2022. július 1., péntek,  Tihamér és Annamária
 
 
 
 

Publicisztika

[Publicisztika]
 Szent-Györgyi Albert:,,Az ember nem fecsérelhet el több időt…” A kép illusztráció. Kép forrása: Pixabay
Együttműködés nélkül bolygónk a katasztrófák tartománya lesz - Publicisztika
Szorongással figyeljük a világban zajló történéseket, melyeket jelenvalóvá szerkeszt a média. Rémületet kelt bennünk a földünk minden tájáról sereglő erőszakról, természeti katasztrófákról szóló híranyag. Elborzadunk a hegyet- völgyet beborító, szertelenül felizzó lávafolyam, vagy a szilaj hullámokat vető tenger látványától, amint a parti sétányokat ostromolja rémítő ereje. Ámbár nem vagyunk közvetlen résztvevői a borzalmaknak, azok csak a valóság sűrített másai a virtuális térben.
Szerző: Szemenyei Sándor
Szabadság és rend. A kép illusztráció. Kép forrása: Pixabay
2022. június 04., szombat
,,A fegyelem szabadság nélkül zsarnokság, a szabadság fegyelem nélkül káoszt teremt” - Publicisztika
Felbolydult világunkban, az ember különösen vágyik a biztonságra, és az azt javarészt meghatározó feltételekre, a rendezettségre. A biztonságos, harmonikus élet utáni epekedésünk idején úgyszólván ösztönszerűen hisszük, - ahogy a szólás mondja - rend a lelke mindennek. Ennek a vélekedésnek jobbára az a magyarázata, hogy az emberek, noha szakadatlanul harcban állnak egymással, lelkük mélyén a béke oltalma alatt szeretnének élni. A biztonságos élet érdekében iparkodnak önérdekük szeszélyét zabolázni, és kialakítani a másokkal együttműködés cél- és feladatrendszerét.
Szerző: Szemenyei Sándor
Világhálón. Kép forrása: Pixabay
2022. június 02., csütörtök
De mégis, juthatunk-e közös nevezőre? – Publicisztika
Nem tagadom, én is Facebook-lakó vagyok, estefelé – ha éppen más dolgom nincs – befészkelem magam a karosszékembe és böngészem a közösségi oldal megosztásait. Csemegézem a híreket „befalazott”, „idióta” kisemberként, aminek a velem egyet nem értők neveznek. Mert tudják: illedelmesen, kulturáltan, emberhez méltón nem lehet, csak úgy odamondani. A hatásért ér valamit az egész. Bár minden alkalommal megfogadom, nem írok semmihez, inkább csak tájékozódom, mi kavarta fel minap is kis hazánkban az álló vizet, aztán mégsem vagyok képes szót fogadni magamnak. Ellenállhatatlanul pötyögöm a „rögeszméimet”, ahogy mások gondolják, amik jórészt tapasztalatból jönnek belőlem, mert mi másból, hiszen nem vagyok egyéb, csupán szemlélője az eseményeknek. Nem tudom, mi lehet az oka, a válaszaim időnként kiverik néhány kommentelőnél a biztosítékot.
Szerző: Zsidov Magdolna
Guernica. Pablo Picasso festménye. Forrás: Wikipédia
2022. május 12., csütörtök
Az orosz –ukrán háború margójára – Publicisztika
A történelem forgószínpadán folyamatosan változnak a színpadképek, de vannak olyan díszletek (jelenségek), amelyek az emberiség históriájának örökös mozzanatai. Ilyen például a háború, az emberi együttélés múlhatatlan drámája. A fegyveres konfliktusok, csaknem folyamatosan vannak jelen az emberiség életében, ilyenképpen napjainkban is.
Szerző: Szemenyei Sándor
A kép illusztráció. Forrás: Alamy
2022. március 11., péntek
Más népek élete, politikai rendszere befolyásolásának sátáni útja az erőszak - Publicisztika
Az orosz hadsereg átlépte Ukrajna határait; Putyin elnök parancsára megkezdődött a háború. Rettegés, bizalmatlanság üli meg az ukrán nép lelkét, mind többen válnak áldozatává a fegyveres harcoknak: meghalnak, vagy idegen földre menekülnek a háború okozta szenvedések elöl. Vannak narratívák, amelyek hangoztatják: Ukrajna rászolgált az oroszok haragjára, és sorolják, milyen cselekedetekkel, történelmi vétkekkel váltotta ki Putyin elnök haragját a szuverén állam. Noha van igazságtartalma a vádaknak, arra azonban nem adnak okot, hogy Oroszország gyilkos háborúval orvosolja sérelmeit. A háború nem megfelelő eszköze az államok közötti konfliktusmegoldásnak. Ennek bizonyítéka a 20. század két nagy háborúja is.
Szerző: Szemenyei Sándor
A kép illusztráció. Forrás: Pixabay
2022. március 02., szerda
Számtalan esetben, még a történelem palettáján sem derült ki a teljes igazság – Publicisztika
