2018. július 15., vasárnap,  Henrik és Roland
 
 
 
 

Címlap

[S a többi...]
2018. július 02., hétfő
Czene Ferenc halálára
A gyulai kórházban elhunyt a szabad gondolatok zászlóvivője
Szerző: Szőke Margit
A Békés Megyei Központi Kórház Pándy Kálmán Tagkórházában, Gyulán elhunyt Czene Ferenc június 28-án, csütörtökön este. A magyar-amerikai állampolgár az amerikai magyarok támogatásával megvalósította a fiatal zenei tehetségek bemutatkozására Gyula és Békéscsaba közötti házában a Gyulai Zenei Napokat, házát a szabad gondolatok helyszínének szolgálatába állította. Varga Árpád Zsolt filmrendező, operatőr filmet készített a legendás szabadságharcosról, cikkünk végén nekrológját közöljük Czene Ferenc családjának hozzájárulásával. Czene Ferenc temetéséről családja a későbbiekben dönt.

Czene Ferenc

 

Czene Ferencre, a szabadság eszméje és gyakorlata mellett (politikai kurzusoktól függetlenül) mindhalálig kiálló igaz emberre, a tehetséges, jó szándékú törekvések pártolójára Szőke Margitnak a BEOL-on 2007. június 14-én megjelent interjújának közreadásával emlékezünk:

 

A hét embere tényleg megcsinálta

 

Czene Ferenc alapítványával már a VII. Gyulai Zenei Napokat rendezte meg idén. Alapítványát 18 amerikai és 22 magyarországi taggal hozta létre. Civil erőből próbál fórumot teremteni tehetséges zeneiskolásoknak.

 

A hetedik zenei napok után lesz nyolcadik?

 

– Lesz! Igény van rá, odamegyünk, ahová hívnak. Gyulán maradna az egykori zeneiskola épületén az emléktábla-koszorúzás, Városerdőn pedig zenei tábort szeretnénk szervezni. A gyermek- és ifjúsági hangversenyeket a békéscsabai, orosházi, vagy a hódmezővásárhelyi zeneiskolába vinnénk. Régóta hívnak bennünket Gyopárosfürdőre. Gyulán, a zeneiskolások hangversenyén alig volt érdeklődő. A gyerekek idejöttek zenei napokra és üres teremnek játszottak. Nem okolok senkit. Megbeszélést hívok össze, hogy megvitassuk, szükség van-e Gyulán ránk. Arra tettem fel mindent, hogy a fiatalságnak fórumot, előmenetelt teremtsek. Igazából itt szeretnék maradni, Erkel Ferenc szülővárosában megtörni az érdektelenséget. Gyulát rátettük a világ zenei térképére.

 

Amikor 1990-ben hazatért Magyarországra, többször elmondta, az amerikai közélethez képest a magyar csak ébredező.

 

– Azzal a szándékkal jöttem haza 1990. március 19-ére virradóan, születésnapi ajándékként magamnak, hogy olyan országot építsünk, ami szép, szabad, a mienk. Épülő tanyámon  közéleti fórumokat rendeztem. A felelősségtudatot akartam felkelteni a választott politikusokban. Tudatosítani bennük, hogy szolgálatra választották őket és nem hatalomra. A fórumok alkalmat teremtettek arra, hogy a választók kérdezzenek szemtől szemben. Nagy István sióréti önkormányzati képviselő volt az első vendégünk. Később országosan ismert politikusokat is hívtam, például az akkor menesztett dr. Pusztai Erzsébetet a kort megelőző egészségügyi nézetei miatt. Az amerikai társadalom más, önmegvalósító. A társadalom dönt, ezért olyan erős Amerika. Megteremtik a gazdagságot, nem mástól várják. Gyerekkoromból őrzöm szülőfalum, a kunágotai pedagógusok életre nevelését. Ma is, ha hazamegyek, az ő sírjukat keresem fel először a temetőben.

 

Amikor a rendszerváltás idején hazatért, milyennek látta az országot és min javítana?

 

— Miután Hegyeshalomnál elengedtek a határőrök, Gyuláig sírtam. Lepusztultnak láttam az országot. Ekkor fogalmazódott meg bennem, hogy új honfoglalással építsük olyanná az országot, amiben érdemes élni. Eltelt 17 év, és két országot látok, meg a maradékot. Vannak a küzdő felek és a nép. Nem a népről, a hatalomról van szó. A Czene-tanyát a gondolatok szabad áramlása békés szigetének tekintettem és tekintem ma is. Itt emberek köszönnek egymásnak, vitáznak, beszélnek és kezet fognak.

 

– Amikor hazajöttem 1990-ben, a születés jogán tértem haza — mesélte Czene Ferenc. — Az év felét azóta is Gyulán, a másik felét Los Angelesben töltöm. A kinti magyarok, a lapok, az Amerikai Hírlap és a Californiai Magyarság munkatársai megkértek, beszéljek Magyarországról. Hamar összekötő kapocs lett a két világrész magyarsága között Pfeiffer Ede Sándor személye, aki a két világháború között a Viharsarokban megalapította az első magán zeneiskolákat a kultuszminiszter kérésére. A Gyulán, Békéscsabán, Orosházán, Hódmezővásárhelyen zeneiskola-alapító tanár és hegedűművész 1956-os menekültként hagyta el az országot. Az USA-ban lett világhírű. Példája nyomán az amerikai magyarsággal, a csatlakozó itthoniakkal alapítványt szerveztünk a tehetséges zeneiskolásokért. Szeretnénk elősegíteni kibontakozásukat zenei pályájukon. Erkel Ferencnek, Himnuszunk szerzőjének, a magyar nemzeti opera megteremtőjének szülővárosa és a zeneiskola-alapító Pfeiffer Ede első sikereinek helyszíne adta munkánkhoz az indíttatást.

