Környezetvédelem

Már reggel felnőttek, gyerekek sokasága kerékpározott Kardoskút érintésével a Fehér-tó felé, főleg Orosháza irányából, ahonnan iskolások szervezett csoportjai rajzottak oda bicajjal. A helyszínen, a parkolóhelyeken aztán kiderült: a kerékpárosokat kerülgető autósok többsége ugyancsak ott kötött ki.

Izzó napsütés, sárgára pirult növényzet, repedésekkel tarkított, homokszerűen porladó, valószínűtlenül sík föld fogadta a látogatókat. Azokat, akik a Fehér-tó természeti, táji értékeinek bemutatását, a madármegfigyelést, az őshonos magyar háziállatfajták megtekintését választották szakavatott vezetők kíséretével, miként azokat is, akik csak úgy magukban, társaságban bóklászva bámészkodtak.

A pusztában álló kardoskúti múzeumban és udvarán nagy élet folyt. Szinte hömpölygött a tömeg az egyik látnivalótól a másikig, az árusoktól az étkezőhelyig. Sokan megfordultak „A kardoskúti Fehér-tó természeti értékei” című állandó kiállításon, s például természetfilmeket néztek.

Az udvari játékos gyermekvetélkedőnek óriási sikere volt: a sok (népi ihletésű) játékszert bizony a kívánósabb felnőttek is kipróbálták. A verandán mindenféle kézműves foglakozás vonzotta a kicsiket és a nagyokat, no meg pónikat lehetett simogatni.

Kicsit odébb, a Pusztaközponti Olvasókör udvarán fáradhatatlanul „működtek” a hangszerek: Palatinus Ákos citerájával jeleskedett, a szarvasi szlovák Mótyán Tibor és zenekara szolgáltatta a színpadról a „Jó ebédhez szól a nótát”. Hasonló sikerrel lépett fel a Körös-Körül Néptáncegyüttes és a jól csengő nevét itt is tovább öregbítő Békés Banda, de szintúgy nagy tetszést arattak Bozsó Antal és barátai.

S most kapaszkodjanak meg: mindenhová díjtalan volt a belépés!

S akkor még nem is szóltunk a (szintén ingyenes) Dottó kisvonat pusztában „bolyongásáról”. Bizarr látvány volt aranyos „őfehérsége” abban a környezetben, az egy kupacba sűrűsödött racka juhok és a hőséget (a magasra nőtt, kiszőkült fűben) mozdulatlanul elviselő magyar szürkemarhák mellett.  

Még egy kis ajándék: ugyancsak a kardoskúti önkormányzat jóvoltából lehetett egy köszönömért „betévedni” fogatokkal a „puszta lelkébe”. Az önkormányzat mellett a Körös-Maros Nemzeti Parknak kis köszönhető ez a vendégszerető rendezvény.

Ugye, jövőre is tartanak ilyen napot?!