2019. április 18., csütörtök,  Andrea éa Ilma
 
 
 
 

S a többi...

[S a többi...]
2019. február 03., vasárnap
Keresd a (két) nőt? – 2.
A tótkomlósi testületi ülés egyes eseményeit feldolgozó írásunk második részében az „ingyen ebédről”, egy terv és engedély nélküli hídról, a következménynélküliségről olvashatnak
Szerző: Kiss A. János
A botránygyanús pályázati aláírásgyűjtés megtárgyalása mellett akadt más érdekesség is a tótkomlósi képviselő-testület csütörtöki ülésén. Az általunk ezeken kívül nem érintett napirendi pontokról készült beszámolókat keressék a képviselők által – hivatalosan – médiapartnereknek tekintett helyi médiában és a megyei napilapban, annak hírportálján. Akkor nézzük, mi keltette fel a mi érdeklődésünket!

A tótkomlósi illegális híd egyik nézete az építés fázisában A Magyar Pünkösdi Egyház budapesti székhelyű Humán Szolgáltató Központja működteti a népkonyhákat – Békés megye több településén is. Bodorló Borbálának, a Közösségi Misszió vezetőjének felügyeletével folyik munkálkodása, ő a Humán Szolgáltató Központ vezetője.  (Bodorló Borbála négy évtizeden át élt Kétegyházán, folyamatosan továbbtanult, egy időben Elek szociális intézményének vezetője volt. Nem ő vett részt a testületi ülésen, hanem két munkatársa érkezett Tótkomlósra.) A Központ tarja fenn a Dél-Békési Étkeztetési Centrumot. Tótkomlóson is tavaly augusztus elseje óta osztanak ételt. Mint olvasható egy híradásban, az ételek előállítására egy orosházi konyhával kötött szerződést az egyház, a népkonyhai szolgáltatást állami szerepvállalással finanszírozzák – magyarán közpénzből tartják fenn. (Orosházán a közvélekedés azt is tudni véli, hogy honnan szerzik be az alapanyagokat.) Azért kell erről némi útbeigazítást adnunk, mert a Humán Szolgáltató központ Tótkomlósra küldött tájékoztatója meglehetősen szűkszavúnak bizonyult.

 

A tótkomlósi tálalói engedélyes népkonyha minden nap, egy helyszínen, 10-14 óráig fogadja az „ellátottakat”, az étkeket egy budaörsi székhelyű kft. állítja elő, orosházi helyszínen. Eleinte átlagban heti 500 egynéhányan vették igénybe e szolgáltatást, az adagcsúcs augusztus végétől októberig tartott (volt, hogy az adott héten 725-en fogyasztottak ott ebédet), majd visszább esett az érdeklődés, december első teljes hetében – valamiért – már csak 284 ebédet kértek a rászorulók. Ahogy olvastuk a tájékoztatóban, a kiosztás helyén igénybevételi naplót kell vezetni. (Januártól pedig a fogyasztót minimálisan beazonosíthatóvá kell tenni.)

 

Balra Kvasznovszkyné Szilasi-Horváth Krisztina jegyző, jobbra dr. Garay Rita polgármester

 

A testületi tagok hozzászólásaiból némi távolságtartás érződött ki. A Központ képviselője az ülésen elmondta, hogy felmerült egy újabb ételosztó hely kialakítása is Tótkomlóson, ennek értékelésére információgyűjtést folytatnak. Dr. Garay Rita polgármester megjegyezte, eddig (januárig) nem volt szükség az igénybevevő aláírására. Kiderült, hogy a változást „aprópénzre” váltó végrehajtási rendelet még nem jelenet meg, ám már felírják az ebédet kérő nevét és Taj-számát. Takács Ferenc tanácsnok felvetette, hogy valamilyen regisztrációhoz kellene kötni a fogyasztói jogosultságot, mert olyan szóbeszéd járja, hogy Mercedes-szel, BMW-vel érkezők is „be-bedobnak” egy adagot arra jártukban, vagy éppen valaki ételhordóban viszi haza az ételt – a kutyájának. Értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy ilyen szolgáltatásra szükség van Tótkomlóson, amikor az önkormányzat hasonló céllal szervezetet működtet. Az ő feladatuk lenne a valóban rászorulók felkutatása és ellátása.

