2018. június 20., szerda,  Rafael
 
 
 
 

Környezetvédelem

[Környezetvédelem]
2018. január 31., szerda
Nyakunkon a klímaváltozás…
A Békés Megyei Önkormányzat tájékoztató programja az éghajlatváltozással kapcsolatos teendőkről – az általános ismeretek tükrében
Szerző: Kiss A. János
Békéscsabán tartották meg szerdán a Békés Megyei II. Éghajlatváltozási Workshopot. Alapvetően a kis és közepes méretű vállalkozásokat célozták meg vele. A téma időszerűsége és fontossága sem tudta megmozdítani a teljes célközönséget, főként békéscsabai vállalkozások képviseltették magukat. Kétfélék vagyunk: akik úgy gondolják, hogy „otthon vannak” ebben a témában, s már könyökükön jön ki a dolog, másokat pedig meg sem érint a probléma, gondolván (olykor mondván is), ilyesmi nem az ő gondjuk. Aki részt vett ezen a szemléletformáló és aktivizáló fórumon, immár kijelentheti: a megoldás egy harmadik úton keresendő.

A program "nyitóképe" (balról jobbra): Hegedűs János András, Kiss Gyula, Gyurkó Dániel Tamás, Oletics Zoltán és Tolnai Péter

 

KEHOP… s utána bonyolult szám- és betűkód: uniós finanszírozási állami projektek, melyek segíteni próbálják a környezetvédelmet, a Föld éghajlati, klimatikus állapotának „jó karban tartását”. A KEHOP jelentése: Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program. A Békés Megyei Önkormányzat is csatlakozott ahhoz az országos programhoz, melynek induló célja a megyei (majd még kisebb egységekre kidolgozott) klímastratégiák létrehozása. A „Megyei Klímastratégia és és Megyei Éghajlatváltozási Platform Létrehozása Békés megyében” című, másik KEHOP-projekt részeként rendezték meg a tegnap megtartott Békés Megyei II. Éghajlatváltozási Workshopot.

 

Ha tetszik, ha nem, a globális (most nem a politika világáról beszélünk, ahol ez szitokszónak számít) klímaváltozáshoz alkalmazkodnunk kell. Ennek hatékony megvalósítása, társadalmi léptékű, ugyanakkor személyre bontott elfogadtatása, a klímaváltozás lehetőségek szerinti megakadályozása, lassítása jelentős feladat. Ehhez a társadalom kisebb-nagyobb egységeit, az egyes személyeket is tájékoztatni szükséges. A klímaváltozás megelőzése és a már bekövetkezett változásokhoz való intelligens alkalmazkodás nem egyszerű feladat – a tájékoztatás és az alkalmazkodás nem valósulhat meg varázsütésre: e fórum is ezt a célt szolgálta, többek között.

 

A délelőtt kezdődött program előtt dr. Horváth Mihály, a Békés Megyei Önkormányzat aljegyzője (amolyan „gazdaszemmel”) rápillantott az előkészületek állására, mielőtt máshová szólították volna egyéb irányú feladatai. A rendezvényt Tolnai Péter, a Békés Megyei Önkormányzat alelnöke nyitotta meg. Utalt arra, hogy megyei önkormányzatuk 2016. szeptember 26-án csatlakozott ahhoz a felhíváshoz, mely klímastratégiák kidolgozását szorgalmazta. (S most érkezett a „célegyenesbe”.)A folyamat nem állhat meg ezen a szinten: szükség lesz települési stratégiák megfogalmazására is, sőt, a gondolatnak, tettrekészségnek el kell jutnia minden egyes polgárhoz.

