2019. augusztus 17., szombat,  Jácint
 
 
 
 

S a többi...

[S a többi...]
2019. augusztus 01., csütörtök
Olyan, mint egy szőttes
Zenés-verses műsor a Nóniusz Pódium színpadán
Szerző: M. Szabó Mihály
Kellemes nyári kikapcsolódásban volt részünk, akik belépőt váltottunk a Nóniusz Pódium újabb előadására. A vendégek ezúttal Udvarhelyi Boglárka opera- és operett énekes, valamint Sás Péter színművész voltak. Szuper időjárás, szuper időtöltés. Mellette a szokásos művészi színvonal. Az estről elmondható még, hogy olyan volt, mint egy szőttes. A szövésmód pedig mesteri kezekre vallott. Hosszú ideig csak ültünk/álltunk, és élveztük a hangulatot. Csak úgy! Cuzámmen.

Udvarhelyi_Boglarka_es_Sas_Pet_foto_.jpg
 
Léleksimogató volt számunkra mindaz, hogy Udvarhelyi Boglárka két népdalt is „bevállalt”, mely valljuk be, koránt sem „menő” mostanság, még kultúrkörökben sem. Egy-egy rétegnek a magyar nóta, a rock, esetleg az operett, a színpadi műfajok közül azonban, egyértelműen a musical. Azt pedig külön is ki kell emelnünk, hogy a két dalból az Elindultam szép hazámból című a capella hangzott el, de úgy ám, mintha csak az égből ereszkedett volna le hozzánk. A következő képzettársítás jutott az eszünkbe: Udvarhelyi, mint az angyali kórus alapító tagja.
 
kicsi-Udvarhelyi_Boglarka.jpgKodály Székelyfonójából A csitári hegyek alatt ‒ bár kísérettel csendült fel ‒, nem gondoljuk azt, hogy könnyebb „falat” lett volna. A „konzerv”-zenéhez mindig nehezebb igazodnia az énekesnek, mint az élő muzsikához. Újfent hangot kell adnunk annak, hogy a Székelyfonó még mindig lebilincselő. Ha csak egy szűk rétegnek is. Sok idő eltelt, mióta Kodály megírta ezt a zenedrámát (tulajdonképpen népdalok füzére). Persze nem arra a nyolcvanhét esztendőre gondolunk, ami a(z első) bemutató óta eltelt, és ami valóban elenyésző, mondjuk a 2500 éves Antigoné mellett. Hanem arra, milyen távol került a téma: az a népművészet, amit Kodály, Bartók és a többiek még életteli állapotában tapasztaltak, jóformán eltűnt, a világ kinyílt, van internetünk, ablakunk a földgolyó hét kontinensére. Hogy mégis van némi reményünk identitásunk megőrzésére, ahhoz kellenek az Udvarhelyi Boglárkák. Sok-sok Udvarhelyi Boglárka.
 
Örülünk, hogy Sás Péter ezúttal egy olyan feledésbe merült költő- és írófejedelemtől hozott verset, mint Illyés Gyula. Illyésnek, darab ideje, szinte csak az Egy mondat a zsarnokságról című versét  citálják. Azt is csak október 23-án. Az esszéi, a regényei is a könyvtárak polcain ásítoznak. A csoda se érti ezt! A kor ideológiájával illatosított fürdővízzel, talán mégsem kellene a gyereket is kiönteni. A szerzőnek A tihanyi Templom-hegyen című opusza nálunk a szívzuhogás kategóriába esik, pláne, ha figyelembe vesszük, hogy emögött a vers mögött Kozmutza Flóra neve rejlik, mint ahogy 79 más vers mögött is, szorgos irodalomtörténészek szerint. Nem József Attila „bűne”, de tény, hogy „A nő, aki életemnek a gyökérzete lett, akinek a birtoklásáért ma is küzdök, nekem gyermeket adott… Ez a nő főz rám, ő foltozza a fehérneműmet, ő intézi a gépírást, a levelezésem […] Nincs olyan vágyam, amit ne teljesítene. Az egyetlen nő, akinek keresztnevét nem írhatom versbe. Korosztályom legnevesebb költője tette rá a kezét” ‒  mint ahogy írja Illyés, egy 1961-es naplóbejegyzésében.
 
kicsi-Sas_Peter.jpgTeli találat volt József Attila: Az a szép, régi asszony című, kevésbé ismert, de álláspontunk szerint, az egyik legtökéletesebb alkotása is. Az igazság az, hogy nem sokszor láthatjuk ilyen érzékenységgel ábrázolni azt, hogy miként lehet szomorúan belekönnyezve, mégis felemelt fejjel elengedni valakit, aki talán a legfontosabb volt egykor a számunkra. És talán még ma is az. Sás Péter szavalása több mint szakma, és nem csak a tehetség búvik meg a verssorok mögött, hanem az interpretálását hallgatva, felfedezhetjük benne az élettapasztalatból leszűrt bölcsességet is. De itt kell megemlítenünk azt is, hogy Faludy György: Vezérek és költők című, Orbán Viktornak szánt fricskáját nem tartjuk szerencsés választásnak. Kétségtelenül, Faludy emblematikus figura volt, amikor a 80´-as évek végén hazalátogatott torontói száműzetéséből. A villoni legendák közül egy remek portréfilm is kiemelte őt. A fentebb említett vers hevenyészett rögtönzés bon mot-ja, tudniillik az, hogy „Ezért aligha bánom, / hogy Orbán Viktor nem szenvedhet engem”, valljuk be viszont, hogy nem túl elegáns. A rendszerváltás után, irodalmi körökben is reflektorfénybe került „a mindent lehet, mindent szabad”-szindróma. Holott az alkotásnak nem tesz jót az aktuálpolitika. Bízzuk a médiára a politizálást. A témában azért, hogy jó példákat is említsünk, útmutató lehet Petri György, és Ladányi Mihály költészete. Persze értjük mi a kikacsintást, de Orbán Viktor munkásságát ítéljék meg inkább a választók, és a történészek.
 
