2019. június 25., kedd,  Vilmos
 
 
 
 

S a többi...

[S a többi...]
2019. június 04., kedd
Életek, ételek
Az Európai Unió segítségével magyarországi és romániai fiatalok kutathatják gyökereiket – ennek egyik magyarországi eseményét tekinthettük meg a gyulai román iskolában
Szerző: Kiss A. János
Olyan program egyik állomásán járhattunk május 31-én, a gyulai „Nicolae Bălcescu” Román Gimnázium, Általános Iskola és Kollégiumban, mely a hazai és a romániai románok számára egyaránt az elkövetkező nemzedékeik identitás-megőrzésének egyik ékköve lehet. Hagyományos étkezési kultúrájuk örökölt továbbadása a cél, s amennyire lehetséges, a feldolgozás tudományos módszerekkel (is) történik. A projekt finanszírozója (mint az ilyen „történeteké” manapság általában) az Európai Unió, mégpedig a magyar és a román határ két oldalán elhelyezkedő eurorégiók számára kiírt Interreg elnevezésű programok egyikeként.

Egészben és cikkekre vágva egyaránt tálalható a râtişe - a képen éppen a káposztás változata látható

 

Pici késéssel érkeztek Gyulára a romániai partnerek, hiszen (sajnálatos módon) a két országot még mindig a schengeni határ zárja el egymástól, így ilyen várakoztatások meg-megesnek. A partnerség abban áll, hogy az EU támogatását a gyulai „Nicolae Bălcescu” Román Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium az aradi „Iris Research” Egyesület és a Universitatea de Vest din Timișoara (az egyik temesvári egyetem) közös pályázata elnyerte az unió támogatását. A gyulai program szervezője a projekt executiv menedzsere, Gurzóné dr. Czeglédi Mária, a gyulai intézmény igazgatója és Prof. Dr. Claudia-Crina Toma projektmenedzser volt.

 

Ha belegondolunk: a felszínen egy remek program részeseit láthatjuk, benn, mélyen a nemzeti identitás parazsa izzik...

 

Ez a kis csúszás remek lehetőséget nyújtott számunkra ahhoz, hogy minden figyelmünket egy hagyományos népi étek, a râtişe (kiejtése a retyise és a rötyise közötti hangképzéssel történik) készítésére irányítsuk. (Nevezzük önkényesen román töltött palacsintának…) Három magyarországi román hölgy – Török Elekné, Gazsó Jánosné és Kozmáné Dúló Annamária – vállalta e finomság elkészítését. Receptjét, megvalósítási módját igyekszünk majd megadni, előzetesen annyit mondanánk, hogy a palacsinta formátumú, de másféle tésztából és módon készülő paraszti sütit káposztás és kapros változatban is megsütötték. A kapros változat igazi méhkeréki „találmány”.)

 

Prof. Dr. Otilia Hegesan Temesvárt képviselte

 

A színházteremben megindult a program „kivitelezése”. A vendéglátók nevében Gurzóné dr. Czeglédi Mária köszöntötte a vendégeket, természetesen a program méltatásával. A mikrofonnál Prof. Dr. Otilia Hegesan, a temesvári Nyugati Egyetem rektorhelyettese követte őt, aki többek között azt vetette fel, hogy azokat az ételeket is folyamatosan el kellene készítetni, melyeket az elődök a mindennapjaikban sütöttek, főztek. Hitelt érdemlően fel kell kutatni, hogy miként készítették ezeket az ételeket, majd úgy fogyassza mindenki azokat, miként az ősök tették. Mondjuk a hamburger, a hot dog és hasonlók helyett, mellett – állapította meg.

 

Ezt követően a gyulai igazgatónő szájából elhangzott egy körösszakáli román mese, méghozzá bihari, ennek megfelelően körösszakáli tájnyelven. (Körösszakál jelentős mértékben románok lakta település Hajdú-Bihar megye délkeleti peremén, a Sebes-Körös jobb partján fekszik.) A történet dióhéjban így szól:

 

Egy fiút elvisznek katonának. Édesanyja egy idő után „pakkot” küld neki. Egy nagy lábasban sült kalácsot. A csomagküldés akkoriban ritka dolognak számított. A katonatársak kíváncsiskodtak is: mi lehet a csomagban? A fiú elgondolkodott: hogyan eszik meg ekkora kalácsot? Valaki megkérdezte: megkóstolhatja-e? A fiú nem csak neki, a többieknek is adott belőle bőséggel. Amikor édesanyja hírét vette a kalács sikerének, nyomban sütött egy újabbat, ugyancsak hatalmasat, s azt is elküldte. Amikor a fiú szabadságra hazalátogatott, azt mondta az édesanyjának:

 

– Küldjön anyám, de ne akkorát…

 

Ez a mondat aztán a nép ajkán szólássá lett.

