2018. november 21., szerda,  Olivér
 
 
 
 

Címlap

[S a többi...]
2018. augusztus 29., szerda
Az „ál-Mogiljevics” milliárdos ötlete
Egy büntetőügy, mely akarva-akaratlanul egy lapon említődik Áder János, Pintér Sándor és Kubatov Gábor nevével
Szerző: Kiss A. János
Ha valaki sokallná az eltelt időt, ami lepergett egy, a köztársasági elnök és a belügyminiszter nevét is „bevonzó” decemberi bűncselekmény és az ügy bírósági tárgyalásának megkezdése között, higgadjon le: az „anyaügy”, melyre ez a téma ráépülhetett, még 2010-ben történt, a nyomozása 2011-ben kezdődött, s mindmáig nem zárult le… Az Orosházi Járásbíróságon tegnap kezdődött (volna) a befolyással üzérkedési ügy tárgyalása, de ahhoz, hogy megértsük, miért nem történhettek érdemi lépések, a fordulatos délelőtti eseménysor nyomába kell szegődnünk.

Az Orosházi Járásbíróság épülete a tárgyalás délelőttjén

 

Az Orosházi Járásbíróság ma délelőtti tárgyalását Szőke Tiborné dr. bíró vezette. A bíróság 10 személyt idézett e napra. (Volt, akit a kezdésre, volt, akit ebéd utánra.) A bírónő a szokásos tárgyaláskezdeti formaságok elvégzése után bejelentette, hogy a vádat képviselő ügyészség tegnap azt indítványozta: a bíróság – hatásköri, illetékességi okokból – tegye át az ügyet a Gyulai Törvényszékre. A vádat képviselő dr. Molitorisz Endre orosházi városi ügyész ezt azzal magyarázta, hogy a vádlott az állam, az államigazgatás egyes vezető tisztségviselőire hivatkozva igyekezett nyomatékot adni annak, hogy az említett, különösen nagy értékre elkövetett lopás (eddigi) gyanúsítottjaitól közel milliárdos összeget szerezzen meg – a büntetőügy „jegelését” kilátásba helyezve. Márpedig ilyen esetekben az illetékes (esetünkben a gyulai) törvényszéknek van hatásköre I. fokon eljárni.  Ekkor a vádlott, Pévecz Krisztián jogi képviselője megjegyezte: ők is hasonlót kívántak indítványozni.

 

Úgy tűnt, hogy ezzel el is napolódik a dolog, de nem pontosan ez következett be. Egy órányi szünet után a bírónő ismertette az eljáró bíróság végzését. Ebben megállapította az ügyben az Orosházi Járásbíróság hatáskörének hiányát azzal, hogy az ügyet átteszik a Gyulai Törvényszékre, hogy az folytassa le az I. fokú eljárást.

 

A bíróság a nyilvános tárgyaláson ismertette azokat a körülményeket, melyek a vádban megfogalmazódtak. Ezt megpróbáljuk röviden összefoglalni. Az egyik bank még 2010-ben feljelentést tett azért, mert egy tótkomlósi agrárcég telephelyéről szőrén-szálán eltűnt ott tárolt kenyérgabonája. A Békés Megyei Rendőr-főkapitányságon hamarosan meg is indult a nyomozás, mely (ismereteink szerint) a mai napig sem zárult le. Az elhangzottak szerint egy személy ellen – a mára lopássá erősödött gyanú miatt – elkövetőként, másik két személy ellen bűnpártolóként fogalmazott meg gyanúsítást a nyomozó hatóság. Nyilván pontosabban körvonalazódott volna a (vád alapján, jelen állás szerint befolyással üzérkedésnek minősülő) ügy folyamata, ha  a tanúvallomások elhangzanak, de annyi azért átlátható volt: a megvádolt bizonyos személyek révén megismerte a búzalopási ügy (és annak egyes szereplőihez tapadó) körülményeit, majd tavaly december 20-án délelőtt, illetve közeli más időpontokban a lopási ügy kapcsán általa érintettnek gondolt személyeket felhívott azzal, hogy az ismeretségi körébe tartozónak mondott Áder János köztársasági elnök és Pintér Sándor belügyminiszter révén el tudnák érni a búzalopási ügy nyomozásának „jegelését”. Mindezt egyetlen telefonnal…

 

