2017. október 22., vasárnap,  Előd
 
 
 
 

S a többi...

[S a többi...]
2017. október 08., vasárnap
A törvénytervezet elutasítása a magyarság arculcsapása
Kelemen Hunor szövetségi elnök sajtótájékoztatója Aradon
Szerző: Balta János (Nyugati Jelen)
Az RMDSZ-székházban Kelemen Hunor szövetségi elnök és Faragó Péter megyei elnök, parlamenti képviselő sajtótájékoztatót tartott. Az évente, október 6-a délelőttjén megszervezett tájékoztatón az újságírókat Faragó Péter megyei elnök üdvözölte, magyarul és románul köszönte meg, amiért minden évben eleget tesznek a meghívásnak. A továbbiakban köszöntötte Kelemen Hunor szövetségi elnököt, akinek ugyancsak köszönetet mondott, amiért rendszeresen az aradiakkal és a vendégeikkel együtt emlékeznek a kivégzett 13 hős tábornokra.

Kelemen Hunor RMDSZ szövetségi elnök (balról) és Faragó Péter megyei elnök, parlamenti képviselő a sajtótájékoztatón

 

Miután röviden ismertette az 1848–49-es forradalom és szabadságharc eseményeit, illetve annak a két nagyhatalom által történt vérbefojtását, aminek következtében a magyar forradalmi hadsereg éppen Arad megyében, Világos mellett tette le a fegyvert az orosz hadsereg parancsnoksága előtt, az Arad megyei magyarság kötelességének tartja megőrizni az emlékét azoknak, akik életüket a szabadságért áldozták. Azzal együtt, hogy az Aradon kivégzett 13 tábornok közül csupán 4 volt magyar, az akkori hatalom nem tűrte el a népnek a szabadság iránt kinyilvánított vágyát. A Megbékélési parkban október 6-án szervezett megemlékezés a jelent, de a közös jövőt is megcélozza. Mert a magyar közösség Aradon és Erdélyben képzeli el a jelenét, de a jövőjét is, itt akarunk békében, kölcsönös megbecsülésben élni a többi nemzetiséggel.

 

A kölcsönös megértést, megbecsülést nem tapasztalhattuk két nappal ezelőtt Románia Parlamentjében, ahol a nemzeti kisebbségek jogainak a bővítésére irányuló törvénymódosítási kezdeményezést, vita és ok nélkül utasították el. Abban a reményében zárta felvezetőjét, hogy a nemzetiségek közötti konstruktív vita és közeledés folytatódik.

 

 

 

Párhuzam Katalónia és Székelyföld között?

 

Faragó Péter átadta a szót Kelemen Hunor szövetségi elnöknek, aki köszöntőjét követően az elhangzottakkal való egyetértésének adott hangot.

 

A továbbiakban ismertette az RMDSZ által a parlament elé terjesztett törvénymódosítási kezdeményezést, ami egy párbeszédnek a kezdete szokott lenni, hogy majd a kompromisszum alapján jöhessen létre a végtermék, a törvény. Az év elején ugyanis benyújtottak egy módosítási kezdeményezést a 215. Törvényhez, amely a közigazgatásban a kisebbségi nyelvhasználatot szabályozza. A kisebbségek arányát 20%-ban határozza meg az anyanyelvüknek a közigazgatásban való használatához. A törvény megszületésétől eltelt 15-16 év alatt azonban sok feltétel megváltozott: a Miniszterek Tanácsának (EU) ugyanis van egy olyan javaslata, miszerint a 20% túl magas, azt lejjebb kellene szállítani egy olyan szintre, hogy a kisebb közösségek is használhassák az anyanyelvüket. Az RMDSZ 10%-os küszöböt ajánlott, mert a 2001-ben elfogadott 215. Törvénynek bizonyos cikkelyei több módon értelmezhetők. Az áprilisban benyújtott tervezetet a parlament jogi bizottsága a múlt héten egyöntetűen elutasította, az estleges dialógus lehetőségével együtt. Ha elfogadták volna a dialógus lehetőségét, attól még a végső szavazás eredménye megközelíthette volt a született döntést, de a kategorikus elutasítás 27 évi demokratikus politizálást követően igen furcsának tűnik. Annál is inkább, mert nemcsak a törvényhozás, de a román társadalom is egyre nehezebben vonható be a párbeszédbe.