Békésen hajtottuk fejünket este álomra, reggel meg, miután a korai híreket hallgattuk, azzal szembesültünk, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. Elképedve meredtünk magunk elé, hiszen néhány nappal előbb azt hallottuk Putyin elnök kijelentéseiből, hogy Oroszországnak nincs szándékában megtámadni Ukrajnát, a határaihoz kirendelt hatalmas orosz haderő, pusztán hadgyakorlat részét képezi. Előre bocsátom, sem politikai, sem katonai szakértő nem vagyok, nem hogy nem vagyok, egy icurka-picurkát sem értek hozzá, pusztán a hírekből, a hallottakból állítottam össze egy látleletet, amit ebben a „zárójelentésben” foglalok össze.
Szerző: Zsidov Magdolna
Választás – 2022. A kép illusztráció. Forrás: Colombia
2022. február 17., csütörtök
A nép nem urat választ magának! - Publicisztika
Választásra készülnek országunk választójoggal rendelkező polgárai. Arról fognak dönteni, kik legyenek a törvényhozás, az országgyűlés tagjai. A szavazást kampányidőszak előzi meg, azzal a céllal, hogy a jelöltek és a pártok megszerezzék a szükséges szavazatokat.
Szerző: Szemenyei Sándor
A kép illusztráció. Forrás: Pixabay
2022. január 27., csütörtök
Szathmáry Nikire emlékezünk – 15. rész: Niki körül járó gondolataink –Publicisztika – Visszatekintés 1998. január 28-ra
Niki, az eltűnt gyulai kislány olyasmikről is gondolkodásra késztet bennünket, amikre amúgy oda sem figyelnénk. Amíg nem hallottunk hírt az esetről, vajon mennyivel kevesebb gyulai, kisgyermekes szülő jutott arra a következtetésre, hogy a mindennapok rohanásában is meg kell szerveznie kisfia, kislánya biztonságát? S elegendő lehet mindez például elszánt bűnözők ellen? S ki tudja, a lesújtó történet megérintette-e a sokk „epicentrumától” egyre távolabb élőket is? Vagy úgy hiszik, velük nem eshet meg ilyesmi? Az is kérdés — főként az önmarcangolást kevésbé kedvelők számára —, normális dolog-e az (messze a sötétnek kikiáltott középkortól), hogy szinte rettegve kell utcára engednünk gyermekeinket?
Szerző: Kiss. A. János
A hasnyálmirigy Langerhans-szigete a béta-sejtekkel és emésztőenzimeket termelő sejtekkel körülvéve (hematoxylin-eosin-festés). Kép: Wikipédia
2022. január 15., szombat
Nincs más járható út a betegségekkel, járványokkal szemben, csakis a tudomány, a kutatás, és a hit a jó szándékban - Publicisztika
A jelenlegi, világméretű járvány idején, naponta szembesül az ember azzal a nem kis fejtörést okozó kérdéssel: oltással, vagy oltás nélkül? A kérdések halmazában az az aggály fogalmazódik meg az emberekben, vajon mennyire megbízhatóak ezek a vakcinák, feltalálóik vajon elegendő felelősséggel és biztonsággal állították elő az oltóanyagokat? Ennek apropójaként szántam ezt az írást, mintegy párhuzamot állítva, az orvostudomány léptékében mérve, száz évvel előbbi kutatási eredményre. Mi is történt száz évvel ezelőtt, az emberiséget sújtó megannyi betegség közül, az egyik legádázabb, kezelés híján halállal végződő 1-es típusú cukorbetegség, azaz orvosi nevén, diabétesz területén?
Szerző: Zsidov Magdolna
Boldog, ígéretes, új esztendőt! Kép: pixabay
2022. január 01., szombat
Ki vagyunk szolgáltatva a körülményeknek, vagy tehetünk ellene? - Publicisztika
Az újév előtti néhány napban, majd minden ember visszalapozza az elmúlt egy év örökül hagyó történéseit, benne a jót, a rosszat, amiket átélt. Események sora pereg le a visszaemlékezőben, melyeket örömök, fájdalmak, küzdelmek, a világ zaja, pere, s az immár két év óta tartó, az egész világot megrázó járvány tette meghatározóvá. Miközben elmélkedünk, nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy olyan csodálatos teremtés részeseiként létezünk itt a Földön, amelyben az egyes ember élete nem egy tömegtermelés sablonja, nem az „egy kaptafára készülő” sorozatgyártás terméke, hanem minden ember az öröklött génjeivel érkezik, majd az őt ért körülményekre, környezeti hatásokra, azok feldolgozásával teszi magát egyedivé. Természetesen, ez az egyediség válhat előnyére, de válhat hátrányára is az embernek, attól függően, hogy, mit választott ki a hatásokból, mit tett magáévá belőlük, amelyek később építik, vagy rombolják az életét. Az újév küszöbén hajlamosak vagyunk a nosztalgiázásra, arra, hogy visszamenjünk múltunk azon szakaszába, amelyet értékesebbként, ígéretesebbként éltünk meg, mint a magunk mögött hagyott évet.
Szerző: Zsidov Magdolna
< >