2019. szeptember 16., hétfő,  Edit
 
 
 
 

S a többi...

[S a többi...]
2019. augusztus 31., szombat
A búza ára 1.
A „tótkomlósi búzaügy” első fokú bírósági tárgyalása – a történtek vádiratban leírt krónikája
Szerző: Kiss A. János
Vádat emeltek a tótkomlósi „búzaügyben” – írtuk meg július elején. Bár olvasóink közül azok, akik a témát folyamatosan nyomon kísérték, sok mindennek tudói, de talán ők is szívesen vesznek egy olyan témabeli előzetes „összefoglalót”, melyet az ügy előkészítő tárgyalásának első napján elhangzott vádirat megismerése révén állítottunk össze.

A szálak Tótkomlóson futottak össze. A térképen látható Lerakat feliratnak, az általa jelölt cégnek semilyen köze nincs a történethez! (Forrás: Omega Gránit Kereskedés)

 

Augusztus elején írt cikkünkben már igyekeztünk némi előzetes muníciót adni olvasóinknak a büntetőügy tárgyalása előtt, például az egyes személyek ellen megfogalmazott vádakat is felvázoltuk. Ám már az ügy kétnapos, nyilvános előkészítő tárgyalásán is túl vagyunk, ezért ennek történéseiről feltétlenül be kell számolnunk.

 

Bár az ügy jelenlegi szakaszában akár  meg is nyílhatna az út a vádlottak teljes nevének használatára, elegendőnek véljük vezetéknevük kezdőbetűjének és keresztnevüknek használatát. Minthogy ezeket párosítjuk a vád szerinti vádlotti rendűségükkel, a jövőben igyekszünk következetesen csak ez utóbbit használni. Vegyük tehát sorra a vádlottakat! Az I. r. vádlott F. Tamás, a II. r. vádlott D. Péter Miklós, a III. r. vádlott F. Attila, a IV. r. vádlott K. György, az V. r. vádlott dr. B. Zoltán, a VI. r. vádlott pedig Sz. Károly. Az előkészítő ülésen (a vádlottak megnevezése sorrendjében) a következők látták el jogi képviseletüket (többnyire helyettesítőként) dr. Sebők Balázs, dr. Abonyi Péter, dr. Imre Zsolt, (a IV. és az 5. rendű vádlottat védve) dr. Czipri Zoltán, továbbá dr. Fröhlich József Balázs.

 

A vádirat benyújtóját, a Békés Megyei Főügyészséget dr. B. Nagy Barbara képviseli.

 

A Gyulai Törvényszék e büntetőügyben I. fokon eljáró tanácsának elnöke: dr. Mázor Róbert.

 

 

 

A vádat képező tényállás bonyolult „dzsungelébe” igazán csak az „érdemi” tárgyalási napokon lesz módunk úgy bepillantani, hogy az összefüggések is világosabban feltárulkozzanak a földi halandók (olvasók, újságírók) előtt is.

 

Egy 2009-es, budapesti cégalapítás (AGROGYÁN  Zrt.) adott lendületet később a vád szerinti bűncselekmények elkövetésének. Pár hónap múlva a II. rendű vádlott (II. r. v.) lett a cég vezérigazgatója, e címét 2009-ig meg is tartotta. E gazdasági társaság fő tevékenysége mezőgazdasági termékek ügynöki nagykereskedelme volt. A céget 2013 októberében törölték a cégnyilvántartásból. E zrt. egyedüli tulajdonosa 2010 áprilisától egy Tolna megyében bejegyzett, Békés megyei kötődést sejtetető elnevezésű kft. (BÉKÉSAGRÁR Kft.) lett, melyet még 2005-ben „gründoltak” – ennek fő tevékenysége is mezőgazdasági termékek ügynöki nagykereskedelme volt. E cég 2011 februárjában végelszámolás, illetve 2015 januárjában felszámolás révén kimúlt. Ahogy jogi berkekben mondani szokás, a vádbeli időszakban (a cég felszámolásáig) a kft. képviseletére önállóan feljogosított ügyvezető egy lakcím nélküli(!) személy volt, akit egy kiderítetlen személy bízott meg a titulus „papíron történő”  viselésével, valamilyen anyagi előny ellenében. Dolga annyi volt, hogy mindent írjon alá, amit az orra alá dugnak…

 

