2018. október 16., kedd,  Gál
 
 
 
 

Címlap

[S a többi...]
2018. október 04., csütörtök
„A világ Isten-szőtte szőnyeg”
Mezőhegyesi csokor „Színes orchideák”-ból
Szerző: M. Szabó Mihály
Az ember úgy gondolná, nem olyan nagy truváj Hűvösvölgyi Ildikóval és Kautzky Armanddal zenés irodalmi estet szervezni, ugyanakkor ha hozzávesszük, hogy még bőven a nyár forró napjait éltük, és a parkváros színházba járó polgárai közül, elég sokan nyaraltak, vagy éppen kerti munkákban merültek el, akkor már sokkal bonyolultabbnak tűnnek a dolgok. Ezek után egyfajta várakozással ültem be a Nonius Pódium augusztusi előadására, hiszen nem csak rajongok az említett két színészért, de izgultam azért is, vajon mennyire telik meg az előadóterem. Végül egyre intenzívebben szállingóztak az érdeklődők, egészen addig, mígnem minden szék gazdára lelt.

Huvosvolgyi_Ildiko_es_Kautzky_gyesen.jpg

 

Hűvösvölgyi Ildikóval a 70’-es években találkoztam először személyesen, én nem is tudom, hogy főiskolásként, vagy már végzett színészként, de pontosan emlékszem az egyik Marquez novella – A világ legszebb vizihullája – invenciózus tolmácsolására. Marquez és Hűvösvölgyi egyaránt új felfedezés volt akkor számomra, hiszen az 1967-ben íródott Száz év magány című regény magyar fordítása csak 1971-ben készült el.

 

Kautzky Armandnak először a hangjával találkoztam, hiszen éveken át szinkronizálta Pierce Brosnant (James Bond), és Tom Cruise-t. Az első személyes találkozás 2013 májusában történt (egek, hogy telik az idő!) szintén a Nonius Pódiumon, Pozsgay Zsolt: Tolnay Klári 1930 című színpadi játékában, Kara Tünde társaságában. A szép hangú színész, emlékezetes alakítással mutatkozott be a mezőhegyesi közönség előtt, Mater Heinrich szerepében.

 

Hanem, az alábbi zanzából vajon melyik darab jut az eszükbe? Macskabál van az elhagyott színház ódon színpadán. Minden évben egyszer megrendezik a bált, és erre összegyűlnek a környék – nagyon is emberi tulajdonságokkal felruházott – macskái. Eltáncolják és eldalolják életüket. Úgy van, kedves olvasóim! Önök jól gondolták. Andrew Lloyd Webber Cats, azaz Macskák című musicaljéről van szó, melyet a mester gyermekkori kedvenc olvasmányának története alapján – T. S. Eliot Macskák könyve – alkotott. Eszemben sincs fárasztani önöket adatokkal. Például nem mondom el, hogy hány nyelvre fordították le, hány országban játszották el, és hány millió néző ünnepelte a sikert. (Talán annyit mégis: nem kicsi számokról van szó!) Tény viszont, hogy a musical talán két legsikeresebb dala a Színházi macska dala és a Memory (a XX. század musicalirodalmának egyik gyöngyszeme!). Mindezek (rímhányó) Romhányi József magyarításában. (Tessenek figyelni, erre a névre később még visszatérünk!) Létezik-e egyáltalán valaki, aki legalább az egyik betétdal dallamát ne tudná kívülről? Nem hiszem! Így voltak ezzel a jelenlévők is. Tenyér nem maradt pír nélkül. E sorok írója pedig szabályosan végigörömködte a két művész zseniális előadását. Ha segít valamit, annyit elárulhatok, ha nem is egy időben, de úgy Hűvösvölgyi, mint Kautzky nem egyszer, nem kétszer szerepelt a Szirtes Tamás által rendezett zenés műben. Érdekesség lehet még az is, hogy Hűvösvölgyi Ildikónak, az első macskák egyikének, most a lánya: Kisfaludy Zsófia a darab egyik főszereplője, Bombalurina szerepében.

 

Nem divatos manapság Wass Albert művet tolmácsolni. De még a nevét emlegetni sem. Kautzky Armand mégis felvállalta ennek ódiumát. Jól tette. Manapság ugyanis némelyek háborús bűnösnek tartják az írót, máskor meg aztán, mikor kifogynak az egyéb érvekből, rásütik a bélyeget: közepes író volt. A novellaíró Sztrájkolnak az égben című írásával az előadó a mindennapi szabadságról üzent. „A szabadság nem koldusok tarisznyájába való alamizsna.” A szabadságot nem csak kivívni, de őrizni is kell: „…élni érette, napról napra, kemény munkával és tiszta becsülettel.” Megfontolandó gondolatok!

