2017. december 13., szerda,  Luca és Otília
 
 
 
 

Címlap

[Publicisztika]
2017. október 08., vasárnap
„Örök törvény, a szeretet”
Tamási Áron színműve, az Ősvigasztalás a Békéscsabai Jókai Színházban
Szerző: Zsidov Magdolna
Az 1924-ben megírt színműnek, az Ősvigasztalásnak, egy sikertelen pályázat után „lába kelt”, majd ötven év után felfedezték. Ezt a döbbenetes erejű darabot vitte színre új évada kezdeteként a Sík Ferenc Kamaraszínházban, Tamási Áron születésének 120. évfordulójára is emlékezve, a Békéscsabai Jókai Színház. Ha szabad arról gondolkodni, hogy mi is lehet a Székelyföld emberének egyetlen kilátása, nos, Tamási Áron drámája, az Ősvigasztalás ad erre megrázó választ.

E darab volt a színház első bemutatója ebben az évadban (Fotó forrása: jokaiszinhaz.hu)

 

Tamási Áron művének üzeneterejű mondanivalójára, Béres László rendező elismerésre méltóan ráérzett. Rendezésében hűen kihegyezte az általa „dirigált” dráma aspektusait, leginkább az ősérzést, az őssejtet, amely őrzi a székely nép függetlenség és szabadságvágyát. Amint a darabban ki is bontakozott, ez az érzés generációkon át képes dominanciával hatni, hiszen a tudat, az elkötelezett hit, a valamiben való meggyőződés, a megújulás, az újrakezdés kilátása lehet az egyszerű emberek egyetlen vigasza. Az őssejtekben apákon át átörökített etikai érzék, az igazságos Isten képe, a makulátlan tisztaság fényei öntudatlanul ragyognak, és ugyanolyan öntudatlanul felveszik a harcot a megromlott, tudatosan művi világgal, az érzéküket vesztett emberekkel szemben. Azokkal, akik elfordultak az ősöktől, a hagyományőrzőktől, azokkal, akiknek az egyenes gerince megtört, és gondolkodásukban tovább már nem az erkölcs lesz a motiváló erő.

 

A tisztességes és az elhajlott ember mintája, összecsapása feszül a színműben.  A drámai, költőien finom nyelvezetet fokozza az egyszerűségében is kifejező díszlet, a középkori misztériumjátékok szereplőit idéző álarcosok mozdulatai, az apró jelrendszerek, a sámánikus dobpergés. Népi, archaikus dallamok szólalnak meg az eladósorban lévő fiatal lány, Kispál Jula (Liszi Melinda) hangjának tisztaságában. Játékában őszinte, fájdalmas kisugárzás feszül, ahogy az örök nő gyötrődését, kudarcra ítélt, be nem teljesülő szerelmét jeleníti meg felejthetetlenül. Alázattal elfogadja nevelő apja, Botár Márton (Szélyes Imre Jászai-díjas) döntését. A szelíd, de határozott ember, féltve szeretett neveltlányát, tiltja a kérőjétől, Gálfi Bencétől (Katkó Ferenc). Mindketten szeretik a lányt, az egyik szerelemmel, Katkó Ferenc színes játékában kidomborodik, hogy ez a szerelem tragikussá képes válni, ha szerelmét veszélyben látja. Több arcát is megmutatja, attól függőn, hogy éppen milyen szituációba kerül. A másik, az apai szeretet, az a szeretet, amelyik szinte a jövőbe lát, s amely oly erős, mint a csiszolatlan gyémánt, és amelyik egyben valami titkot is rejteget.

 

Megjelennek a színen a barátok is. Csorja Ádám (Kovács Frigyes Jászai-díjas) a nomád életmódot folytató „nem e világra való” „árva-táltos”. A látó, a tisztán látó embert katartikus erővel alakítja Kovács Frigyes, ősi tudattal, belső hangra figyelve vállalja fel bátyja, Csorja Ambrus (Szőke Pál) végrendeletét, hogy az ősi pogány rítus szerint legyen elhamvasztva. Lelkük mélyén, szinte biblikus tudattal érzik mindketten, hogy az az Isten, aki „agyagból” formálta az embert, a porából is életre képes szólítani, így reménykednek egy majdani találkozásban. Egy bámulatosan megrázó jelenetben búcsúzik a két testvér, abban a tudatban, hogy viszontlátják egymást. A „mennyezetre” felhelyezett, hatalmas tükörben, olyan a kép, mint egy Michelangelo freskó. A díszlet kiváló formai megjelenése Csiki Csaba munkája, ahogy a jelmezek is.

 

Csorja Ádám – látványosan megtervezett, szimbolikus képben – máglyán égeti el bátyját, miközben a Napot, a pogány jelképet dicsőíti, akként, ahogyan a „tüzesen dobogó szív” érezte az ember és a természet kapcsolatában. Nem kis tettre vállalkozott, a múltat feledő, új szokásokat követő művi világban. Tudta, hogy testvérének tett fogadalma megbotránkozást, büntetést von maga után, miután a falujegyző (Gulyás Attila) és a bíró (Mészáros Mihály) szemtanúi lettek az eseménynek. Bár semmi bizonyíték nincs, hogy Csorja Ádám gyilkosságot követett volna el, de a kés, amellyel karját megsebezte, hogy vére testvére porával elegyedjen, a jegyző számára kétségtelen bizonyítékul szolgált. És a per elkezdődik a vádló és a védő szócsatájával. A bíró nem igazolja a jegyző állításait, akiről lesír az álnokság, a szándékos bűnvádolás, egy ártatlan ember jellemének aláásása, csak azért, mert az nem követte az új rendet. Csorja Ádámot végül a gyilkosság vádja alól felmentik, de a törvénytelen halottégetés miatt tíz hónapi fogva tartásra ítélik. Gálfi Bence, aki, miután ki lett kosarazva, csendőrnek állt, megszegve kötelességét, meggyőződése szerint cselekszik és megszökteti a rabot. A szöktetés azonban tragédiába torkollik, miután kiderül, hogy Csorja Ádám feleségül szándékozik venni Julát. Az elkeseredett és ittas Bence hirtelen indulatában lelövi az idős férfit. A tragédia beteljesedett.

 

Tamási Áron színművében az egyes jellemek genezise bontakozik ki, ahogy a látszólag megállapodott lélek tűzbe jön és követeli a maga igazát, amely végül döbbenetes krízisek láncolatát vonja maga után. Tekinthetjük úgy, hogy sorsszerűen, de úgy is, mint lélektani végkifejletként. Nyugodtan ki lehet jelenteni, ez a darab a nehezen „megemészthetők” sorába tartozik. A rendezés nagyszerűen rátapintott annak lényegére, hogy minden történés a sejtekben, az ősi tudatban teljesedik be. A nagysikerű Bernarda Alba háza után egy újabb jelrendszerekkel felépített rendezése ez Béres Lászlónak.

 

A kiváló zenét Pribojszki Ferenc és Schäfer Szilveszter szolgáltatja, a koreográfia Farkas Tamás érdeme. A maradandó élményt a szereplők teljesítménye biztosítja. A másfél óra katarzisa igazolja, hogy mekkora hatása van a színpadon ennek a darabnak, ami megérteti az emberrel, hogy csak a lélekből, az ősi szellemből származnak fennkölt érzések.



<
+
>
Kérjük, hogy a nagyobb méretben való megtekintéshez kattintson a képre!


A hozzászólás csak regisztrált felhasználóknak engedélyezett.
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!

Cikkel kapcsolatos hozzászólások, észrevételek:

Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.