 

A Központ képviselője kijelentette: önkéntes szolgáltatásról van szó, nem kell vizsgálniuk a rászorultságot, de a szolgáltatás csak ott vehető igénybe, ahol más módon nem tudnának étkezni a rászorulók (például nincs szociális étkeztetés, szociális otthoni ellátás). Takács Ferenc rákérdezett: a Központnak meddig van pénze a program folytatására? A válasz szerint: határozatlan ideig. Dr. Libor Zsuzsanna meg éppenséggel azt vetette fel, hogy a jogszabályváltozással elveszett a szolgáltatás igénybevételének anonimitása. S értelmezte is a helyzetet: nem ingyen adják az ebédet, hanem az adófizetők pénzéből. Takács Ferenc azon is eltöprengett, hogy az ötezer tótkomlósiból hogyan kerülhet ki ekkora rászorulói létszám. (Sokan úgy tartják, hogy valójában már nincs ötezer tótkomlósi polgár.) Ha jól értettük, a helyi cigány önkormányzat elnöke azt nyilvánította ki, hogy nem a tótkomlósi cigányok igényére gondolkodnak az újabb ottani ingyenkonyha megnyitásán.

 

Balról jobbra: Varga András, Benyó Pál, Tuska Pálné és Takács Ferenc

 

Benyó Pál is ráállt erre a vonalra: kijelentette, hogy nem kell újabb ételosztási helyszín. (A polgármester asszony a téma felvezetésekor megjelölte, hogy az új helyszín a városközpontban, a buszváró épületében lenne. Benyó Pál erre reagálva érzékletesen felvázolta a helyzetet: a buszvárónál kezükben csajkával álldogálnának emberek.) Malya György annak a vélekedésének adott hangot, hogy Tótkomlóson mindenki jóllakhat, aki nem akar éhezni. Zsura Zoltán arra lett volna kíváncsi, hogy milyen állami pénzből fedezik a költségeket. A Központ képviselője azt válaszolta, hogy felírják a kérdést, s majd megküldik a választ. Arról sem világosították fel, hogy létezik-e olyan igénybevételi korlátozás, miszerint csak hajléktalanok kaphatnak ilyen ebédet, illetve mennyi pénzből kell kihozniuk egy adagot.

 

Megvitatták, s – a három független képviselő tartózkodása mellett – elfogadták az önkormányzat 2019. évi költségvetési koncepcióját. Igazi vita tulajdonképpen a városfejlesztési és pénzügyi bizottság javaslatai körül bontakozott ki. A bizottság ugyanis nem javasolta a két szükséges fogorvosi szék beszerzését, a testületi tiszteletdíjak emelését, s volt kisebb összegű indítványa is.

 

Takács Ferenc mindjárt azt javasolta, hogy szereljenek fel blokkolóórát a városházára. (Nem részletezte, hogy annak használata csak a polgármesteri hivatal dolgozóira korlátozódna, vagy akár a polgármester asszonynak is használnia kellene.) Zsura Zoltán úgy találta, hogy az eléjük rakott koncepció: negatív. Nem találta benne például a tetemes áthúzódó beruházási költségtömeget. Elmondta, hogy 100 millió forintnyi hiánnyal számol a tervezet. A civilek emeltebb támogatási összegét összefüggésbe hozta az ez évi önkormányzati választásokkal, amit Benyó Pál másként látott. Tuska Pálné kiállt a fogorvosi székek beszerzéséért, akár jó állapotú, használtak vásárlását sem zárta ki lehetőségként. Benyó Pál (a beszerzést ellenző bizottság elnöke) jelezte: a fürdő vezetője tudna használtakat keríteni. Végül Garay Rita azzal a lehetőséggel számolt, hogy lesz kiírva olyan pályázat, melybe „beleférhet” a székbeszerzés.

 

Egy ártalmatlannak látszó napirendi pont – „A 2019. évi járási startmunka programokra vonatkozó döntések meghozatala” címet viselő – hozta meg a képviselők vitakedvét. Zsura Zoltán arra volt kíváncsi, hogy az érintettek milyen javadalmazásban részesültek, a polgármester asszony nem tudta, de egyik hivatali kolléganője kisegítette őt. A csúfos véget ért, Simonka György által „gründolt” Pilot-programból a Startba átmentett sertéstartás esetében a képviselő furcsállotta, hogy az öt sertés tartása komoly kihívásként jelenik meg a programban, s azt mondta, hogy az e területen folyó növénytermesztés értelme akkor dől el, ha e termékek odakerülnek az önkormányzati konyhára.