 

Aki kezében a projekt minden szála összefut: Prof. Dr. Claudia-Crina Toma (balra) a vendéglátóval, Gurzóné dr. Czeglédi Máriával

 

Tudni kell, hogy a projekt egyik elemeként nyáron a magyarországi román gimnazisták, illetve a romániai egyetemisták ételreceptek nagy gyűjtésébe kezdenek. Ki-ki a saját környezetében. Aztán a projekt végén összegzik azokat.

 

A továbbiakban Prof. Dr. Claudia Toma, az aradi „Iris Research” Egyesület elnöke, az aradi Vasile Goldiș Egyetem dékánja szólt a megjelentekhez. (Ő „civilben” gyógyszerész, a népi gyógyászat, a termelt növények gyógyító hatása iránt érdeklődő, tudományos szemléletű ember, európai hírű etnográfus.) Majd Florin Vasiloni, Románia gyulai főkonzulja mondta el, hogy örül minden olyan rendezvénynek, mely átnyúlik a két ország határán, méghozzá az Európai Unió támogatását élvezve.

 

Részt vett a találkozón az Arad megyei Világos polgármestere is. (Városa idén ünnepeli fennállásának 800. évfordulóját. Emlékcsomaggal lepte meg a projekt vezetőit. Galșa falu román ortodox papja bemutatott egy állóképes filmet, mely a népi múlt felelevenítéseként például táncos, zenés, gasztronómiai felvételeket jelenített meg. A napot magyarországi és romániai táncosok előadása zárta. A gyulai iskola általános és középiskolás néptáncosai, vendégként pedig a Világosi Táncegyüttes tagjai mutatták be fergeteges műsorukat.

 

A gyulai iskola mai gimnazistái is csodálatosan képesek láttatni nemzetiségi hovatartozásukat - dalban, táncban, érzelmekben egyaránt

 

Ez a nap a magyarországi románok számára étel- és életelixírt jelentett, olyan erős kapcsolódási szálat, mely nem csak a megjelentek ősökhöz, nemzetiséghez kötődését erősíttette meg, hanem rajtuk keresztül, s remélhetően az elkövetkezendő generációk mindegyikének nyelvi, kulturális identitását áthathatja majd. S gyulai program után az Arad és a Temes megyeik a vendéglátóikkal együtt Kétegyházára utaztak, ahol nemzetközinek mondható, a románságot mozgósítható gasztronómiai és néptáncos rendezvény folyt – bekapacsolódtak az ott történtekbe. A világosi táncosok ott is felléptek, ami tovább színesítette a helyi programot.

 

*

 

A sikeres nap történésit Gurzóné dr. Czeglédi Mária értékelte, egyben beavatott bennünket a projekt legfontosabb tudnivalóiba.

 

– Mint ismeretes, Magyarország és Románia szomszédos két eurorégiója kapcsolatainak fejlesztése igényével pályázta meg iskolánk, az Aradi Iris Egyesület és a temesvári Nyugati Egyetem annak lehetőségét, hogy kulturális, tudományos merítéssel feltárjuk a lassan a feledés homályába vesző népi étkezési szokásokat, az étkek, különféle növények gyógyító hatását, egyáltalán elmélyítsük az érintett környezet kulturális értékeinek megismerését – mondta a gyulai intézmény igazgatója.

 

A világosi táncegyüttes a közös gyökerek felfedezésének élményét kínálta fel a közönségnek

 

A pályázat három benyújtója összesen 67 ezer 671 eurós támogatást kap az Európai Uniótól, ami mintegy húsz és fél millió forintot jelent. Ebből a gyulai iskola 22 ezer 135,7 eurót kap. (Ebből futja majd intézményük bizonyos technikai fejlesztésére is.)  Az aradiak – akik a főpályázók – 30 ezer 766,19 eurót használhatnak fel, a temesváriak pedig 14 ezer 269,15 eurós támogatásban részesülnek.

