéssel tette tartalmasabbá a programot. Képünkön az Arany-portán újjáépített házat mutatta meg. Személyisége mindvégig átsütött érdekes mondandóján

 

Arany Jánost az MTA előcsarnokában ravatalozták fel. A költőt az a Török Pál – kisújszállási lelkész – búcsúztatta, aki egykor munkaadója volt. A Kerepesi úti temetőben október 24-én temették el, a szertartáson egy nagyszalontai küldöttség is megjelent.

 

A nagyszalontai iskolában 1885. június 6-án Arany-emlékszobát avattak, majd 1888-ban emlékmúzeumot létesítettek. Arany László 4 ezer koronát költött a csonka torony rendbetételére, ott létesített múzeumot.

Magyari Barna azzal zárta előadását, hogy Kossuth Lajos után a legtöbb utcát Arany Jánosról nevezték el. Arról a hírességről, aki emberként is legalább oly' nagyszerű volt, mint költőként.

 

(Az előadó 1985 óta kutatja Arany életét és munkásságát.)

 

Magyari Barna többek között a nagyszalontai Arany múzeumban is dolgozott

 

 

 



<
+++++
>
Kérjük, hogy a nagyobb méretben való megtekintéshez kattintson a képre!


A hozzászólás csak regisztrált felhasználóknak engedélyezett.
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!

Cikkel kapcsolatos hozzászólások, észrevételek:

Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.