További csavar a történetben, hogy a vádlott az Orosházára, Tótkomlósra(?) telefonálgatások során igyekezett urán-orosz akcentussal beszélni, alátámasztva azt az állítását, hogy ő a Magyarországon is (többnyire alvilági hírekből) közismert Szemjon Judkovics Mogiljevics („Szeva bácsi”) fia. Állítása szerint a valakik által eltüntetett búza értékének egy jelentős hányada a Mogiljevics családé lett volna… (Ha nem tévedünk, a vádlott azt találta mondani a telefonba, hogy Szeva bácsival együtt mennének a pénzért.) A vádlott magát Mogiljevics Judkovics Krisztiánnak adta ki, nyilván nyomatékosítani kívánva szavai súlyát. Hogy mekkora összeget kért a „jegelésért” cserébe? Hát, 954 millió – ismereti szerint bűncselekményből származó – forintot. Ahogy hallhattuk, Áder János, Pintér Sándor mellett hivatkozott például Mészáros Lőrincre is. A telefon másik végén őt hallgatóknak megemlítette Kubatov Gábornak, a FIDESZ országos pártigazgatójának, alelnökének, az FTC elnökének nevét is, de – ha jól értettük – őt nem a befolyásolással kapcsolatban hozta szóba, hanem kijelentette: ha nem fizetnek, szomorú vége lehet a dolognak, s még Kubatov Gábor sem fogja tudni kimenteni őket. (Vélhetően a vádlott hallhatott annak esetleges Békés megyei kötődéseiről is.)

 

Volt, akivel a vádlott tudott beszélni telefonon, volt, akit próbálkozási ellenére sem ért el. Az egyik – a búzaügyben gyanúsított – telefonon megkeresett aztán (ügyvédi tanácsra) tavaly december 27-én feljelentést tett a mára vádlottá előlépett férfi ellen.

 

A vádlott mellett a délelőtti időpontra idézett tanúk valamennyien megjelentek a tárgyalás kezdetén. Nyilvánvalóan sokat tisztult volna a kép a bíróság és a nyilvánosság számára is, ha a Pévecz Krisztián, s a beidézett tanúk – így például Karkus György, dr. Barna Zoltán, Nyitrai Zoltán, dr. Pertics Attila, Kiss János (ahogy megjelölték: volt ezredes), Kovács László, (ha jól értettük a nevét) Hajgató Tivadar – vallomására sor került volna. (Egy László László nevű tanú nem jelent meg, a posta sem tudta számára kézbesíteni az idézést.) Akadtak a sorban olyan tanúk, akik ügyvédjükkel együtt érkeztek a tárgyalásra.

 

A bíróság végzése ellen fellebbezést lehet benyújtani. Az ügyész tudomásul vette a végzést, ám a vádlott védője jelezte: fellebbeznek (a vádlott ugyancsak így nyilatkozott), már csak azért is, mert nem értenek egyet a megfogalmazott vád jogi minősítésével, s ha az enyhülne, Orosházán kellene tárgyalni az ügyet.  A bírónő jelezte, a fellebbezést is továbbítja a Gyulai Törvényszékre, mely erről II. fokú hatáskörében dönt majd.

 

Még egy közjáték színezte az amúgy sem eseménytelen délelőttöt: egy ügyvéd az ellen szólalt fel, hogy sértetti oldalon is szereplő Nyitrai Zoltán tanúként megkaphassa az általa kért vádiratot a bíróságtól. A bírónő ezt az észrevételt el is fogadta. Az ügyész viszont az említett ügyvédnek azt az álláspontját nem osztotta, hogy a tanúk benn sem lehettek volna a tárgyaláson: emlékeztetett, hogy érdemi tárgyalási lépések e napon nem történtek, a tárgyalás pedig nyilvános volt.

 

Mennyi az az annyi? Nyitrai Zoltánt, aki tanúként és sértettként is érintett az „ikerügyben”, nyilatkozott lapunknak. Elmondta, hogy a búzaügyben elfoglalt státusa: sértetti jogutód. A szövevényes ügyben való tisztánlátás érdekében hozzátette: míg 2011-ben a szóban forgó búzamennyiség értéke – ismeretei szerint – 984 millió forint lehetett, a keletkezett kár mára akár több milliárd forintra is növekedhetett. Mint mondta, a Békés Megyei Rendőr-főkapitányságon – lopás miatt – folyó nyomozásnak már van három gyanúsítottja, s nem tudni, rajtuk kívül lesznek-e még továbbiak is. Fontosnak tartotta megjegyezni, hogy akkor vett lendületet a nyomozás, amikor dr. Polt Péter legfőbb ügyész (képviselői megkeresés hatására) szorgalmazta a folytatást, beleértve a vagyon visszaszerzésére teendő eljárás megindítását, a cselekmény lopásra való átminősítését is. Ő maga ugyancsak javaslatokkal élt a különösen nagy értékre elkövetett lopás nyomozása kapcsán: a vádlottak ellen teljes vagyonelkobzást, számlainkasszót, bűnügyi zár elrendelését indítványozta.

 

Vajon itt, az orosházi bíróságon, vagy a Gyulai Törvényszéken folytatódik majd az ügy tárgyalása?



<
++
>
Kérjük, hogy a nagyobb méretben való megtekintéshez kattintson a képre!


A hozzászólás csak regisztrált felhasználóknak engedélyezett.
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!

Cikkel kapcsolatos hozzászólások, észrevételek:

Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.