2017. december 11., hétfő,  Árpád
 
 
 
 

Civilek

[Civilek]
2017. szeptember 12., kedd
Az EU-ban látják a jövőt
Másfél tucat éve Aradon randevúznak a Kárpát-medence magyar gazdái
Szerző: Kiss A. János
Immár 18-adjára rendezik meg Aradon évente az úgynevezett Magyar-Magyar Gazdatalálkozót, mely nevével jelzetten is az anyaország és a Kárpát-medence más országaiban élő magyar gazdák leglátogatottabb és legrangosabb szakmai, együttműködési fóruma. Idén nyolc országból érkeztek érdeklődők. A témák és előadások súlypontjában természetesen idén is a romániai mezőgazdaság problémái, lehetőségei álltak.

A képen balról jobbra: Gheorge Seculici; Bognár Levente; Faragó Péter; Winkler Gyula; Sebestyén Csaba és a moderátor, Fekete Károly

 

A rendezés korántsem könnyű feladatát ezúttal is az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete vállalta magára. A szervezésben, előkészítésben, a megvalósításban sok más szervezet támogatta őket: a Magyar Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, az RMDSZ Arad megyei szervezete, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete, a Magyar Nemzeti Kereskedőház aradi Irodája, az Arad Megyei Kereskedelmi, Ipar- és Agrárkamara, a magyar Földművelésügyi Minisztérium, az Arad Megyei Kulturális Központ valamint a Bethlen Gábor Alap.

 

A szombati rendezvényt (hagyományosan és stílusosan) az aradi AGROMALIM 2017 Mezőgazdasági, Élelmiszeripari és Csomagolástechnikai Nemzetközi Kiállítás idején tartották meg. A szakmai fórum helyszíne az Expo Arad kiállítási központ, az AGROMALIM 2017 kiállítási csarnokának egyik nagy előadóterme volt.

 

A XVIII. Magyar-Magyar Gazdatalálkozót ebben az évben az „Innovációs irányok a mezőgazdaságban” mottó jegyében tartották meg.

 

A köszöntőbeszédek többnyire a mezőgazdaság politikai, szakmai vetületére alapozódtak, s kevésbé voltak protokollárisak. A program e részének moderátora Fekete Károly, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének megbízott képviselője volt, aki először Faragó Péter parlamenti képviselőt, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnökét szólította mikrofonhoz. Ő a fórum jelentőségéről beszélt, s nem mulasztotta el, hogy gratuláljon Gheorghe Seculicinak az Agromalim 2017 megrendezéséhez, az RMGE és az AMMGE vezetőinek, tagjainak pedig a találkozó megvalósításához. Annak a reményének adott hangot, hogy a romániai – s a más országokból érkezett – vendégek hasznát veszik majd a fórumon szerzett ismereteknek.

 

Bognár Levente, Arad népszerű alpolgármestere gyorsan fejlődő településükről szólva megállapította: a határváros számba menő Arad határtalan lehetőségekkel rendelkezik a mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén egyaránt. Ő is kiemelte: a magyar-magyar gazdafórumnak ma is az Arad Megyei Kereskedelmi, Ipar- és Agrárkamara biztosít rendezvénylehetőséget. Nyomatékkal beszélt arról: mennyire fontos, hogy a szülőföldet összekössék a termőfölddel.

 

Gheorghe Seculici, az Arad Megyei Kereskedelmi, Ipar- és Agrárkamara elnöke hivatala munkájáról, integráló szerepéről, az általuk segített gazdasági folyamatok jelentőségéről beszélt. A magyar Nemzeti Agrárgazdasági Kamara várt elnökét, Győrffy Balázst helyettesítő Kocsy Béla, a szervezet  külkapcsolati igazgatója – miként valamennyi köszöntést mondó és előadást tartó –megkülönböztetett tisztelettel köszöntötte az AMMGA nagyra becsült elnökét, Kocsik Józsefet. Ő nem csak főnöke, hanem az ugyancsak távolmaradt Jakab István, a magyar Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke üdvözletét is átadta.