 

„Ha az emberek azt mondják: Feri, csináld!, az erőt ad” — mondja Czene Ferenc, aki 1936. március 19-én született Kunágotán. Kitűnő eredménnyel lakatosszakmunkás-bizonyítványt szerzett Budapesten. Magyarországot 1956-os menekültként hagyta el, 1990-ben tért haza. Az USA-ban építési vállalkozóként ment nyugdíjba. Gyulára családi kötődése és a táj szeretete vonzotta.

 

Falvay Sándor, a zeneakadémia akkori elnöke ezüst emlékérmet adott át 2004-ben Czene Ferencnek. Göncz Árpád köztársasági elnök 1956-os emlékéremmel tüntette ki. Amerikában két legendás Los Angeles-i polgármester, Sam Yorty és Tom Bradley elismerő oklevéllel köszönte meg közéleti szerepvállalását.”

 

 

A család által közzétett nekrológ: „Elment az utolsó aláírója a Los Angeles-i Egyesült Magyar Ház alapító okiratának * 2018.06.28-án, magyarországi idő szerint este 7 óra után a gyulai kórházban szívelégtelenségben, 82. életévében elhunyt Czene Ferenc, a Los Angeles-i magyarság egyik meghatározó alakja. Kunágotán született 1936. március 19-én. Az általános iskolát Kunágotán végezte. Budapesten a Kandó Kálmán Elektromérnöki Technikum esti tanfolyamára járt. Az 1956-os forradalom és szabadságharcban aktívan részt vett Budapesten, majd menekülni kényszerült. Az országot Nickelsdorf (Hegyeshalom) térségében, gyalog hagyta el 1956. november 29-én és Salzburgban ahhoz az ablakhoz állt, ahol a legkevesebben álltak. Így került az Egyesült Államokba 1957. április 10-én. Los Angelesbe érve rögtön kapott munkát a Pachmayr Sports Equipment Factory-nál, mint finommechanikai műszerész, esztergályos, ahonnan átment az akkor induló és később világhírűvé vált Panavision kameragyártó céghez, ahol részt vett a 65 mm-es filmkamera kifejlesztésben. Dolgozott később a Precise of California vállalatnál, akik beszállítottak alkatrészeket a NASA-nak a Surveyor 1 űrprogramhoz. Nagy hatással volt rá Dolinszky János beszéde Los Angelesben, ami arra sarkalta, hogy vegyen részt a Los Angelesben élő Magyarság megszervezésében, politikai életében. A Dr. Boer Béla vezette Magyar Ház főtitkáraként feladatul kapta 1967-ben az Öreg Amerikai Magyar Családok Szervezete és a Magyar Atlétikai Klub még élő tagjainak felkutatását és aláírásuk megszerzését, nehogy jogutód nélkül maradjon a Los Angeles-i Magyar Ház. Az általa összegyűjtött aláírások és dokumentumok benyújtása után, 1969. január 9-én a Kalifornia Állam által kiadott okmány alapján a Los Angeles-i Egyesült Magyar Ház hivatalos non-profit szervezetté vált. E dokumentum utolsó élő aláírója volt Czene Ferenc. 1967-től másik feladatot is kapott. A Los Angeles-i '56-os emlékmű építésének a vezetését, amely 1969-ben felavatásra került, és amely a világon a második legmagasabb 56-os emlékmű, jelképesen 56 láb magas. A kaliforniai magyarságot számtalanszor képviselte Washington D. C.-ben. Meghívta és megszervezte 1990-ben az új, szabadon választott miniszterelnök, Antal József látogatását Los Angelesbe. Ekkor töltötte be a Dél-Kaliforniai Magyar Szervezetek Tanácsának elnöki tisztét. 1990-től évente rendszeresen félévre hazajárt. 1992-ben a kárpótlásból visszakapott földjén, Gyula és Békéscsaba között elkezdte építeni a Czene-tanyát, ami a »Szabad Gondolatok Otthona«-ként fogadta mindig az arra járót a világ bármely pontjáról. Rendszeresek voltak 1994-től az ötórai teák, a szalonnasütések, a tárlatok és tudományos találkozók, a gyereknapok. Neszlényi Judittal együtt ötletgazdája és főszervezője volt a Gyulai Zenei Napoknak, 17 éven keresztül. Czene Ferenc egész életében munkálkodott, sohasem pihent, mindig, mindenekelőtt a legfontosabbnak tartotta a szabad Magyarországot és hitt ennek bekövetkezésében. * Olyan embert veszített el a Los Angeles-i Magyarság és Magyarország, akinek életében a legfontosabb volt a hazája. Gyászolja őt a családja, gyermekei és unokái, barátai, és hisszük, hogy minden őszinte magyar érzelmű ember. * A gyászszertartás idejéről és helyéről később dönt a család.



<
+
>
Kérjük, hogy a nagyobb méretben való megtekintéshez kattintson a képre!


A hozzászólás csak regisztrált felhasználóknak engedélyezett.
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!

Cikkel kapcsolatos hozzászólások, észrevételek:

Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.