Egy (Raiffeisen) banki tulajdonban lévő budapesti kereskedőház (RB Kereskedőház Kereskedelmi Kft.) 2007 májusában (vevőként) áruk visszavásárlásáról és visszavásárlási jog alapításáról szóló keretszerződést kötött a BÉKÉSAGRÁR kft.-vel. Ez alapján aztán a két fél időnként adásvételi szerződést kötött egymással: a kereskedőház terményeket vásárolt a kft.-től, s az eladó mindig visszavásárlási jogot kötött ki. A szerződés szerint az eladó a saját telephelyén közraktározásba adta a gabonát. A kereskedőház 22 ezer 500 tonna étkezési búzát vásárolt a kft.-től, melyet annak három telephelyén – Mezőgyánban, Tótkomlóson és Újkígyóson – tároltak, egészen pontosan közraktároztak.

 

Innen kezdve fokozódnak a történet izgalmai. A kft. tótkomlósi (Makói úti) telephelyén, 2008. augusztus 21-e és 2009. február  4-e között összesen 5946 tonna étkezési búzát tároltak be. A közraktári jegyeken ennek értékét 250 millió forintban jelölték meg.

 

Az ezt követő, egy laikus számára szinte nyomon követhetetlen lépések, gazdasági tranzakciók a büntetőeljárás alapjait megteremtő cselekményekhez vezettek.

 

A II. r. vádlott a részvénytársasága vezérigazgatójaként 2010 augusztusában írásban felhatalmazta az I. r. vádlottat arra, hogy a kereskedőházzal szembeni vitás ügyekben helyette teljes hatáskörrel járjon el. (Papíron az I. r. vádlottat biztonsági szakértőként alkalmazta.) Így az I. r. vádlott döntött a napi ügyekben, például a kitárolásokról is – de mindenről tájékoztatta megbízóját. De nem csak őt: a tulajdonosok nevében fellépő III. r. vádlottat is, aki történetesen a barátja volt.) Az említettek rendre rábólintottak intézkedéseire.

 

A BÉKÉSAGRÁR időközben kft.-ből zrt.-vé avanzsált. De hát nem tett eleget vételi és fizetési kötelezettségének, így a kereskedőház a búza értékesítése mellett döntött. Aztán 2010 májusában értesítette e zrt.-t arról, hogy az állagromlás és értékcsökkenés veszélyének elhárítása érdekében talált vevőt 6665 tonna étkezési búzára, majd az év augusztusában újabb 4970 tonna eladását közölte. S elállt az adásvételi szerződéstől. A következő két hónapban a kereskedőház egy újabb kft.-nek eladta a mezőgyáni és a tótkomlósi telepen tárolt búzát is. Ezt követően, még 2010 októberében a kereskedőház kérte a közraktártól a tulajdonát képező – e két telepen tárolt – 5940 tonna búza „felszabadítását” és egy mélykúti telepre való – közraktári felügyelet melletti – áttárolását.

 

A mezőgyáni és az újkígyósi telepről „kitárolták” a búzát, ám az I. rendű vádlott nem engedélyezte ezt a tótkomlósi telepről is elvégezni. Mire hivatkozott? Arra, hogy a másik két telephelyről történt kitárolás iratanyagát nem kapta meg. De ennél többet is tett: az I. r. vádlott alkalmazásában lévő biztonsági őrökkel fizikálisan is megakadályoztatta a kitárolást. Aztán egyszer csak, 2010. november 20-án az I. r. vádlott telefonon visszavonta a telephely őrzésével általa felhatalmazott társaság megbízását, e szervezet emberei másnap reggel le is vonultak a területről.

 

Most figyeljenek! Az őrök távozásának időpontja és 2010.december 27-e között az I. r. vádlott a kereskedőház tulajdonában lévő, a Makói úti telepen közraktározott 5575 tonna búzát átszállíttatta – értékesítés céljából, a vád szerint jogtalan eltulajdonítás szándékával – a Tótkomlósi Agrár Zrt. telephelyeire, mégpedig úgy, hogy a közraktári zárást a közraktár engedélye nélkül felnyitotta, a plombát eltávolította! – hangzott el.

 

Az eset (egyik) pikantériája, hogy a szóban forgó bank által megbízott biztonsági őr értesítette a rendőrséget erről. November 21-én meg is jelent ott két rendőr, akiknek az I. r. vádlott két bérleti szerződést is felmutatott annak „igazolására”, hogy az áttárolást legálisan végezték.

 

Ettől az időtől kezdett tovább „csavarosodni” a történet. S „tótkomlósodni” is.

