2018. december 13., csütörtök,  Luca és Otília
 
 
 
 

Címlap

[Publicisztika]
2018. február 26., hétfő
Néhány gondolat a vakságról
Szerző: Rózsa Dezső
Meglátások, melyeket érdemes elolvasni, vagy meghallgatni – majd eltöprengeni bölcsességük fölött.

Képünk illusztráció! (Forrás: kulturpont - WordPress.com)

 

1.

A vakságról mindenki azt mondja, hogy állapot, és ez bizonyos mértékben igaz is. Meg kellene gondolni, mi lenne, ha betegségnek tartanánk – akkor talán nagyobb lenne az esély arra, hogy valamikor gyógyítható is lesz…

 

2.

A vakokról a látó ember mondja azt, hogy „világtalan”, pedig néha ez a „világ” színesebb azokénál, akik elmondhatják magukról, hogy látnak.

 

3.

A vakságot sok szóhoz párosítják, mint  jelzőt. Vaklárma, vakszerencse és így tovább. A vaklárma megalapozatlan információt jelent, pedig a vakság önmagában tény. A szerencsének tulajdonképpen sohasem kell látnia, neki teljesen mindegy, hogy  kihez  társul. Annak lényeges, akit (véletlenül) kegyeibe fogad.  A szerencsét ugyanis nem lehet akarni.

 

4.

A vakság egyénre szabott, még akkor is, ha a betegségek és állapotok gyűjtőfogalmát ismerjük. Ez abból adódik, hogy minden ember más és más jellem, sok hasonlósággal, de ugyanakkor sok különbséggel is rendezi be saját életét.

 

5.

„Vakít a fény”, mondják azok, kiknek a szemébe süt a Nap.  Minket csak melegít, onnan tudjuk, hogy létezik. A „hideg” fénnyel mi nem tudunk mit kezdeni.

 

 

6.

A vak ember tehet a legtöbbet azért, hogy a látók elfogadják a vakságot. Ha ez sikerül, akkor van meg annak az esélye, hogy magát a vak embert is elfogadják olyannak, amilyen.

 

7.

A helyhatározók semmit nem jelentenek a vak embernek. A konkrét meghatározások annál többet!

 

8.

A bátor megfontoltan teszi a dolgát, és általában tisztelet övezi. A merész a bátrakból kerül ki, és siker esetén megérdemli az ünneplést. A vakmerő az a fajta ember, aki bár tudja, hogy mit akar, de vállal olyan veszélyeket is, amit már a józanész megtiltana. (Vakmerő vagyok én is, ha egyik-másik „vak” társamat kihúzom egy jól elhelyezett, de természetesen nem jelzett gödörből.)

 

9.

A vakemberről azt tartják, hogy sokkal jobban hall, mint a látó, vagy sokkal fejlettebb az érzékrendszere. Ez alapvetően így nem igaz. Az viszont biztos, hogy a meglévő érzékrendszerével teljesen másra figyel és másként, mint a látó ember.

 

10.

Rólunk már egy könyvtárnyi irodalmat írtak azok, akik látnak. Mi magunkról, sajnos, nagyon keveset. A látókról pedig szinte semmit.

 

11.

Egyre népszerűbbek a vakvezető kutyák, és ezen keresztül természetesen a gazdáik is. A gazdának a kutya elsősorban mégis segédeszköz. Az már egy más kérdés, hogy kialakulhat egy érzelmi, baráti kapcsolat is.

 

12.

A szerelemről is szokták mondani, hogy vak. Lehet, igaz, azzal együtt is, hogy mindenkinek az a szép, akit éppen akkor és ott szeret. Azt már csak én teszem hozzá, hogy a csúnya is csak egy másfajta szép!

 

 

13.

Ha a holló a hollónak nem, akkor a vak a vaknak vajon miért...?

 

14.

Homéroszról tudjuk, hogy vak volt. Bár a történelem nem teszi fel azt a kérdést, hogy mi lett volna, ha... De amennyiben látott volna, mi lehetett volna belőle? Lehetséges, hogy meg sem ismertük volna a nevét?

 

15.

A vak ember, ha közlekedik, fehérbottal jár. A látó a vakságot általában sötétnek, feketének képzeli. Micsoda ellentmondás ez! Ki itt a színvak?!