Hiszünk abban, hogy nem túlságosan vetjük el a sulykot, ha azt mondjuk: a magyar zenetörténet nem kifejezetten Reinitz Béla nevétől hangos. Reinitz ugyan jegyez három operettet, és két zenés játékot, de egyik sem lett maradandó alkotás. Az Ady-dalai viszont a mai napig üdítően hatnak. Udvarhelyi Boglárka, Ady Endre: Őrizem a szemed, és Petőfi Sándor: Reszket a bokor című daláról törölte le a port. Jól tette. És akkor itt ragadjuk meg az alkalmat, hogy hangsúlyozzuk a megzenésített versek szerepét a mindennapok zenéjében. Ha jó a versválasztás, a szöveg garantáltan jó, szemben (bocsátassék meg nekünk a minősítés!) a legtöbbször gagyinak mondható slágerszövegekkel. Talán elég e helyütt csak a Szabó Balázs Bandája együttes dalaira utalni. Az esetükben nem csak a szöveg, de a zene is „minőségi”. Puccini Gianni Schicchi című operájából igazi zenei csemege Lauretta áriája, az O mio babbino caro. A romantikusan áradó ária annyira népszerű, hogy valószínűleg azoknak is ismerős volt, akik egyébként még nem látták az egyfelvonásos operát. Udvarhelyi Boglárka a bel canto mestere.
 
Sás Pétertől ugyan nem először hallottuk Petőfi Sándornak A négy ökrös szekér című versét, de a művész előadásában nem tudjuk megunni. Hála néki azért is, hogy felelevenítette számunkra Ady Endre: A Hortobágy poétája című költeményét, melyben a költő észrevehetően néz, lát, és figyel. Nem sunyi, nem résnyire nyitott szemmel. Egyetlen szóval (kunfajta), megteremti a vers atmoszféráját. Van benne valami ősi, lázadó, valami más. Ő, a dacos, a szembeszegülő, mint egy tilalomfa, mindig ott áll, hogy figyelmeztessen. Ő az, aki úgy érzi, lehetőségek vártak volna rá, a lelkében, fejében, az egész lényében sok virág nőhetne még, de nem tud kibontakozni. Vágyik arra, hogy virágozzék, de a közege ‒ a piszkos, gatyás, bamba társak ‒ elnyomja a kibontakozást. Ladányi Mihály Zseb-dala aktuálisabb, mint valaha volt. „Megnőtt a zseb, és eltűnt benne az ország.” Hát valahogy így! És akkor megint egy szerelmes vers. Szabó Lőrinc: Pillanatok. A húsban vétkező szerelmesek dala. A Kalibán című kötetben jelent meg először. Egy korábbi változata Kacéran és ellenszegülve címmel jelent meg. A vers, későbbi feleségéhez, Mikes Klárához szól, akit 1921. december 31-én vett feleségül. A színész mindkét versben remekelt.
 
De vissza a zenéhez. Udvarhelyi Boglárka nem musical énekes. Szabadkozik is, hogy melyik szerepet miért nem tudná elénekelni, aztán meg csípőből elénk varázsolja Az operaház fantomjából Christine-, és a My Fair Lady-ből Eliza dalát. A két szerző közül (Andrew Lloyd Webber, és Alan Joy Lerner) Webber az ismertebb. Hogy csak a legismertebb musical-jeit említsük: Jézus Krisztus szupersztár, Evita, Macskák. A The Phantom of the Opera 1986-ra datálódik. A darab zanzásítva: Christine, a párizsi opera tagja. Egy napon titokzatos pártfogóra talál, aki nem a „Muzsika Angyala”, mint ahogy hiszi, hanem a rejtélyes Fantom, aki rettegésben tartja a színház tagjait. Az utolsó etapban az operetté volt a főszerep. Ki ne ismerné például a Cigányszerelemből A messze a nagy erdő, vagy a Csárdáskirálynőből az Álom, álom, édes álom, valamint a Hajmási Péter, Hajmási Pál című betétdalokat? Lehár Ferenc, és Kálmán Imre zenéje örök. Udvarhelyi pedig lubickol a műfajban.


<
+++
>
Kérjük, hogy a nagyobb méretben való megtekintéshez kattintson a képre!


A hozzászólás csak regisztrált felhasználóknak engedélyezett.
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!

Cikkel kapcsolatos hozzászólások, észrevételek:

Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.