 

Bognár Levente büszke arra, hogy még egy sikeres magyar civil szervezet székhelye Aradon van

 

Dr. Torda Márta, a magyar Földművelésügyi Minisztérium Nemzetközi és Kárpát-medencei Kapcsolatok Főosztályának vezetője mindenekelőtt leszögezte: a határontúli magyar gazdáknak tudniuk kell, hogy nincsenek egyedül. Arra kell törekedni, hogy a nemzethatár fogalma eredeti állapotában maradjon. Kiemelte a Kárpát-medencei civil szervezetek fontosságát, külön is megemlékezve az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületéről. Ez utóbbiról szólva pozitív példaként említette meg: az AMMGE lehetővé teszi, hogy a román gazdák pártoló tagsági státust kérjenek tőlük. A mezőgazdaság jelentőségét azzal érzékeltette: ez az egyetlen gazdasági ág, melyre mindig is szükség lesz. A fórum témáját jövőbe mutatónak találta. A gazdák feladata: felvérteződni aktuális információkkal, tapasztalatokkal. S ha ez megtörtént, merjenek hinni a képességeikben – buzdította a megjelenteket.

 

A szakmai előadások megtartását Horváth Imre, az AMMGE alelnöke vezényelte le. Elsőként Winkler Gyulának, az Európai Parlament képviselőjének, az RMDSZ Temes megyei elnökének adta meg a szót, aki „Újdonságok Brüsszelből” címmel tartott előadást. Ígérete szerint az EU mezőgazdasági politikájának változásait mutatta be. (Bevallotta: bokros teendői ellenére azért „ugrott el’ Aradra előadást tartani, mert Kocsik József határozott meghívásának – nem tudott és nem is akart – ellenállni.) Megnyerte tetszését a fórum meghirdetett témája, az új technológiák világa. Olyan dolgokról van szó, melyek gyorsan fejlődnek. Márpedig csak akkor lehetünk sikeresek, ha felzárkózunk ezekhez. De nyilvánvalóvá tette azt is, hogy az ágazat jövedelmezőségével is közeledni kell a Nyugathoz. De azt sem szabad feledni: öregszik a gazdatársadalom. Mindezekkel összefüggésben beszélt arról, hogy a banki finanszírozás lehetősége is kardinális kérdés. Ami az EU-s alapok hozzáférhetőségét illeti… hát az bizony bürokráciával terhelt.

 

Winkler Gyula nem végzett félmunkát: meghatározta a szükséges és lehetséges célokat ebben a változó közegben.

 

Álláspontja szerint javítani kell a gazdák jövedelemszerzését; figyelni kell a környezetvédelemre, mert egyetlen Földünk van, melyet kötelességünk jó állapotban az utódainkra hagyni – márpedig mezőgazdaság, erdőgazdaság nélkül nem létezik környezetvédelem; a klímaváltozás nem hagyható figyelmen kívül, mert az erősen kihat a mezőgazdaságra.

 

Természetesen befolyásolási tényezők a fogyasztói elvárások is. Ilyenek például az egészséges termékek iránti igény; az állatjóléti technológiák érvényesítése; a biodiverzitás (tudniillik, hogy megmaradjon az európai táj).

 

Az uniós lépések közül kiemelte azt, hogy az év végén e témákban bizottsági ülést tart az Európai Parlament illetékes szervezete. Jövőre pedig az EP plenáris ülésen tárgyalja majd a mezőgazdasági változásokat. (Idén tavasszal széleskörű, internetes konzultációt tartott az EU, 350 ezer körüli hozzászóló akadt, ám Magyarországról csak egy-kétezernyi véleménynyilvánító jelentkezett, a nagyobb lélekszámú Romániából még kevesebb, ennek fele.

