2017. október 18., szerda,  Lukács
 
 
 
 

Címlap

[Publicisztika]
2017. július 21., péntek
„Az Élet él és élni akar”
Szerző: M. Szabó Mihály
Babarczy Eszter szerkesztő, kritikus, publicista, esszéista, műfordító, eszme- és művészettörténész, egyetemi oktató és kutató, egyben a Búra Sorstársi Segítő Honlap alapítója és üzemeltetője, facebook oldalán, a Linkin Park énekesének tragikus halálával kapcsolatban kifogásolja – jogosan! –, hogy a média közzétette az öngyilkosság elkövetésének módszerét.

Kepunk_illusztracio.jpg

 

kicsi-A_szerzo.jpgKutatások bizonyítják egyöntetűen, hogy egy felelőtlenül megírt cikk, vagy akár egy cím, végső lökés lehet egy öngyilkossági krízisbe jutott embernek. A Kék Bálna-jelenség apropóján, a médiahatóság a WHO (Egészségügyi Világszervezet) irányelvei alapján kidolgozott ajánlást adott ki a sajtó számára. Az 1999-ben kiadott ajánlást az újságírók, többnyire ritkán fogadják meg.

 

 Nemrégiben például Sándor Mária öngyilkossági kísérletét a sajtó széles körben a részletek bemutatásával tálalta. Általános volt a „Felvágta ereit a fekete ruhás nővér” típusú címadás. Sokan szélsőséges módon reagáltak a hírre. A legnagyobb megdöbbenést a salgótarjáni önkormányzat népjóléti bizottsága elnökének bejegyzése váltotta ki, amikor a Facebook-oldalán azzal nyugtázta az eseményt, hogy „kár, hogy túlélte”, illetve „nem tartom embernek, aki öngyilkosságot követ el”. Ebben az a legszomorúbb, hogy nem egy elszigetelt eset, ugyanis van egy jelentős réteg, amely stigmatizálja a kétségbeesett embereket.

 

Megszivlelendo_szavak.jpgKözismert az úgynevezett Werther-hatás. A XVIII. századi Európában „Az ifjú Werther szenvedései” című regény nyomán döbbenetes öngyilkossági hullám indult, követve a főhős által adott mintát. (De akár említhetnénk a Seress Rezső „Szomorú vasárnap” című dalát követő megnövekedett öngyilkossági esetek számát is.) Mára rengeteg tudományos kutatás alátámasztja az utánzó magatartás jelentőségét az öngyilkossághoz vezető úton, és a média ma sokkal inkább jelen van az életünkben, mint az Goethe idején könyvek formájában volt. Emlékezzünk csak arra, amikor Molnár Csilla Andreáról, az első magyar szépségkirálynőről megírta a korabeli sajtó, hogy milyen módon végzett magával, néhány hónap alatt több százan lettek ugyanúgy öngyilkosok.

   

A_sajto_sokszor_mar_a_cimben_mmodjat.jpg

 

A Kék Bálna-jelenség esetében a kutatók szerint az a legveszélyesebb, hogy az öngyilkosságot úgy állítják be, mint hőstettet, az akaraterő vagy az önállóság diadalát. Ez különösen serdülőknél, illetve labilisabb személyiségű felnőtteknél nagyon rizikós. Az irodalmi művekben ennek egyfajta romantikus, elvont megjelenítését látjuk. Ezek nagyon értékes darabok, sok mindent elmondanak az emberi lélekről, de attól még nem mindenben igazak.

  

Rómeó és Júlia története a szakemberek szemével hamis.

  

Valójában úton-útfélen kellene hirdetni, hogy nincs reménytelen helyzet, és mindig van kitől segítséget kérni. Szükség esetén például ingyenesen hívható a 116-123-as, vagy a 06-80/820-111-es krízisvonal.

 

Csak a hitelesség kedvéért: a szerző 2016 márciusában öngyilkossági kísérletet követett el. Csupán a véletlennek köszönheti, hogy életben maradt. Több hetes pszichiátriai és négy hónapi pszichoterápiás kezelés után, most itt ül a számítógép előtt és ezeket a gondolatokat tárja az olvasó elé. Azóta eltelt több mint egy év!



<
++++
>
Kérjük, hogy a nagyobb méretben való megtekintéshez kattintson a képre!


A hozzászólás csak regisztrált felhasználóknak engedélyezett.
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!

Cikkel kapcsolatos hozzászólások, észrevételek:

Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.