2022. május 24., kedd,  Eszter és Eliza
 
 
 
 

S a többi...

[S a többi...]
2022. január 11., kedd
Urnától jobbra… urnától balra...
Avagy egy kis történet, szavazás előtt – Szósincs Roland töprengései
Szerző: Zsidov Magdolna
Szósincs Roland 2010 óta háromszor volt szavazni, és most készül a negyedikre… lelkileg, no meg testileg is, nehogy elvigye addig valami kórság… a női szeszély, amely lehet egy szőke, esetleg barna, vagy akár fekete… de az már túl sötét… van éppen elég sötétség, nőből, ha lehet, inkább ne! Az első szavazásánál éppen, és épen tizennyolc éves volt, őrzi az emléklapot és a piros-fehér-zöld csíkos golyóstollat. Úgyhogy elmondhatja, ő már gyakorlott szavazó, és kétség sem fér hozzá… időközben, nőfaló.

Szavazás előtti töprengések. A kép illusztráció. Forrás: Pixabay

 

Ugyanabban a szavazóhelyiségben tette meg az első voksát, de a harmadikat is, minden jel szerint a negyedikre ugyancsak ott kerül sor, ugyanis még nem költözött el a szüleitől… magukhoz láncolták… Katinak, az utolsó barátnőjének nem sikerült. Addig biztos otthon marad, amíg le nem szavaz, mert ennek a körzetnek a szavazóhelyiségéhez már kívülről tudja az utat, meg az akadályokat… mert az van. A bánatnak sem érti, miért rakják az urnát a légkondicionáló kifúvója alá… de rajta már nem fog ki.

 

- Most, idejében figyelmeztetek minden ismerősömet a szavazás körülményes voltára – tette közzé közösségi oldalán Roland… de nem hagyta ennyiben… folytatta. - Készüljön fel mindenki, hogy nem lesz egyszerű a szavazólapot bedugni az urnába. Nyugtalanít a gyanú, szándékosság fennállása forog fenn, lehet, hogy titkos lyukon át fújnak az egészre… klasszikus eset, többször lejátszott történet… „Elfújta a szél”. De, ami fontos, senki ne hátráljon meg! Én egyik alkalommal sem rettentem el, harmadik nekifutásra rendre sikerül behelyeznem a viharos áramlat ellenére, a szűkre szabott nyílásba a szavazólapot. Így én már tapasztalatból tudom, hogy tényleg három a magyar igazság. Tehát, senki se futamodjon meg, bízzon a „három a magyar igazságban”… nem ismétlem többször! Isten áldásában békés, boldog… nem, nem újesztendőt, hanem szavazást kívánok minden kedves kinti… benti szavazónak!

 

Szósincs Roland néhány hónapja ismerkedett meg a régi dallal, azóta csak azt dúdolja… „Mindenkinek van egy álma”. A kép illusztráció. Forrás: Pixabay

 

Még néhány perc sem telt el, Roland megkapta a választ, amely jól fejbe vágta… volna, ha nem jár már tíz éve konditerembe, ezért tenyérből hatástalanította… a sajátját törölte.

 

Több tanmesét végighallgatott… mindegyik azt állította, ez a mese képviseli az igazságot… csakhogy túl sokan képviselik, ezért nagy gond nehezedett Szósincs Rolandra.

 

Roland nem tékozolta el az idejét. Keresztül-kasul, széltében-hosszában körbejárt minden kínálatot… pártból, politikusból… nem bízta a véletlenre, telepátiára, szimpátiára, sem a nagyapja diszkopátiájára sem… pedig igencsak rá akarta beszélni arra, aki felé az ő szimpátiája hajlott… kora ellenére.

 

A jó viccet nehéz elrontani, a rosszat meg még inkább. Rolandnak egyre viccesebb dolognak tűnt a szavazás, mindinkább azt vette észre, hogy mindenki mindenkit utánoz… akár majom a ketrecben… csak másképp, mert a különbség azért mégis mindig szembetűnő. Roland az utóbbi időben önerőből jutott arra a következtetésre, hogy ő arra fog szavazni, aki kevesebbet ígér… annak biztos igaza van… gondolta… abban bizonyára nem fog csalódni… de csalódott, senki nem ígért kevesebbet. Rolandban feltámadt a gyanú, ő bizony igénytelen.

 

Roland csodálkozva olvasta a hírt, hogy két gyerek lett koraszülött az egész nagy Magyarországon… mármint január elsején. Irigyelte őket, nekik legalább nem okoz még fejtörést… a szavazás. Tizennyolc év múlva meg, ki tudja… ne várjon senki sem csodát! Roland mostanában, az étteremben árnélküli étlapot kér… nem tudnak vele szolgálni… a sarki büfésnél köt ki, annál nagybetűvel ki van írva mind a négy kínálat… ezekből rendel négy napig… a fennmaradó három napban elölről kezdi… így aztán a kínálat és az ízek is ismerősek… hazai ízek, semmilyen mással össze nem téveszthetők. Roland néhány hónapja ismerkedett meg a régi dallal, azóta csak azt dúdolja… „Mindenkinek van egy álma”. Már biztos benne, hogy vannak álmok, meg szellemek… ő a szülei szellemében nevelkedett… még időnként megjelennek előtte… de már tudja, hogy van sajátja… kísérti.

 

 

Kép1: Szavazás előtti töprengések. A kép illusztráció. Forrás: Pixabay

 

Kép2: Szósincs Roland néhány hónapja ismerkedett meg a régi dallal, azóta csak azt dúdolja… „Mindenkinek van egy álma”. A kép illusztráció. Forrás: Pixabay



<
++
>
Kérjük, hogy a nagyobb méretben való megtekintéshez kattintson a képre!


A hozzászólás csak regisztrált felhasználóknak engedélyezett.
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!

Cikkel kapcsolatos hozzászólások, észrevételek:

Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.