 

Winkler Gyula is az EU-ban látja a Kárpát-medencei agrárgazdálkodás jövőjét

 

Winkler Gyula felvázolta a brexit hatását az unió költségvetésére, 12 milliárd euró (az EU-s költségvetés 7-8 százaléka) fog hiányozni a büdzséből, melyet a tagállamok hozzájárulásának megemelésével vagy adóztatással lesz lehetséges pótolni. Persze elképzelhető a tervezett költségek csökkentése is, visszavesznek a fejlesztési támogatásokból, illetve megsínylené ezt a közös agrárpolitika is. A képviselő felajánlotta, hogy az EU-nak címzett kérdéseket eljuttatja a brüsszeli illetékesekhez.

 

Akik magukkal vitték Aradról a XXI. század mezőgazdaságának csírázó magvait

 

Átfogó előadásában Winkler Gyula arra is választ keresett, hogy a problémák ellenére is miként legyünk sikeresek.

 

A hangsúlyt az együttműködésre helyezte. Exportálásra ösztökélt. Az új technológiák bevezetését, az innováció előretörését szorgalmazta – mondván, hogy immár át kell lépni a XXI. századba. Az e vidéki gazdáknak is hallatni kell a hangjukat – másokhoz hasonlóan. Társulni, szövetkezni kell! – adta ki a jelszót, jelezve: le kell vetkőznünk az előítéleteket. A következő irányadása ez volt: tartani kell a versenyt, például az összefogás erejét kihasználva.

 

Érzékelhetően nem puszta udvariasságból állapította meg: e rendezvénnyel az aradi fórum résztvevői akár máris elindulhattak a siker útján.

 

Az ülés e szakaszát levezető elnök, Horváth Imre emlékeztetett: Arad megyében a termőföld 30-40 százaléka a sokkal versenyképesebb idegenek kezében van.  

 

Sebestyén Csaba, román parlamenti képviselő, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnöke előadása elején leszögezte: az RMDSZ segítsége nélkül – vélhetően – ez az aradi rendezvény sem érhette volna meg 18. „életévét”. Kocsik József érdemeit kiemelve a megyei elnököt kereste szemével a hallgatóság soraiban, ugyanis ő soha nem ül ki az elnökségbe. Örömmel számolt be arról, hogy Hunyad, illetve Máramaros megye taggá válásával immár 15-re nőtt az RMGE taglétszáma. Egyedül már csak Fehér olyan magyarok által is lakott megye, mely (fehér foltként) kívül maradt e szövetségi rendszeren. Az összefogás azért fontos, mert csak akkor tudnak eredményes érdekképviseletet ellátni, ha sok ember áll a hátuk mögött. Egy éve az egymásba karolás, az RMDSZ-szel kötött egyezmény olyan eredménnyel is járt, mely megmutatkozott a romániai parlamenti választások során. Nem kétséges, folytatni kell a romániai magyar gazdák és az RMDSZ közötti együttműködést – tette hozzá.

 

Kocsik József (balra, elöl) tevékenysége messze túlmutat Arad megye, de Románia határain is...

 

Sebestyén Csaba agrárpolitikai kitekintésében arról is szólt: a magyar gazdák nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy ma csak magyar képviselői vannak a román parlamentben Hargita megyének. (A parlamentben 22 magyar ül, ő maga a mezőgazdasági bizottság tagja lett.) Az EU 2020 utáni közös agrárpolitikájával kapcsolatban ő is megerősítette: a Kárpát-medencei magyar gazdáknak is mind nagyobb számban el kell mondaniuk a véleményüket az elképzelésekről. Néhányat felsorolt a felmerült gondok közül. Például: meg kell maradnia a területalapú támogatásnak (ő biztos benne, hogy így is lesz); a vidékfejlesztési változásnak minél kisebb hátránnyal kell megvalósulnia. Az még kérdéses, ezekből mi lesz visszatérítendő, s mi vissza nem térítendő támogatás.  