 

Balról jobbra: Zsura Zoltán, dr. Libor Zsuzsanna, Laukó Zsuzsanna és Malya György

 

Szóba került – Laukó Zsuzsanna által – a Száraz-ér partján kialakulóban lévő ifjúsági park, meg sétányként elkönyvelt terület témája is. A képviselőnő annak elhanyagolt állapotára hívta fel a figyelmet. Varga András kicsit ingerülten reagált: azt mondta, hogy ott gaz nem lehet, mert a felszín alatt geotextil található, s az kizárja a gazosodást. Takács Ferenc pedig azt kérdezte (nagy állította?), hogy az arra levő új fahídnak megvannak-e, vagy nincsenek meg a létesítéséhez és használatához szükséges engedélyei. Olyasmit is hozzátett, hogy tavaly nem döntöttek erről – ezért kérte, hogy az ezt tartalmazó anyagot reggel adják oda neki.

 

Zsura Zoltán is megszólalt az ügyben. Mint mondta, ez a híd sehonnan, sehova vezet… Ő is azt firtatta: egyáltalán, van-e engedély e híd építésére és használatára? Emlékeztetett, hogy hónapokkal korábban kérte, hogy a híddal kapcsolatos tervdokumentációkat, engedélyeket mutassák be számára. Kapott ugyan valamit a jegyzőtől, de azok az egyik polgármesteri hivatali dolgozó számítógépén készült látványrajzok voltak, s nem a tervdokumentáció, s nem is az engedélyek. Ő is kérte – konkrétan a jegyzőt –, hogy másnap juttassa el hozzá a korábban is igényelt, de meg nem kapott anyagokat. Arra a kérdésére, hogy a jegyző miért nem küldte meg neki a kért dokumentumcsomagot, a jegyző csak annyit válaszolt: „Mert nincs”. Ennek megismétlése után jelezte: majd készül dokumentáció a fennmaradási engedély megkéréséhez. Zsura Zoltán megjegyezte: ilyen engedélyezéshez például a vízügyi hatáság egyetértésére is szükség van. (Az nem került szóba, hogy az engedély, s ki tudja, szakértelemmel vagy a nélkül épült híd megvalósítói, „eltűrői” ellen indult-e valamilyen eljárás.)

 

Varga András – talán mert társadalmi megbízatású alpolgármesteri tevékenységét érinti? – „beleállt” a témába. Elmondta, hogy a tárgyalt terület a város ronda része volt, amolyan patkánytelep. Sokan sérelmezték is az ott kialakult állapotokat – s most szabadidőpark alakul ki ott. Mint mondta, a tótkomlósiak többségének teszik a dolog, a város ékköve lesz. S ha már megszólalt, nekiment egy kicsit Zsura Zoltánnak. Hangosan – hogy úgy mondjuk – gondolkodott: vajon milyen politikai alapállása lehet a független képviselőnek, aki volt már közel az MSZP-hez, a DK-hoz? (Ennek hallatán néhányan kikerekedett szemmel, s halvány mosollyal hallgatták.)  Zsura Zoltán ezúttal nem ment bele semmilyen adok-kapokba.

 

Takács Ferenc a parkosítással, „hidalással” kapcsolatban  megállapította: a cél lehet nemes, de a jegyzőnek be kellene tartania a törvényeket, engedély nélkül senki ne építhessen hidat. Jelezte: az emberek szerint egy hidat odébb kellene tenni, nem a már meglévő mellé. Varga András védelmébe vette a híd helyének kiválasztását is. Azt mondta, hogy ott van rá szükség, hogy a futók, kutyasétáltatók ne a közúti hidat vegyék igénybe, mert az balesetveszélyes. Ő válaszolt arra a felvetésre, hogy a korábban máshol kitett padok eltűntek korábbi helyükről, azt gyanítják, hogy az újabb helyszíneke gyarapították az „ideiglenesen ott állomásozó” kerti bútorokkal. Elmondása szerint egy részüket téli felújításra szállították el onnan, de hozzátette: azok a környéken lakók, akik most hiányolják a padokat, nem nagyon használták, amíg ott voltak. Valami olyasmit is mondott, hogy győzzék meg olyan fotókkal, ahol ülnek vagy tízen is a padokon.

 

Az épülő illegális híd egy másik nézőpontból

 



<
+++++
>
Kérjük, hogy a nagyobb méretben való megtekintéshez kattintson a képre!


A hozzászólás csak regisztrált felhasználóknak engedélyezett.
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!

Cikkel kapcsolatos hozzászólások, észrevételek:

Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.