2021. szeptember 29., szerda,  Mihály
 
 
 
 

Publicisztika

[Publicisztika]
2021. július 22., csütörtök
Mit vagy kinek higgyünk?!
Szerkesztett világ – Virtuális valóság - Publicisztika
Szerző: Szemenyei Sándor
A tömegmédia jóvoltából kitárulnak előttünk a nagyvilág rejtekajtói, szinte karosszékünkből tájékozódhatunk: mi történik túl a falakon. Filmszerűen peregnek előttünk természeti csapások, gyilkosságok, kíméletlen háborúk jelenetei, és közvetítődnek utódai a gonosznak. Ismeretlen tájak, történések, emberi sorsok csüggedt részletei szüremlenek be szobánkba, ám ritkán villannak fel az emberélet fényei. Az információk (reklámok) tengerében nehéz rátalálni a tények hiteles szigetére, mivelhogy a hírek jórészt nem a valóság objektív részletei, hanem szűrés eredményei, tehát szubjektív valóság tükrei. Ennek ellenére a közvetített tudósításokra, hírekre rá vagyunk utalva, mivelhogy az ember kérdező lény, és életesélyeinek latolgatása természetének lényege.

A kép illusztráció. Forrás: Depositphotos

 

A sajtó, a rádió, az internet felületek, egyszóval a tömegtájékoztatási eszközök ömlesztik az információt, amik lopakodva alakítják a világképünket, befolyásolják, mit gondoljunk a dolgokról. A szerkesztett/szubjektív világban sötétben tapogatózva keresgéljük aggályainkra a feleletet (mint például a koronavírus járvánnyal kapcsolatos tájékoztatás, az egymásnak gyakran ellentmondó nyilatkozatok szövevényében is). Az általuk ébresztett bizonytalanságban érthetően felmerült a kérdés: mit vagy kinek higgyünk a járvány veszélyességével, vagy a hozott intézkedések eredményességével kapcsolatban? Vagy: melyik álláspontot fogadjuk el bizalommal az oltóanyagfajták hatásosságát kutatva? A válasz után puhatolózva hajlamosak vagyunk a kényelmesebb utat járni: az ok- okozati összefüggések reménytelen keresésébe belefáradva, többnyire azt a véleményt fogadjuk el sajátunknak (igaznak/ igazságosnak), amely számunkra hasznos, vagy ami vélekedésünket igazolja. Ezáltal „az lesz az igazság, - írja Spengler -,,amit a tömeg naponta hall és olvas.”

 

A megkettőzött világ jelenvalóságában, a tájékoztatás/tájékozódás káoszában, a közösségi médiában is tapasztalható, hogy a gondolkodás, a véleménynyilvánítás iránytűje érvek helyett az érzelem, az indulat. Manapság, az egyes médiumok műsoraiban, vagy facebook- kommentek tükrében láthatjuk, milyen harsányan értéktelenedett el a tények s az érvek bizonyító ereje, és dacos kinyilatkoztatás, indulattól hevült „nyelvi háború” pótolja azokat.

 

A szerkesztett világ, a „tömegember-lelkület” létrehozásában hatásos „zsonglőr” a pártpolitika, amely természeténél fogva hajlamos a tények közlését, magyarázatát a szavazatszerzés szolgálatába állítani. Célját sokszor az objektív, korrekt és teljes tájékoztatás feladásával vagy a dolgok elhallgatásával iparkodik valóra váltani. A politikának hasznos szolgáló leányává válhat a média, amelynek bizonyos típusai összefüggéstelen, önkényesen kiválasztott, lényegtelen információk közvetítésével, illetve a tények elhallgatásával hozzájárul a virtuális világ teremtéséhez.

 

A média közreműködésével létrejött kétféle Magyarországon manapság gyengélkedik a társadalmi együttműködés. A pártok egymás ellen szervezett hadjáratai feldúlják a társadalmi békét. Ember ember ellen csatázik, és heves indulat viharok, elszánt ellenségeskedés hatja át a másként gondolkodó polgárok társadalmi együttélését. Egy önmagával állandó perben élő nemzet ö saját maga gyöngíti önnön erejét, hamvasztja öntudatát. Ezáltal a kitartóan felemlegetett nemzeti szuverenitás „csorbíthatatlanságáért” meghirdetett harc végkifejlete is csupán virtuális valóság lehet.

 



<
+
>
Kérjük, hogy a nagyobb méretben való megtekintéshez kattintson a képre!


A hozzászólás csak regisztrált felhasználóknak engedélyezett.
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!

Cikkel kapcsolatos hozzászólások, észrevételek:

Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.