2020. szeptember 29., kedd,  Mihály
 
 
 
 

S a többi...

[S a többi...]
2020. augusztus 12., szerda
Misszió: korabeli és modern zene egy füzérben
Királynői dallamok a battonyai Szentháromság plébániatemplomban
Szerző: László Erzsébet
A tavalyi debütálás után már biztosan elmondható, hogy az orgonák éjszakája nevet viselő országos programot befogadta a zenekedvelő közönség. A sok helyszín közül a battonyai Szentháromság plébániatemplomban száz vendégig jutott a számolásban Sipos István hangszerész, orgonarestaurátor (karnagyi végzettsége sem elhanyagolható) augusztus 8-án, amikor az éjszakát a hangszerek királynőjével töltötték.

A battonyai Szentháromság plébániatemplom orgonája volt az országos program egyik szimbóluma augusztus 8-án este

 

A zenei program házigazdája Bajnai István kanonok-plébános volt. Az orgonamuzsika szerelmeseinek jó hír, hogy a Filharmónia orgonapontokat alakít ki országszerte. E helyeken évente rendszeresen rendeznek hangversenyeket. Az már eldőlt, hogy Békéscsabán lesz az egyik orgonapont, ám azt is szeretnék, ha a dél-békési régióban Battonya adhatna otthont egy másik ilyen helyszínnek, hiszen a térség legnagyobb temploma és legnagyobb orgonája éppen itt található. Az Orgonapont 2020 nyáresti koncerteket országszerte megtartották, ennek része volt idén az orgonák éjszakája.

 

Sipos István hangszerész, orgonarestaurátor szólaltatta meg a hangszerek királynőjétKomolyzenei slágerek, fülbemászó dallamok csendültek fel szombaton a battonyai zenei eseményen. Elhangzott a legismertebb orgonamű, J. S. Bach D-moll toccata és fúgája, Händel Rinaldo... Lascia ch'io pianga című szerzeménye, Albinoni Adagio című műve, Caccini: Ave Maria, Bartók-Lehotka: Este a székelyeknél, Wolf: Ave Maria, Morricone: Gabriel's Oboe című zeneműve, végül Sipos István Improvizációja zárta az estet. Az orgonát természetesen Sipos István szólaltatta meg (a nevéhez fűződik a patinás hangszer nemrégi restaurálása is), fellépett Elizabeth Silló, az angliai BBC énekkarának tagja, énekművész, fuvolán Győri-Dani Emma játszott.

 

A műveket sorra véve Sipos István személyes vonatkozásokat is felsorolt. A legnépszerűbb orgonaműhöz, a D-moll toccata és fúgához annyit fűzött, hogy évszázadokkal később ez a darab egy újabb művet ihletett: az ismert zeneszerző, Mike Oldfield Csőharangok című alkotásának első tétele alapjául szolgált.

 

Albinoni Adagiójának említésekor Sipos István emlékeztetett, hogy igazi orgonaváltozatát Xavér Varnus világszerte ismert orgonaművész honosította meg, tavaly is játszotta a szegedi zsinagógában.

 

Caccini Ave Maria című művének – mint a hangszerésztől megtudtuk – különleges a története. A zenei darab teljesen úgy hangzik, mintha régi lenne, ám valójában 1970-ben készült. Az akkori Szovjetunióban egy Vavilov nevű művész csupán egy dallamtöredéket vett át Caccinitől, a többit, a mellékdallamokat és a kíséretet viszont ő maga komponálta, mégis úgy jelent meg és vált ismertté, hogy az 1660-as években Caccini szerezte a teljes művet.

 

Mindig is szerette Bartók Este a székelyeknél című zenéjét Sipos István, s mindjárt megjegyezte, hogy ritkán fordul elő Bartók-mű orgonán. Kutatásai során azonban tavaly megtalálta Lehotka Gábor egykori orgonaművész munkáját, melyben átírta orgonára a Bartók-művet.

 

Mintegy százan hallgatták, nézték a szombati eseményt a plébániatemplomban

 

Wolf Péter Ave Maria című zenei alkotását először Szekszárdon, egy vasárnapi istentiszteleten hallotta Sipos István, és nagyon megtetszett neki. A művet a kőbányai énekkar adta elő, átírva énekesre, orgonára és négyszólamú vegyeskarra. Később Sipos István megkereste Wolf Pétert, aki akkor a Magyar Rádió zeneszerzője volt, és megkérdezte, megkaphatná-e a kottát. A zeneszerző örömmel átadta az anyagot, s azóta többször is felcsendültek a dallamok orgonán, szólistával.

 

Az orgonák éjszakáján Győri-Dani Emma, Sipos István és Elizabeth Silló lépett fel. A kép jobb oldalán Bajnai István kanonok-plébános, a program házigazdája

 

Morricone: Gabriel's Oboe című alkotása a Misszió című film zenéje. A történet Dél-Amerikában játszódik, ahová a jezsuiták misszionáriusokat küldtek. A bennszülöttek az első misszionáriust azonnal megölték. Amikor a második misszionárius felmászott egy hegyre, dárdahegyekkel találta magát szemben, mögöttük a bennszülöttekkel. A misszionárius elővette az oboát, amit az útra magával vitt, és megszólaltatta azt a zenét, mely orgonán és fuvolán csendült fel szombaton, Battonyán. Halála előtti egyik utolsó interjújában megkérdezték Morriconét, melyik szerzeményére a legbüszkébb. ,,Erre” – válaszolta, és a Gabriel's Oboe című műre mutatott. Sipos Istvánnak évekkel ezelőtt jutott az eszébe, hogy milyen jól szólna ez a zene orgonán. Ezúttal a közönség is hallhatta.

 

Végül következett az Improvizáció, melynek alcíme az 1920-2020, Trianon is lehet. Idén érdekes kísérletet tett Sipos István: a császári himnuszt és a magyar himnuszt fűzte össze, emléket állítva ezzel a történelmi évfordulónak. A produkció ősbemutató volt, még soha sehol nem hangzott el.

 

Óriási kivetítőn a részleteket is láthatta a közönség

 



<
+++++
>
Kérjük, hogy a nagyobb méretben való megtekintéshez kattintson a képre!


A hozzászólás csak regisztrált felhasználóknak engedélyezett.
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!

Cikkel kapcsolatos hozzászólások, észrevételek:

Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.