Címlap

Hatalmas tömeg várt bebocsátást a Csabagyöngye Kulturális Központban (eredetileg a Főtér adta volna a koncert helyszínét, de a hőség miatt a kulturális központban rendezték a programot), így már előre lehetett sejteni, hogy kevés lesz a hely a nézőtéren. A karzat is megtelt, és akadtak, akik állva nézték a programot. Óriási volt a várakozás, hiszen Tóth Péter régen lépett fel szülővárosában, Békéscsabán, az pedig különös zenei csemegét ígért, hogy a szimfonikusokkal együtt adott koncertet. A ráadást pedig Rázga Áron debütálása adta.

A műsorra tűzött darabok tökéletes válogatásról tanúskodtak: zenei slágerek, ismert és kedvelt dallamok hangzottak el egymás után. Elsőként Beethoven István király című művének nyitánya csendült fel. Az 1809-10-ben született zenemű fülbemászó, lassú verbunkosa megalapozta a koncert hangulatát. A hallgató azt érezte, ez a mi zenénk!

Csakúgy, mint a következő darabnál, melyhez vastaps kíséretében lépett zongorához Tóth Péter. Abból nyújtott ízelítőt, aminek nagy mestere: Liszt-művet szólaltatott meg a zenekarral együtt, a Magyar fantáziát. A darab születéséhez kapcsolódóan a zeneszerző életéből is felidézhetünk egy darabkát: Liszt évtizedekig, 1839-től 1885-ig dolgozott Magyar Rapszódiák című zongoraciklusán, amelyben szándéka szerint magyar népzenét dolgozott volna fel, de a valódi magyar népdalkincs akkoriban még nem volt ismert. Ezért valójában a magyar cigányok által játszott zenéket és verbunkosok dallamait használta fel darabjaihoz. A sorozat tizenöt, különböző időben született darabból állt. A kiadatlan Rhapsodie Hongroise (Magyar Rhapsodiák) X. füzete huszonegyedik darabjának felhasználásával írta a Magyar fantázia című zongoraversenyt, 1852-ben, weimari éveiben.

Mintha ezt a darabot várta volna a közönség Tóth Pétertől, annyira telitalálat volt, a művész pedig a már szokásos virtuozitással, mély átéléssel és kivételes zenei tudással mutatta be a zeneművet, összhangban a megyei szimfonikus zenekar előadásával. Nem véletlenül jutalmazta a közönség a közös megszólalást hosszas vastapssal és a sűrűn elhangzó ,,Bravó!” elismeréssel. A produkció azzal vált teljessé, hogy Tóth Péter és Rázga Áron egymás pillantásaiból, mozdulataiból is pontosan értett, kitűnő volta a két fiatal együttműködése. Úgy tűnt, mintha sok éve együtt dolgoznának, pedig valószínűleg keveset tudtak a koncert előtt gyakorolni.

A változatosság jegyében egészen más zenei világból merítve hangzott el Alekszandr Borodin Poloveci táncok című zeneműve. Ez az alkotás is a ,,sláger” kategóriába tartozik. A különös életpályájáról ismert, pétervári születésű Borodin orvosként dolgozott, és később vált zeneszerzővé. A hallgatóban talán azért merült fel hasonlóság Borodin és Liszt művei, zenei hangzása között, mert 1877-ben személyesen is találkoztak, és ez meghatározó volt mindkettejük életére. Az Igor herceg Borodin posztumusz operája. A művet saját szövegére 1869-ben kezdte komponálni, ám 1887-ben bekövetkezett halála miatt a befejezés Rimszkij Korszakovra és Glazunovra maradt. A bemutatót 1890-ben láthatta a közönség Péterváron. Az opera harmadik felvonása a Poloveci táncokkal fejeződik be. Ezt a csodálatos darabot láthatta és hallhatta a közönség vasárnap Tóth Péter briliáns zongorajátékának és a szimfonikusok nagyszerű előadásának tökéletes összhangjával.

A hivatalos program végén pedig Amerikába kalauzolták a hallgatóságot: Gershwin népszerű szerzeménye, a Kék Rapszódia dallamai csendültek fel. A Rhapsody in Blue George Gershwin amerikai zeneszerző legnépszerűbb szerzeménye, a dzsessz és a klasszikus zene egyesítésének egyik leghatásosabb darabja. A mű eredetileg zongorára és dzsessz-együttesre íródott. Bemutatója – Gershwin zongorajátékával – 1924-ben volt New Yorkban. Nos, ennek a zeneműnek a műsorra tűzése valóban a produkció megkoronázása volt a Csabagyöngyében. Úgy tűnt, a fülbemászó dallamok nem csak a közönség tetszését nyerték el, hanem felszabadultan, örömmel zenélt zongoraművész és zenekar egyaránt. A választás erre a zeneműre bizonyára nem véletlen volt. Mint ismert, Tóth Péter tizenöt éve az Egyesült Államokban él, Texas államban végzett egyetemi tanulmányait doktori fokozattal fejezte be, és jelenleg New Jersey államban él a feleségével, Luz Huertas Castillo de Toth-tal, egyetemen és egy zeneiskolában tanít, valamint magántanítványait is képzi.

A koncert végén Varga Tamás alpolgármester elismerő szavakkal illette a művészeket: - Örömmel és büszkeséggel töltött el, hogy két csabai fiatalember, Rázga Áron és Tóth Péter, valamint a szimfonikus zenekar milyen kiváló estét varázsolt a zsúfolásig megtelt hangversenyterem közönségének. Ezzel a koncerttel meghódították a csabai szíveket.

Ezután Varga Tamás egy-egy Munkácsy borral és saját készítésű házi kolbásszal ajándékozta meg a karmestert és a zongoraművészt. A házi kolbásznak ezúttal is különös jelentősége volt, hiszen ez Tóth Péter kedvence (a művészt 40. születésnapja alkalmából is köszöntötte az alpolgármester). Varga Tamás végül egy nagyszerű hírt jelentett be: Tóth Péter a jövő év márciusában önálló zongorakoncertet ad Békéscsabán, a zenekedvelő közönségnek.