 

A fő tevékenységként mezőgazdasági termékek ügynöki nagykereskedelmével foglalkozó BÉKÉSAGRÁR és a tótkomlósi PIGINVESZT Kft. között egy 2010. november 4-ére visszadátumozott(!) helyiségbérleti szerződés jött létre – ez az áttárolás sürgető szükségességét volt hivatva demonstrálni: a kft. ebben bérbe adta Makói úti telephelyét a PIGINVESZT Kft.-nek. (Ez utóbbi részéről az V. r. vádlott írta alá a szerződést –ügyvezetőként.) De hát a pláne: a szerződés valótlan tartalmú volt. A PINGINVESZT-nek vélhetően esze ágában sem volt igénybe venni a telephelyet, ugyanis az idő tájt jelentős szabad tárolókapacitással rendelkezett cégcsoportja más tagjai, a TÓTKOMLÓSI AGRÁR Zrt. és a KEVTAK Kft. révén… Nem is lakták be a telephelyet.

 

Az AGROGYÁN  Zrt. is kötött egy szerződést a TÓTKOMLÓSI AGRÁR Zrt.-vel, az előbb említettel azonos időpont megjelölésével. Ez utóbbi bérbe adta tároló színjeit. Ennek aláírói a II. r. és a IV. r. vádlottak voltak. A szerződéseket az I. r. vádlott és mások Budapesten írták meg, ő vitte Tótkomlósra azokat aláíratni a PIGINVESZT Kft. és a TÓTKOMLÓSI AGRÁR Zrt. illetékeseivel. (A vád szerint a IV. és az V. r. vádlottak tudták, hogy az I. r. vádlottnak miért van szüksége a bérleti szerződésekre, mi velük a valódi célja.)

 

A tótkomlósi zrt. és a BÉKÉSAGRÁR tótkomlósi telephelyei közvetlenül szomszédosak voltak egymással, így a búza egy részét nem is kellett közúti szállítás igénybe vételével áttárolni. A köztük lévő drótkerítésen lévő kaput kellett csak kinyitniuk. A búzamennyiség másik részét a TÓTKOMLÓSI AGRÁR Zrt. és a  KEVTAK Kft. tárolójába vitték. Na, ez hercehurcát aztán sok tótkomlósi polgár is megfigyelhette… A vád határozott álláspontja szerint a 300 egynéhány milliós értékű  búzatömeget az I. és a VI. r. vádlottak értékesítették, ára máig nem térült meg.  

 

Mindezek alapján a Békés Megyei Főügyészség megfogalmazta az egyes vádlottak elleni vádat. (Ezt július 8-ai cikkünkben már közzétettük, linkje ebben az írásunkban megtalálható.)

 

Az ügyész valamennyi vádlottra (börtönben letöltendő) szabadságvesztés kiszabását indítványozta. Jelezte, hogy amennyiben elismerik a nekik felrótt bűncselekmények elkövetését, s lemondanak a tárgyaláshoz való jogukról, az ügyészség elfogadja 5 éves (I. r. v.), 3 éves (II. és IV. r. v.), 2 éves (III. és V. r. v.), 3 éves (VI. r. v.), börtönben letöltendő szabadságvesztés büntetésüket. Arról, hogy a vádlottak és védőik éltek-e ezzel a felkínált lehetőséggel, következő cikkünkben beszámolunk. Az ügyész a VI. rendű vádlott pénzbüntetéssel sújtását is kérte, s valamennyi vádlott közügyek gyakorlásától való eltiltását indítványozta. A II., IV. és V. rendű vádlottak eltiltását javasolta gazdasági társaság vezető tisztségének viselésétől. Indítványozta azt is, hogy a bíróság csaknem 230 millió forint erejéig rendeljen el vagyonelkobzást a VI. rendű vádlottal szemben. Indítványa például arra is kiterjedt, hogy a bíróság a nyomozás során keletkezett, mintegy kétmilliós bűnügyi költség egyetemleges megfizetését írja elő a vádlottaknak. (Leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy ha a többiek nem fizetik meg a rájuk eső részt, bármelyikükön behajtható akár a teljes összeg is.)

 

*

 

A vádirat ismertetést követő történésekről a sorozat következő cikkében számolunk be.

 



<
+
>
Kérjük, hogy a nagyobb méretben való megtekintéshez kattintson a képre!


A hozzászólás csak regisztrált felhasználóknak engedélyezett.
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!

Cikkel kapcsolatos hozzászólások, észrevételek:

Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.