 

Az utóbbi napokban újra beindult a magyarok ellen már bejáratott lejárató gépezet, miszerint a magyarok el akarják lopni Erdélyt, a magyart második hivatalos nyelvvé akarják tenni 2000 adminisztratív egységben. Mindezekről szó sem volt, hiszen a jelenleg is érvényes, 2015. Törvény nagyjából 373-374 adminisztratív egységre vonatkozik, miközben az RMDSZ által javasolt 15%-os küszöb eredményeként, további 41 közigazgatási egységre terjedt volna ki az anyanyelv használata.

 

A parlament jogi bizottságának az elutasító magatartása pofonként csattant a romániai magyarság arcán, az RMDSZ azonban nem adja fel, mert a nyelvhasználati küszöbnek a lejjebb vitele semmivel nem rövidíti meg a románságot, viszont a kisebbségeket pozitívan érintené a társadalmi életben, a kreativitásuk és tehetségük kinyilvánításában.

 

Ugyanakkor feltette a kérdést: a XIX. századbeli Habsburg-birodalomban hibáztak a kisebbségek jogait illetően, de ugyanezt folytatni akarják a XXI. században is? Felvilágosultan olyan megoldásokat kellene keresnünk, amelyek minden etnikai közösség számára elfogadhatóak. Mivel közös múltunk és jelenünk van, az erdélyi magyarság azt szeretné, ha közös jövője is lenne az itt élő összes nemzetiséggel, hogy mindenki szabadon gyakorolhassa az anyanyelvét, a vallását és a nemzeti kultúráját.

 

Tekintve, hogy a szenátus a döntő testület, tovább mennek e jogok kiharcolásában, de a szövetségi elnök az elfogadást egy konstruktív, jövőbe mutató gesztusnak tekintette volna. Ha a többségiek képviselője lett volna, akkor is kezdeményezte volna a jelzett törvénymódosítást.

 

A román nyelvű sajtó által feltett kérdések, mintha a szóban forgó elutasítás meg sem történt volna, az elnököt a közelgő nemzeti ünnephez való viszony, illetve a katalán függetlenségi és a Székelyföld autonómia törekvései közötti párhuzamra vonatkozó kérdésekkel ostromolták.

 

Előbbiekre az elnök kifejtette: a magyar tisztségviselők a rendszerváltás óta folyamatosan részt vettek a román nemzeti ünnepen, meg is említette az 1990-ben Gyulafehérváron szervezett ünnepséget, ahol Szőcs Géza, akkori RMDSZ-főtitkár is felszólalt, de Petre Román miniszterelnök beintésére, a százezres tömeg akkora füttykoncertbe kezdett, a „ki a magyarokkal” kiabálással belefojtották a szót. Vagyis az akkori hatalom így fogadta a magyarság képviselője által feléje nyújtott baráti jobbot.

 

Ami a katalán függetlenségi törekvések és székelyföldi autonómiaigény közötti párhuzamot illeti, nincs semmiféle párhuzam, hiszen a katalánok soha nem vallották magukat kisebbségnek, hanem önálló nemzetnek tekintették magukat. A székelyföldi autonómiaformákat viszont mindig a román államon belül képzelték el, eddig bármilyen eredmény nélkül. Mindig párbeszéd formájában próbálták elérni az önrendelkezés valamilyen formáját. Ugyanakkor felvetődött a marosvásárhelyi katolikus gimnáziumnak a kérdése is, méghozzá olyan oldalról, hogy Magyarország megvétózza-e Romániának az OECD-be (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) történő felvételét?

 

A szövetségi elnök ezzel kapcsolatban meggyőződésének adott hangot, hogy a kommunizmus idején felszámolt Katolikus Gimnáziumnak kormányrendelettel való újraalapítása elhárítja majd e veszélyt.

 

Kelemen Hunor szövetségi elnök a sajtótájékoztató végén a magyar nyelvű sajtónak nyilatkozott, amire bővebben visszatérünk.



<
+
>
Kérjük, hogy a nagyobb méretben való megtekintéshez kattintson a képre!


A hozzászólás csak regisztrált felhasználóknak engedélyezett.
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!

Cikkel kapcsolatos hozzászólások, észrevételek:

Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.