2019. május 24., péntek,  Eszter és Eliza
 
 
 
 

Címlap

[S a többi...]
2019. április 28., vasárnap
Motiváció, hatás, hangulat
G. Pataki Mária festőművész „FUVALLAT” című kiállítása a békéscsabai Lencsési Könyvtárban
Szerző: Zsidov Magdolna
A szépség, a csoda mindig elutaztatja az embert egy olyan világba, amit ismer ugyan, de nem képes megjeleníteni képekben, ugyanakkor értékeli, ha ezt megteszi helyette valaki más. Az emberek, szinte kivétel nélkül vizuális lények, de a vizualitás kivitelezése egy külön adomány, amire nem mindenki alkalmas, de ha visszalátják azt, amit ők gondolatban, vagy valóságosan járnak végig, akkor megértik egymást az azonos érzelmek hullámhosszán. Az ember gondolkodó, érző, értelmet kereső lényként rá akar találni a varázslatra, ami valamivel többet képes adni neki, mint a hétköznapi.

A program egyik oldott pillanatában (balról jobbra) Lant Györgyi, G. Pataki Mária és  egy apró interaktív alkotó

 

Ma, ezen az áprilisvégi, esős szombat délutánon, G. Pataki Mária dekoratőr-festőművész képeivel találkozhattak az alkotó művészet iránt elkötelezettek, a színek mélységeinek rabjai, akiket a képek látványa elragad, és olyan „vidékekre” viszik, mint a lélek színes tájai. Hogy ezt G. Pataki Mária mennyire képes „hangszerelni”, azt a kiállításon látható képei mesélik el helyette.

 

A kiállítás résztvevőit Remeczky Ibolya, a könyvtár mindig szóra hívható könyvtárosa nyitotta meg. Üdvözölte a népes számban összegyűlteket, és a megnyitó hangulatát emelkedetté tévőket, az érzékelhető szépség megszólaltatóit.

 

Remeczky Ibolya üdvözlő gondolatai után Patakiné Brezina Mária pedagógus színvonalas megnyitójában hallhatta a közönség G. Pataki Mária életútjának alakulását, egészen a gyermekkorától. Mint kiderült, Gazsy Endre, a neves rajztanár-festőművész, az általános iskolában „injektálta” belé a rajz, az ecsetkezelés iránti vágyat. Középiskolai tanulmányai során a megye kiváló festőművész-tanára, Mokos József „festette” lényébe a színek hangulatát. Innentől Budapesten tanult tovább dekoratőrnek, mialatt az ecsetet sem hagyta festék nélkül. A festés mellett foglalkoztatta a zsákvászon, a muszlin, a selyem és a tüll. Majd visszatérve szűkebb pátriájába, Békéscsabára, Banner Zoltán, a polihisztor-művész segítette kiállításainak reprezentációját.

 

A festőművész bemutatása során olyan alkotóról kapott információt a közönség, aki nem kőbe vésett szabályok szerint építkezik, hanem a hangulatai, a látásmódja vezéreli – hangsúlyozta Patakiné Brezina Mária. Ezt követően a megnyitó egyik meglepetését, Lant Györgyi könyvtárlátogatót mutatta be, aki, mint kiderült, személyesen nem ismerte a festőművésznőt, de az előzőleg kiállított képei mély benyomást tettek rá, ezért az emlékkönyvben érzéseit megörökítette. G. Pataki Mária – olvasva a bejegyzést – azzal a kéréssel fordult a könyvtárosokhoz, hogy feltétlenül hívják meg, mert szeretné személyesen megismerni. Erre az alkalomra a hölgy egy gyönyörű, a képek hangulatát illusztráló verset „nyújtott” át felolvasásában. Igen, valahogy így találkoznak lelkek, gondolatok, érzések, nem utolsósorban tehetségek a lét „aranyporában”.

 

Gyönyörű ajándéka volt a kiállítás megnyitójának a festőművész, zongoraművész lányának, Guba Tünde Bettinának a jelenléte, aki édesanyja régi óhaját váltotta valóra, és ez alkalommal zongorajátékával lepte meg a közönséget. Egy 1993-ban elhunyt amerikai zeneszerző, William Gillock négy művét játszotta el csodálatos virtuozitással. Az elhangzott művek hangulata igazolta, hogy a lélek a legérzékenyebb hangszer, amely mindig követeli, hogy méltó módon legyen képviselve.

 

A megnyitón (balról jobbra) Megnyitó: Patakiné Brezina Mária, G.Pataki  Mária és Remeczky IbolyaA megnyitót és az elhangzott ajándékműsorokat követően figyelmes vendéglátás mellett vehette szemügyre a képeket a közönség, mialatt ismerősként vagy ismeretlenként, de mindenképpen képek inspirálta beszélgetést folytattak.

 

A képek sokaságából érdemes kiemelni – természetesen, mint a cikk írójára legnagyobb hatással lévőket – az Életfa, Napkitörés, Őrangyal, Gazsy Endre emléklap, Házak, Négy évszak című festményeket. Néhány szóban megemlítve az „Édesanyám” című gyönyörű képet, amelyen egy hófehérbe öltözött tünemény – aki már nem gyermek – ül egy hintán. A kép üzeneteként az olvasható ki, hogy a szeretett lélek, soha nem múló jelenlétével, valahol ott ül az ég kékjében, örök gyermeki emlékben az édesanya, és figyeli a földi változásokat. Fejét, mint glória, fényesség fonja körbe. A „Sugallat” című képen színek folynak egybe, nonfiguratív üzenetben, hogy a sugallat jön valahonnan, valahová tartva, akár a lélek fuvallata, s az embernek csak egy dolga van: figyeljen a jelekre. A „Múlt” címmel a képen minden jelen van, ami valószínűleg arra utalás, mi minden érintette meg az alkotót élete folyamán. A „Csillagpor” kékségében apró fényes pontok töltik be a képet. A kék szín több árnyalata, mintegy üzenet, hogy a világ végtelen, s az ember benne, mint a csillagok, róják a maguk útjukat. Érdekes és figyelemfelkeltő kép a „Bőség”. Jelen van rajta, ami az emberi élethez szükséges, mint például a búzaérés, felragasztott pénzérmék, és jobb szegletben a bőség mandala. Az „Öregfa” aranyban tündöklő színe káprázatos, de a képek többségén is domináns az arany, ahogy a kiállítás címadó képén, a Fuvallat-on is.

 

A felsoroltakon kívül még sok szép kép látható, amelyeknek egyértelműen filozofikus utalása, hogy az emberi világ látható valóságán túl egy láthatatlan is van, mégpedig a lélek, amit megfogalmazni nehéz, de érzékelni talán lehet, mert ha az ember, az alkotó hagyja, hogy érvényesüljön benne, akkor jelen van, és érzésekben, színekben „megfogható”.

 

A kiállításra érkezők sorszámot húztak, és a szerencsés, akinek a számát kihúzták, ajándékba kapott egy képet. A kiállítás-megnyitó zárásaként interaktív festésre vállalkozhattak a bátrabbak.

 

A résztvevők egy igazán kellemes, hangulatos, gazdag programú és értékes megnyitónak lehettek részesei. 

 

Guba Tünde Bettina meghódította játékával a közönséget

  



<
+++
>
Kérjük, hogy a nagyobb méretben való megtekintéshez kattintson a képre!


A hozzászólás csak regisztrált felhasználóknak engedélyezett.
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!

Cikkel kapcsolatos hozzászólások, észrevételek:

Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.