 

A Romániában nem létező területi agrár-szaktanácsadás bevezetésre fel kell készülni az országban; a magyar kormánytól pedig azt várják, hogy segítsen a falugazdász-hálózat kibővítésében. Fontos teendő lenne a földadás-vételek szabályainak módosítása, a birtoknagyságok meghatározása is.  E körbe tartozó témaként hozta szóba, hogy ma nem létezik törvény Romániában a családi gazdaságokról.

 

Kranowszky Nagy Andrea, a Magyar Nemzeti Kereskedőház aradi Regionális Irodájának irodavezetője „Gazdasági kapcsolatépítés a régióban” címmel tartott előadást. A Kereskedőház szervezeti rendszerének, működésének ismertetése mellett céljukat, feladatukat is felvázolta. Mindez ebben foglalható össze: a magyar vállalkozásoknak, vállalatoknak partnerek találása Romániában, illetve viszont. Példálózva beszámolt arról is, hogy mely cégek között sikerült üzleti kapcsolatokat „összehozni”. A továbbiakban három olyan cég képviselője tartott előadást, melyek érdekeltek a kapcsolatok szélesítésében és/vagy elmélyítésében.

 

Kranovszky Nagy Andrea a magyar és a román cégek együttműködését szorgalmazza és szervezi

 

 

Sorostársak? Régóta méregetem magamban annak a helyzetnek a kihatásait, mely a magyar kormány és pártjai (például) romániai magyarságot megosztó ügyködéséből következik. Vérmesebb megnyilvánulások ezt nemzetáruló ármánykodásának tekintik, de a galamblelkűbbek szerint is tisztességtelen eljárás. A tapasztalatokon alapuló vélekedésemet nem nagyon akartam hangosan kimondani soha, mert a határon túli magyarokkal kapcsolatos ismereteket (alapelvként) az ottani magyarok véleményét közvetítve kívántam, akarom megjeleníteni. Az aradi gazdafórum „lazább” perceiben néhányan az egyik kis előadóterembe húzódva beszélgettünk Kocsik Józsi bácsival. Arra jött, meg is állt az orosházi Horváth József önkormányzati képviselő, az Orosházi Gazdakör elnöke. Mielőtt bekapcsolódott volna a beszélgetésbe, megállt a csoportosulásnál Sebestyén Csaba, aki a RMGE elnökeként és a román Parlament RMDSZ-es képviselőjeként egyaránt elmondhatta mindazokat a mondatokat, melyeket kifejezetten Horváth Józsefhez intézett. Azt tette szóvá, hogy a magyar kormánykörök beleszólnak a romániai magyarok dolgaiba, politikai eszközökkel erőszakolnak ki egyenlőtlenséget, aránytalanságokat magyarok és magyarok között, szítanak ellentéteket, s ez nem lesz jó így. Példaként említette, hogy egy mezőgazdasági vásáron kétszer annyi nem RMDSZ-es agráregyesületnek biztosítanak bemutatkozási lehetőséget, mint amelyek az RMDSZ-hez kötődőnek, pedig nem csak a politikai erőbeli arányok (bőven) fordítottak, hanem a magyar kormányszervek által támogatott egyesületek taglétszáma is csenevész a utóbbiakhoz képest. Csak azért tartom fontosnak e közjáték megemlítését, mert nyilvánvaló: a Soros-fóbiás orbánusok olyasmit tesznek a külhoni magyarokkal, ami ellen idehaza (ha igaz, ha nem) lila fejjel hadakoznak. Úgy látszik, piszok önérzetesek, kivéve akkor, ha (kavarni) éppen ők a sorosok…

 

A gazdatalálkozó helyszínéül szolgáló épület

 

 

 



<
+++++++
>
Kérjük, hogy a nagyobb méretben való megtekintéshez kattintson a képre!


A hozzászólás csak regisztrált felhasználóknak engedélyezett.
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!

Cikkel kapcsolatos hozzászólások, észrevételek:

Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.