 

Hegedűs János, a megyei önkormányzat munkatársa, partnerségi koordinátor vette kézbe a moderátori feladatokat. A jelenlévőknek levetítette a közismert Juhász Árpád döbbenetes erejű dokumentumfilmjét a Föld éghajlatának változásáról, a folyamat veszélyeiről, azok mindannyiunkat elevenen érintő következményeiről. Megtudtuk például, hogy 3-4 millió évvel ezelőtt volt utoljára ennyi szén-dioxid a levegőben, akkoriban 9 méterrel volt magasabb a tengerek szintje. A Föld népessége 73 év alatt 2-ről 7 milliárdra nőtt – s ennek még nincs vége. A természetes változások mellet az emberiség is „lapot kért” magának: az ipari forradalom „sokat tett” a klíma állapotáért, az amúgy áldásos üvegházhatás esztelen fokozásáért. Mai kilátásunk: a légkör szén-dioxid tartalma várhatóan megduplázódik majd a következő 15 évben. Ránk bízott egy kulcsmondatot is: „A kis lépések is nagynak számítanak a környezet védelmében.”

 

Első előadóként Gyurkó Dániel Tamás, a székesfehérvári székhelyű és budapesti fióktelephelyű Magyar Innováció és Hatékonyság Nonprofit (MI6) NKft. (pikáns ez az MI6…) szakértője szólt a résztvevőkhöz. (A másik két előadó is e cég szakértője.) Nagyvonalakban ismertette a megyei önkormányzat eredményes pályázatának lényegét, s bemutatta cége ez irányú munkálkodását, melynek lehetőségét közbeszerzési pályázaton nyerték el. Jelentős, hogy immár a nemzetközi színtéren is megjelentek.  

 

Kiemelte, hogy a 2011. óta létező a Vizuális Erőmű Programjuk egyedülálló a maga nemében. Beszélt a projektfejlesztés gyakorlatáról. A Békés megyei anyaguk megosztása a Békés Megyei Önkormányzat feladata (ahogy az előadások másnapján a vitalap.hu is megkapta tőlük), miként a kapcsolattartás is a Klímabarát Települések Szövetségével. A Békés megyei klímastratégia kidolgozásába bevonták a térség legérdekeltebb szereplőit is. E folyamatban 2 konferenciát, 3 workshopot, 4 figyelemfelkeltő akciót, továbbá diákprogramokat (Békéscsabán a Garabonciás-napok voltak ilyenek) tartanak. Vállalás szerint a program működtetése 5 évet ölel át. E hetekben, hónapokban a folyamat utolsó előtti fázisát éljük, az említett 5 esztendő április végén kezdődik.

 

Kiss Gyula, a cég másik megszólaló szakértője a klímaváltozás problémakörét mutatta be, az alkalmazkodási és cselekvési lehetőségeket ismertette. Hangsúlyozta, hogy a klíma természetes úton is változik, akár csillagászati jelenségek, illetve más bolygók hatásai is jelentkeznek. De komoly szerepet kapnak az ember beavatkozásai is. Ez utóbbival megváltoztatjuk a légkör hőháztartását, szerepet kap a földfelszín módosulása, s például az ipar, a nagyvárosok hatása is. Az előadó tételesen felsorolta az üvegházhatás okait. Ebből kiragadva most csak a szén-dioxid,a metán és a dinitrogénoxid légkörbeli arányának növekedését említjük. Mindez a felszínközeli hőmérséklet növekedését idézi elő. S a következmény? Például a tengerszint akár 1 méterrel is növekedhet. De a vízkészletek csökkenése, az időjárás megváltozása, a biológiai sokszínűség csökkenése, a fertőzések elszaporodása, a mezőgazdasági erőforrások beszűkülése, a gleccserek (felmérhetetlen hatású) elolvadása is bekövetkezhet. Szintén megjósolható a halászati lehetőségek erős korlátozódása. S mindez az évszázad végéig többszörösére is emelkedhet. Hozzátette: megnő az árvizek, erdőtüzek esélye is. Komoly kockázatokkal kell számolni a humán egészségügyben, az épített környezetben, a közlekedésben, a hulladékgazdálkodásban, az energetikai infrastruktúrában, a vízellátásban, sőt a turizmusban is. Kiss Gyula az emberiség és minden egyes ember számára ugyanazt a vezérlő elvet ajánlotta: „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!”