 

Mint megtudtuk, a projekt sokrétű program megvalósítását jelenti. A gyógynövényként számításba vehető anyagok gyűjtése már folyik. Tisztázni kívánják, hogy pontosan mire használták azokat. Hasonló megközelítéssel „térképezik fel” a nagyanyák konyháját – a főzéstől, sütéstől, sok mindene át, a befőzésig.

 

A színháztermi program után a résztvevők megkóstolhatták a frissen sült râtişe-t, mely Török Elekné "vezényletével" készült

 

Gurzóné dr. Czeglédi Mária azt is elmondta, hogy a diákok segítségével a három pályázó 250 interjút készít a vizsgált témákban, városukban ás azok környékén, Békés megyéből öt települést érint a kutatás. (A gyulai iskola tanulói ebből úgy hetvenet valósítanak meg.) Hogy bepillantsunk a „paraván” mögé is: audiovizuális beszélgetésekről van szó, melyek akár tudományos összefüggések feltárására is alkalmasak lehetnek. Felszínre kerülhetnek a régi, évszakoknak megfelelő alapanyagok felhasználásával folyó táplálkozás korántsem lebecsülendő rejtelmei, melyek egészségre gyakorolt kedvező hatása ez idő tájt is időszerű és kívánatos lenne.

 

A gyulai projektelem mozgatói: Jank Ildikó, Szántóné Borbély Angéla és Avramucz Hortenzia. A szakmai koordinációt Gurzóné dr. Czeglédi Mária és Jova Andrea végzi.

 

Valamikor februárban ér véget a projekt. Akkor zárásként tudományos konferenciát rendeznek, illetve színvonalas koncerttel búcsúznak egymástól a részvevők. A feltárt tudományos értékeket könyvben rögzítik, s természetesen akkor és ott is teret kapnak kulturális és gasztronómiai események.

 

Ilyenkor azt érezheti az ember, hogy Európában vagyunk…

 

S amiről nem feledkezhetünk meg: az a kapros râtişe...

 

 

Miből és hogyan készül a râtişe? Török Elekné és két segítője munkáját követve, magyarázatukat hallgatva igyekszünk segíteni azokat, akik megpróbálkoznának elkészítésével. A hozzávalók: (a tésztához) 1 kg liszt, 1 evőkanál só, 1,5 dkg élesztő, 3 evőkanál étolaj, langyos víz; (a töltelékhez) 1 kg kapor, fedő alatt dinsztelve, kis sóval vagy 1,3 kg savanyított káposzta; a kaprosba kis apróra vagdalt hagyma vagy hagymaszár kerül. A töltelékgombócok a tészta nyújtásakor ellaposodnak.  Az elkészítés folyamata: A tészta összetevőit jó lágyra összedolgozzuk, ehhez szükséges mennyiségű vizet használunk fel. A tésztát simára alakítjuk, majd félórára edényben, konyharuhával letakarva pihentetjük. * Azután lisztezett terítőre kiborítjuk a tésztát. Formálunk belőle 16 kis „gombócot”. * Mint a rétest szokás, de kör alakúra kihúzogatjuk őket, s egy-egy teáskanálnyi olajjal valamennyit meglocsoljuk. * Ezt követően (mint egy palacsintát) föltekerjük őket külön-külön. Megsodorva nyújtunk rajtuk. * Aztán amolyan föl-lecsipkedéssel csiga alakúra formáljuk őket. Kézzel kinyújtjuk a tésztát, közepükre elhelyezzük az adott fajta tölteléket, s batyu módjára összehajtogatjuk a töltelékes tésztákat. * Ezeket palacsintaformára nyújtjuk nyújtófával. Méretük a palacsintasütő nagyságához igazodik. * Kevés olajat öntünk a palacsintasütőbe, s a korongokat egyesével kisütjük.



<
++++++++
>
Kérjük, hogy a nagyobb méretben való megtekintéshez kattintson a képre!


A hozzászólás csak regisztrált felhasználóknak engedélyezett.
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!

Cikkel kapcsolatos hozzászólások, észrevételek:

Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.