2018. szeptember 24., hétfő,  Gellért és Mercédesz
 
 
 
 

Címlap

[S a többi...]
2018. augusztus 06., hétfő
Fészektől a szárnyalásig
Találkozás Gocz Elvirával, a Titokzatos kovásznai asszony című életrajzi regény hősnőjével, a békéscsabai Lencsési könyvtárban
Szerző: Zsidov Magdolna
A Békés Megyei Könyvtár Lencsési Könyvtára nem szűkölködik érdekes programokban. Két lelkes könyvtárosát még a nyári hőség sem térítette el attól, hogy különös és izgalmas könyvbemutatót kínáljanak a közönségnek. Augusztus l-jén azok, akik a forróság és a „leszakadó ég” ellenére megjelentek, nem akármilyen személyiséget, a kovásznai, titokzatos életutat bejárt asszonyt ismerhették meg.

Gocz Elvira a könyvbemutatónRakonczás Szilvia a Békés Megyei Könyvtár igazgatója üdvözölte a megjelenteket és a vendéget, a könyv „főhősét”, Gocz Elvirát. Az igazgatónő – szándéka ellenére – azzal fokozta az izgalmat, hogy még azt sem tartotta kizártnak, hogy a könyv alapján,egy második Mata Harit ismerhet meg a közönség. (A nagyban hasonló sors és a – talán alaptalan – kémvád miatt, méltán húzható párhuzam.) Elmondta, hogy dr. Heimné Máté Maja – aki rátalált a „titokzatos kovásznai asszonyra” –, a Trefort Ágoston Szakiskola volt tanára kereste meg, és tett ajánlatot ennek a könyvnek a bemutatójára, így esett a választás a Lencsési könyvtárra, de ahogy mondta, a nyári rekkenő hőség után keresnek majd másik alkalmat egy újabb lehetőségre.

 

Rakonczás Szilvia, bevezetője után átadta a szót dr. Heimné Máté Majának, aki az Eleken megtartott könyvbemutató után most itt, a Lencsési könyvtárban mutatta be Gocz Elvirát, az idős kora ellenére is ragyogó szépségű asszonyt. Megtudhatta a közönség, miként bukkant rá, ahogy éppen VIII. Edward angol trónörökös életét tanulmányozta a Wikipédiában. Aztán 400 cikket talált a titokzatos kovásznai asszony és a mellőzött windsori hercegnő kapcsolatáról, és ez felkeltette az érdeklődését, ezért elkezdett kutatni. Így talált rá Gocz Elvirára. Miután megtudta, hogy Kovásznán, szülővárosában él, felvették a kapcsolatot, és ez indította el annak ötletét, hogy minél több embernek meg kellene ismernie ezt a rendkívüli, bátor asszonyt.

 

Az életrajzi regény Gyila Sándor kovásznai újságíró tollából származik, aki ismerve Elvira asszony történetét, felkínálta annak lehetőségét, hogy regénybe foglalja életútját. Így, a közös mesélés-hallgatás közben született meg egy szép nyelvezetű, érdekfeszítő életrajzi regény.

 

Gocz Elvira sugárzó jelensége már az első pillanattól lenyűgözte a résztvevőket. 79 éve ellenére mindvégig állva mesélt, nem hétköznapi, megrendítő sorsáról. Erről, a több mint egy órás önvallomásról, nehéz lenne kronológiai hitelességgel mindent leírni, ezért inkább csak vázlatos összefoglalást tartalmaz ez a cikk.

 

