2017. október 18., szerda,  Lukács
 
 
 
 

Környezetvédelem

[Környezetvédelem]
2011. szeptember 19., hétfő
Vissza a természethez?!
Ezért is van értelme egy nemzeti parknak
Szerző: Kiss A. János
Ebben a hatalmas, „össznépi fesztivalizmusban” ritkán csettint az ember szívből jövő elismeréssel. Eme foghíjas alkalmak egyikének lehettek tanúi mindazok, akik szombaton kihasználták a szeptember közepi kánikulát, s ellátogattak a kardoskúti Fehér-tó Napjára. Ki a pusztába, mely itt (nem is mellesleg) a Körös-Maros Nemzeti Park része.

Már reggel felnőttek, gyerekek sokasága kerékpározott Kardoskút érintésével a Fehér-tó felé, főleg Orosháza irányából, ahonnan iskolások szervezett csoportjai rajzottak oda bicajjal. A helyszínen, a parkolóhelyeken aztán kiderült: a kerékpárosokat kerülgető autósok többsége ugyancsak ott kötött ki.

 

Pusztabeli Dotto-járat

 

Izzó napsütés, sárgára pirult növényzet, repedésekkel tarkított, homokszerűen porladó, valószínűtlenül sík föld fogadta a látogatókat. Azokat, akik a Fehér-tó természeti, táji értékeinek bemutatását, a madármegfigyelést, az őshonos magyar háziállatfajták megtekintését választották szakavatott vezetők kíséretével, miként azokat is, akik csak úgy magukban, társaságban bóklászva bámészkodtak.

 

Hordólovaglás

 

A pusztában álló kardoskúti múzeumban és udvarán nagy élet folyt. Szinte hömpölygött a tömeg az egyik látnivalótól a másikig, az árusoktól az étkezőhelyig. Sokan megfordultak „A kardoskúti Fehér-tó természeti értékei” című állandó kiállításon, s például természetfilmeket néztek.

  

Mótyan Tibi és zenekara

 

Az udvari játékos gyermekvetélkedőnek óriási sikere volt: a sok (népi ihletésű) játékszert bizony a kívánósabb felnőttek is kipróbálták. A verandán mindenféle kézműves foglakozás vonzotta a kicsiket és a nagyokat, no meg pónikat lehetett simogatni.

 

Eltévedt? Nem!

 

Kicsit odébb, a Pusztaközponti Olvasókör udvarán fáradhatatlanul „működtek” a hangszerek: Palatinus Ákos citerájával jeleskedett, a szarvasi szlovák Mótyán Tibor és zenekara szolgáltatta a színpadról a „Jó ebédhez szól a nótát”. Hasonló sikerrel lépett fel a Körös-Körül Néptáncegyüttes és a jól csengő nevét itt is tovább öregbítő Békés Banda, de szintúgy nagy tetszést arattak Bozsó Antal és barátai.

 

S most kapaszkodjanak meg: mindenhová díjtalan volt a belépés!

 

Testközelben

 

S akkor még nem is szóltunk a (szintén ingyenes) Dottó kisvonat pusztában „bolyongásáról”. Bizarr látvány volt aranyos „őfehérsége” abban a környezetben, az egy kupacba sűrűsödött racka juhok és a hőséget (a magasra nőtt, kiszőkült fűben) mozdulatlanul elviselő magyar szürkemarhák mellett.  

 

A puszta szélén: Orosháza

 

Még egy kis ajándék: ugyancsak a kardoskúti önkormányzat jóvoltából lehetett egy köszönömért „betévedni” fogatokkal a „puszta lelkébe”. Az önkormányzat mellett a Körös-Maros Nemzeti Parknak kis köszönhető ez a vendégszerető rendezvény.

 

 

Ugye, jövőre is tartanak ilyen napot?!



<
+++++++++
>
Kérjük, hogy a nagyobb méretben való megtekintéshez kattintson a képre!


A hozzászólás csak regisztrált felhasználóknak engedélyezett.
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!

Cikkel kapcsolatos hozzászólások, észrevételek:

Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.