 

16.

Jézus, útja során, látóvá tett egy vakot. Kár, hogy manapság nincsenek ilyen csodák. Bár ha lennének, azt is kisajátítaná valaki. A szemész szakma pedig állandó bizonyítékokat kérne, újra és újra.

 

17.

Ki a vakabb, az-e, aki néz és nem lát, vagy a vak, aki így szól: „Mindjárt megnézem!”

 

18.

Lehet-e valakiben vakon bízni? Lehet, hiszen a vakok is ezt teszik!

 

19.

Sokan képviseltek bennünket vakon. A képviselőink között viszont nagyon kevés volt a vak.

 

20.

 

A műszem is csak egy tárgy, van, akinek csak üveggolyó jutott.

 

21.

A vak ember nem tud kacsintani, neki az érintés jelenti azt.

 

22.

A látó társadalom sokszor rácsodálkozik erre, vagy arra az eredményre, amit a vak elér, számára is, imponáló. Vajon végig gondolja-e, hogy mekkora munka, kitartás van mögötte? Talán! Másnap a vak ember ugyanúgy küszködik, hogy át tudjon menni egyik oldalról a másikra...

 

23.

Október 15-e a fehérbot nemzetközi világnapja, de mi élünk az év többi napján is. Ezen az egyetlen napon viszonylag sokat beszélnek rólunk, a többin talán jó, ha figyelnek is ránk egy kicsit.

 

24.

A vakság olyan, mint a lábszag: nem szégyen, csak nagyon kellemetlen! A legrosszabb az, ha ez a két „állapot” egy embernél párosul!

 

25.

Tetszenek azok a mondások, melyek valamilyen módon a látáshoz kapcsolódnak. Ilyen az is, mint kérdés, hogy „Mi az? Száz szeme van, mégsem lát?” Tudom a választ, mert az általános iskolában megtanultam. Ez a kukoricacső. Nekem válaszként mégis az jutott az eszembe, hogy ötven vak...

 

26.

Ha az utcán két vak együtt megy az úton, korántsem biztos, hogy vak vezet világtalant.

 

27.

„A vak is látja” – hallom az utcán!  Bár nem tudom, mi ez a képtelenség, de nyilván az ilyenre kihegyezett agy, pillanatok alatt végig gondolja a hallottakat. Ellentmondás, tudom. A képtelenség ellentmondása.

 

28.

Ki, vagy mi a vak csillag? Az az égi test, melynek fényét nem lehet látni, vagy nincs is neki, vagy az a vak ember, ki tehetségével eljutott a világot jelentő deszkákra.

 

29.

Egyszer érdemes lenne valakinek kikutatni, hogy a világirodalmi művekben milyen képet fest az adott szerző a vakokról. Érdekes tanulmány lenne a látóknak és a vakoknak egyaránt.

 

30.

A vakot és a harangot a nyelve veri el! Igaz a mondás. A harang elkopik az örökös „nyelvcsapásai” alatt. A vak pedig, ha véleményt mond, nem mindig tudja, vagy méri fel, hogy a közeg alkalmas-e vagy sem.

 

31.

A vakhit nagyobb baj, mint a hit vaksága.

 

32.

Ha igaz, hogy a szem a lélek tükre, akkor a vaknak lelke sincs?

 

33.

A filmesek azt mondják, hogy a kamera mindent lát, és igazuk is van. A mai technika odáig fejlődött, hogy a vak, ha csak képletesen is, de elmondhatja, hogy ő is lát. Talán, de ez olyan, mint a kamera: csak azt látja, amit megmutatnak neki.

 

34.

A fizikai vakságot sokkal könnyebb felismerni, mint a szellemit! Az előzőhöz fehérbot társul, az utóbbi csak évek múlva derülhet ki, de akkor már a fehérbot is hiába való!

 

35.

A szépségnek van egyfajta vaksága, a vakságnak vajon van-e valamilyen szépsége?!

 

36.

Ha a vaknak valami szép, az a látónak vajon milyen lehet?

 

 



<
+
>
Kérjük, hogy a nagyobb méretben való megtekintéshez kattintson a képre!


A hozzászólás csak regisztrált felhasználóknak engedélyezett.
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!

Cikkel kapcsolatos hozzászólások, észrevételek:

Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.