2017. június 27., kedd,  László
 
 
 
 

Környezetvédelem

[Környezetvédelem]
2011. november 09., szerda
Oázis a nagy pusztaságban
Védetté nyilvánították Kamuton a Négyegyenes dűlői, egykori tanyasi iskolát
Szerző: Dénes Juli
Ritka (jó) döntés: helyi védetté nyilvánította a kamuti képviselő-testület a Négyegyenes dűlői, egykori tanyasi általános iskola épületét. A dokumentáció elkészítésével az önkormányzat Szelekovszky László nyugalmazott természetvédelmi szakfőtanácsost, a Mersz alapítvány alapítóját bízta meg. Az ajánlás elkészítése után a képviselők „védelmet nyújtottak” az régi iskolának.

 

Nem sok tanyasi iskola maradt meg eredeti állapotában, mint a Négyegyenes dűlői épület

 

— Örömmel vállaltam a védetté nyilvánítás előkészítését, hiszen kevés ilyen iskola áll még, s csoda, hogy eredeti állapotában megmaradt — nyilatkozta a vitalap.hu-nak az ismert természetvédő. — Valamikor tanyasorok övezték a tanodát, és dűlők, fasorok, most csupán egy-két tanya áll még messze, látótávolságban. Így az iskola a kertjével, fáival valóságos oázis a nagy pusztaságban.

 

Az 1928 körül épített iskola nagy híve a kamuti polgármester, Balog Imréné, aki az intézménytől nem messze látta meg a napvilágot — erről szólt mindenekelőtt Szelekovszky László, no és arról, hogy az építmény másrészről is szerencsés helyzetű, mert egy vadásztársaság bérli, és tartja rendben példamutatóan. Átalakítás nélkül máig megmaradt az iskola eredeti szerkezete, a nagy tanterem, az olajos padló, a mindenkori pedagógus szolgálati lakása, az egy helyiségben lévő pincelejáró és padlásfeljáró. Megvan a régi iskola közös WC-je és a fáskamra, az udvarbeli kerekeskutat felújították. Szépen gondozott az épület és a környéke is.

 

Ma már csak a történelemkönyvekből tudjuk, hogy az első világháború után Klebelsberg Kunó vallási és közoktatási miniszter abbéli meggyőződésre alapozta programját, hogy Magyarország felzárkóztatását az oktatás segíti elő. A célt pedig csak úgy érhetik el, ha oda viszik a tudományt, ahol az emberek élnek. Csak az Alföldön 5 ezer tanyasi iskolát létesítettek. Tudvalevő, hogy az idő tájt ezen a vidéken virágkorát élte a tanyavilág.

 

A tanyasi iskolák szerteágazó szereppel bírtak a régi korokban. Az oktatáson kívül esküvőket tartottak bennük, helyettesítették a templomokat, híres emberek is eljutottak falaik közé — Gyomán, a csudaballai iskolában 1928-ban többek között Kittenberger Kálmán híres Afrika-kutató, zoológus is tartott előadást —, színészek, nagy nevettetők léptek fel, sok íróval előadói esteket rendeztek. Elsősorban persze az oktatást szolgálták az Isten háta mögötti intézmények, melyek helyét úgy tervezték, hogy minden gyerek időben beérhessen, tanítás után pedig hazajusson. Jó közösséget neveltek a tanodákban, a nebulókat tiszteletadásra tanították. Különösen nagy tisztelet övezte a tanítókat, akik többnyire házastársukkal együtt kerültek a tanyasi iskolákba, s általában mindketten pedagógusok voltak. Sokszor nevelték a gyereksereget munkára, és a szülőknek eszükbe sem jutott kifogásolni, ha a diákokkal együtt takarították a tanárok a disznóólat. Máskor a gyümölcsöst tették rendbe, szedték a termést, mint például a kamuti tanoda kertjében, ahol máig terem például a szilvafa, idén is bőségesen adott a finom magvaválóból. Az akác a téli tüzelőt jelentette, máskor a kerítést, avagy munkaeszközöket. Akadt hársfa, eperfa, s minden más, a gyerekek itt ismerkedhettek meg a fafajokkal.

 

Nemrég Kamut megragadta az alkalmat, és pályázott az egykori iskola nyílászáróinak, kerítésének felújítására. Szelekovszky László javasolta, a kertet is vonják be ebbe a körbe, s a termőképes fákon kívül a kiszáradtakat cseréljék ki, így őrízve meg a botanikai értéket. A hely ideális nyári táborok megtartására, mint ahogyan már szerveztek ide szakmunkástábort láncfűrészkezelőknek. Erős a szándék, hogy még több, hasonló nyári elfoglaltság honosodjék meg itt, ehhez a dűlőutat már jobban járhatóvá tették, de lehet tovább erősíteni. Az épület helyi védetté nyilvánítása pedig még inkább biztosítja e ritkaság hosszútávú megőrzését.



<
+++++
>
Kérjük, hogy a nagyobb méretben való megtekintéshez kattintson a képre!


A hozzászólás csak regisztrált felhasználóknak engedélyezett.
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!

Cikkel kapcsolatos hozzászólások, észrevételek:

Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.