 

Hűvösvölgyi Ildikó, egy másik erdélyi művész: Reményik Sándor istenes verseiből tolmácsolt néhányat: Tündérfok, A szőnyeg visszája, Csendes csodák, Kegyelem. A hírlapíró ma is Hűvösvölgyi hangján hallja Reményik halhatatlan versének négy sorát:

 

A világ Isten-szőtte szőnyeg,

Mi csak a visszáját látjuk itt,

És néha, legszebb perceinkben,

A színéből is – – valamit.

 

A Mary Poppins című musicalt 2004 decemberében mutatták be először a londoni Prince Edward Theater-ben. A Madách Színház 2012 szeptemberében tűzte műsorára Szirtes Tamás rendezésében. Robert B. Sherman dalszövegei (fordította: Bárány Ferenc) és Richard M. Sherman zenéje még azok számára is ismerős lehet, akik nem látták a P. L. Travers történeteiből készült Walt Disney-féle filmet. A néző csak ámul és bámul, hogy „ó ez a dal is innen ismerős?” Gondolok itt például az „Egy kis mézzel az orvosság is leszalad simán” refrénű nótára, melyet a Pódium esten Hűvösvölgyi Ildikótól hallottunk, aki egyébként a musicalben Carry néni szerepét alakította. Mondjam? Mondom! A darab muzsikája elképesztő telitalálat: napokig nem megy ki az ember fejéből.

 

Tudták? Esetleg nem?! Hűvösvölgyi Ildikó tulajdonképpen nem is Hűvösvölgyi Ildikó, hanem dr. Hűvösvölgyi Ildikó. A kételkedők talán el sem hiszik, pedig így van, a disszertációját Weöres Sándorból írta. Na, most akkor hogyan is tudnám én érzékeltetni azt, hogy hogyan is hangzott a Kossuth-díjas színésznő szájából W. S. Az éjszaka csodái című verse. Hát…! (Háttal márpedig kezdhetünk mondatot! Tessék csak utánanézni! Ilyen sehol nincs leírva a helyesírási szótárban!) Hát, képzeljék el azt, hogy egy érzelmi hullámvasúton ülnek! Megvan? A hírlapírónak mindenesetre egyszerre öntötte el a szívét melegség, és borzongott bele a háta a gyönyörűségbe. Latinovits Zoltán Majomország és Hűvösvölgyi Ildikó Az éjszaka csodái interpretációja egyenrangú W. S. költészetével. Weöres és Hűvösvölgyi szerint az éjszaka varázs-leple alatt minden megtörténhet. Lehetünk rossz kisfiúk, szerelmes, ifjú lányok, vajákos boszorkányok, és elkészülődő öregek, madárként messze szállhatunk, és virágként táncolhatunk a mezőn. Szép. Hát, nem?!

 

A Jászai-díjas Kautzky Armand Vízváry Mariska, kora sikeres színésznője, az ország első „celebszakácskönyvének” írójától idézett jól hangzó ételrecepteket, melyeknek nem csak gasztronómiai értéke van, hanem egyben olvasmányosak és szórakoztatóak is. Egyébként Vízváry Mariska két szakácskönyvet is írt: a Család szakácskönyve, és a Száz specialitás címűt. A hírlapíró nem dicsekedhet ugyan szakácstudománnyal, viszont ajánlhatja az olvasók figyelmébe, ha a két könyv egyikével találkoznának valamelyik antikváriumban, mindenképpen vásárolják meg! Higgyék el, élvezni fogják, még akkor is, ha esetleg egyik receptet sem kívánják megvalósítani!

 

Aztán voltak szerelmes versek is, ahol szem nem maradt szárazon! Shakespeare LXXV. (Az vagy nekem, mint testnek a kenyér), Ady Endre Már vénülő kezemmel című alkotása a meghatottságtól csalt könnyet az ember szemébe, Romhányi József Marhalevél című verse pedig a röhögéstől. Az előbbi kettőt Kautzky Armandtól, az utóbbit Hűvösvölgyi Ildikótól hallhattuk.

 

Hangzott el dal az Imádok férjhez menni című operettből (Kicsit szomorkás a hangulatom máma), a nosztalgia blokkban Márkus Alfréd, Carlo de Fries, Eisemann Mihály legszebb dalaiból csendült fel egy csokorra való. A végére maradt a címadó dal, a Színes orchideák a Charlie nénje című operettből, melyet korábban Tolnay Klári és Páger Antal tett ismertté az országban.

 

Hűvösvölgyi Ildikó energikussága törhetetlen, a színészmesterség bravúrjai itt is domináltak: játszott a hangjával, arcával, a mozdulataival. Kautzky Armand pedig férfias tartásával és közismert bársonyos hangjával nyújtott kellemes kávéházi hangulatot idéző, könnyed nyáresti szórakozást, a beszédes cím alatt.  



<
+
>
Kérjük, hogy a nagyobb méretben való megtekintéshez kattintson a képre!


A hozzászólás csak regisztrált felhasználóknak engedélyezett.
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!

Cikkel kapcsolatos hozzászólások, észrevételek:

Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.