 

Kiss Gyula részletesen kitért arra, hogy a felsorolt, s itt még csak meg sem jelenített következmények milyen hatással lehetnek Magyarországra. A következő jó 30 évben az átlagos hőmérséklet 1 °C-al is növekedhet, az időjárás (a melegedés irányában) a szélsőségek felé mozdulhat,  a nyári csapadék csökkenhet, ekkor szárazság várható, ősszel viszont nagy mennyiségű és intenzív csapadékhullással kell számolni.

 

Elérkeztünk a kérdéshez: mit cselekedjünk? Példákat sorolni ugyan könnyebb, mint cselekedni, de álljon itt néhány lehetőség! Csökkenteni kell az üvegházhatást kiváltó gázok mennyiségét. Szemléletformálás kell megvalósítani a cselekvési lehetőségeket illetően. Meg kell ismerni és érvényt szükséges szerezni az alkalmazkodásnak helyi szinten is. A cselekvés érdekében többségi elszántságra van szükség, ahogy tervekre, műszaki feltételekre is. Az ember túl sok hibát követett el, ennek ugyancsak alkalmazkodásra kel sarkallnia bennünket. Ha belegondolunk, túl sok időnk már nincs az érdektelenségre...

 

A harmadik szakértő, Oletics Zoltán a klímaváltozás Békés megyét érintő hatásainak, s a megye klímastratégiájának bemutatására vállalkozott. Ágazatonként, számokkal illusztrálva tárta a hallgatóság elé a megye energiafelhasználását, a szén-dioxidkibocsátást. A megyei adatokat összevetette az országos értékekkel, s úgy tűnt, hogy általában (egyelőre) kedvezőbbek voltak a helyben kimutathatók. Érdekes és izgalmas volt annak górcső alá vétele, hogy e megye sem mentes a felvázolt gondoktól, s itt sem odázhatók el az azonnali cselekvés követelményei.

 

Hegedűs János András a témához kapcsolóadóan bemutatta a mezőberényi „Tíz Város” Alapítvány tiszteletre méltó, innovatív, gyakorlatias tevékenységét.

 

Gyurkó Dániel Tamás vezetésével a résztvevők úgynevezett workshop részeseiként (tetszés szerint csoportosan, de akár egyéni tevékenységgel is) elkészítették egy-egy kiválasztott téma (például egy napelemerőmű létesítése) klímahatás szerinti „feltérképezését”. Egy „kérdőív” kitöltésével meghatározták egy adott helyen teendő intézkedés célját, típusát, megnevezését, annak fenntarthatóságát, hatásait, minősítették sürgősségét. Külön kitértek arra, hogy az elképzelés egy vagy több kockázat kezelésére alkalmas, meghatározták a megvalósítás időtartamát. Tisztázták, hogy kikre lesz hatással az intézkedés, rögzítették azt is, hogy ki lesz a végrehajtás felelőse, kik érintettek a megoldásban, illetve kik vesznek részt a megvalósításban. Számolni kellett az intézkedés pozitív hatásaival, megjelölték például a döntéshozatali folyamatokat, a bevonható erőforrásokat. Külön ki kellett térni a tervezett kommunikációs csatornákra, melyek révén tájékoztatást lehet adni a megvalósításról. Az intézkedés lépéseinek, az első mozzanatnak meghatározása sem maradhatott el.

 

A résztvevők számára teljességgel világos lett, hogy Békés megyében sem odázhatók el a klíma védelmét érintő intézkedések: mindenkinek – a maga helyén – tervszerűen és összehangoltan cselekednie kell; méghozzá azonnal.

 

Az érdeklődők

 

 



<
++
>
Kérjük, hogy a nagyobb méretben való megtekintéshez kattintson a képre!


A hozzászólás csak regisztrált felhasználóknak engedélyezett.
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!

Cikkel kapcsolatos hozzászólások, észrevételek:

Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.