A nehéz és mégis felfelé ívelő sorsú asszony története Kovásznáról indult 1939-ben, amikor két tehetős, sőt nemesi ősökkel is rendelkező, majd egyre elszegényedőbb házaspár gyermekeként meglátta a napvilágot. Apja alkoholizálása, kalandor, szertelen életvitele miatt szülei hamar elváltak, ő édesanyjával maradt, akit rövidesen a elragadta tífusz, így egyik nagyszülőtől a másikig, Kovászna és Bodok között hánykódott a kislány. Apai nagyanyjától sok mindent megtanult: varrni, főzni, szőni, így gyerek fejjel az életre lett felkészítve. Anyai nagyapjától pedig az ének szeretete ragadt rá.  A félárva gyermek eleinte cselédkedett, majd 14 éves korában – keresztlevelét meghamisítva, hogy 16 évesként munkát vállalhasson – a kovásznai szövőüzemben szövőnőként dolgozott. Két évvel később, valóban tizenhat évesen, jobb kereseti lehetőség miatt a sepsiszentgyörgyi szövőgyárban helyezkedett el. Egy báli rendezvényen ismerkedett meg Simon Pál katonatiszttel, akihez hamarosan férjhez ment. Rövid együttlétük után, férje Temesvárra helyeztette magát. A feleségének egyszer írt leveléből tudta meg Elvira a címét. Odautazott, hogy mégse éljenek külön, de addigra a férje egy másik, gazdag nőt jegyzett el, minden valószínűséggel, a bigámia szándékával. A leleplezett, dühös férfi össze-vissza verte, végül a hatóságok jártak el ügyükben, majd két év múlva kimondták a válást. A fiatalasszony Temesváron maradt, ott helyezkedett el szövőnőként. Egy szórakozóhelyen ismerkedett meg Jurával, egy moszkvai repülőmérnökkel, akihez – szerelmes ugyan nem volt belé – hozzáment feleségül, abban a reményben, hogy ez kitörési lehetőség lesz számára. Így került Moszkvába. Mint később kiderült, férje – bár nagyon jó ember volt – súlyos háborús sérülése miatt gátlásos, beteg és alkoholista lett, aki egy háromnapos alkoholizálás után meghalt. Elvira nem tért vissza rögtön Romániába, hanem rengeteget dolgozott és tanult, elvégezte a Háborús Nővérképző Főiskolát, ahol megtanult bizonyos harcművészeteket, betegápolást, úszni, ejtőernyőzni, motort vezetni és még sok minden mást. Miután anyagilag összeszedte magát, 1962-ben, kétvagonnyi áruval hazautazott szülőhelyére. Ezeket eladta, ebből tett szert nem csekély vagyonra. Temesváron a régi munkahelyére visszavették, de már nem, mint szövőnőt, hanem minőségi főellenőrnek. Mint tehetős asszonynak, már lakása volt, szépen bebútorozva, csak boldogtalan a sikertelen házasságai miatt. Nem sok idő kellett és megismerkedett a következő férjével, a román Teodorral, aki repülőgép-lakatos volt, és a katonaságnak titkos szolgálatokat tett. Hamarosan kiderült, hogy ez a férje sem különb az előző kettőnél, de egy öröme lett, kisfia született tőle. Valentin szépen cseperedett, de ők egyre rosszabbul éltek, férje verte, és akivel tehette, megcsalta. Elvira rádöbbent, hogy a pénzhez, a sikerhez egyenes útja van, de a férjekkel kudarcot vall.

 

Férjével az élete elviselhetetlen lett, ezért elhatározta, hogy kisfiával együtt Nyugatra szökik. Sorsának kereke óriási fordulatot vett, egyre kalandosabb, és egyre veszélyesebb helyzetekbe keveredett. Sok bonyodalom után Olaszországban, Triesztben fogva tartották, és moszkvai katonai és nővéri kiképzése miatt kémkedés gyanújával vádolták. Aztán sikerült tisztáznia magát, menekülttáborba helyezték őket. Új-Zéland várt volna rájuk, de ő az utolsó előtti napon, kisfiával megszökött a táborból. Sok viszontagság után érkeztek Párizsba.

 

Elvira asszony innentől hosszú utat járt be. Küzdelmes, hányatott, végül sikeres idők után, francia kórházi főnővérként, emellett bárénekesként sok kaland – ha lehet ezt így nevezni – várt rá. A folytatás sem volt könnyebb és veszélytelenebb, de ez az öntudatos, harcedzett nő, akit Marilyn Monroe hasonmásaként emlegettek, s aki énekesként az ismeretlenben lett egy csapásra első helyezett egy tehetségkutató fesztiválon Monte Carlóban, tíz embernek sem sok, olyan mértékben küzdött és kapaszkodott gyermeke és saját életéért. Többször volt élet-halál között, például egy éven át feküdt kómában egy klinikán. Hajdani moszkvai háborús kiképzése miatt, hol francia, hol orosz kémkedéssel gyanúsították, és ezt el kellett szenvednie.

 

Rakonczás SzilviaDe vajon mi módon adatott meg neki, hogy világhírű személyiségek, mint Windsor hercegnője, a volt francia államelnök, Mitterrand családja, Perez de Queillard ENSZ-főtitkár, a Rotschild család, a kuvaiti királyi udvar, Mihály román király, egy spanyol hercegnő, híres színészek, írók, üzletemberek és sokan mások őt választották betegápoló nővérként, testük-lelkük gyógyító mesterévé.

 

Ez a csodálandó asszony, aki humanitárius tevékenységéért számtalan kitüntetést kapott, mindemellett nagylelkű is, mert – miután tetemes vagyonra tett szert – annak nagy részét Kovászna fejlesztésére ajánlotta fel. 2006-ban a város díszpolgárának választotta.

 

Mindezekre a talányokra, annyi válasz lehet, hogy valami olyan kisugárzás, merészség, önbizalom adatott meg neki – a könyvbemutató alatt ez be is igazolódott –, aminek birtokában képes lett legyőzni a „gravitációt”, és magát felragadva szárnyalni tudott, hogy elérje a „végtelent”, még ha sokszor szárnyaszegetten és sebzetten is.  



<
++
>
Kérjük, hogy a nagyobb méretben való megtekintéshez kattintson a képre!


A hozzászólás csak regisztrált felhasználóknak engedélyezett.
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!

Cikkel kapcsolatos hozzászólások, észrevételek:

Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.