2020. október 1., csütörtök,  Malvin
 
 
 
 

Publicisztika

[Publicisztika]
2020. január 30., csütörtök
„Az élet nem álom”
Aladdin csodás története, zenés-táncos átdolgozásban, a Turay Ida és a Békéscsabai Jókai Színház közös előadásában
Szerző: Zsidov Magdolna
A varázslatos lámpás és az „arabvilág” marketingje, a fantasztikus képességű dzsinn kel életre a Turay Ida Színház és a Békéscsabai Jókai Színház közös, január 29-ei gyermekelőadása bemutatóján. A gyerekek a tv-ben naponta találkoznak egy gyógyszeripar reklámjában előbukkanó dzsinnel, aki kilép a lámpásból, majd átnyújtja a csodagyógyszert, és mint aki jól végezte dolgát, eltűnik. Minden valószínűséggel ez a dzsinn, annak a régi Ezeregyéjszaka Aladdin meséjének új testben újjászületett dzsinnje. A dzsinnek örök visszatérők… mármint az illúziók világában.

Piactéri jelenet, bal oldalt Jaffar, Tóth Alex, az ablakban Jázmin, Szilvási Judit (Fotók: A-TEAM/Nyári A.)
 

A mese – bármely nép életében – az elérhetetlen vágyak megtestesülése, valósággá válása. Szinte minden mesében van egy tárgy, egy lény, amelynek köze lesz a csoda megvalósulásához. Így van ez az arab nép Ezeregyéjszaka népmeséinek egyik történetében is, az Aladdinban, amelyben a lámpásnak jut az a csodatévő feladat, hogy két szerelmes ne veszítse el egymást. Tény, hogy nemcsak a gyermekek, a felnőttek világában is a mesék, a csodavárások, a rejtelmek kapnak teret a napi filmszolgálatban, oly módon, mintha a jó érvényesülése már csak így lenne lehetséges.

 

A Jókai Színház január 29-i bemutatójában gyermekek sokasága izgatottan követelte, visította színpadra az Aladdin szereplőit, az előadás kezdetét. Mint ismeretes, ezt a mesét 1992-ben, a Disney-stúdió rajzfilmjében dolgozták fel kicsit másképp, mint a régi történet. Legutóbb pedig 2019-ben egy Guy Stuart Ritchie nevű, angol forgatókönyvíró és filmrendező élőfilmes feldolgozásban kelt életre a filmvásznon. Ez a mostani gyermekelőadás is lényegében az eredetinek átdolgozott története, annyira, amennyire egy órába bele lehet tömöríteni egy gazdag történetű, izgalmas mesét a ma gyermekeinek.  

 

Kinyílik a színpadi album, benne tarka, egzotikus arab piaci forgatag, keleti zene, hajlékony, akrobatikus mozgású táncosok lejtik sejtelmes táncukat. A közelben csodálatos palota, ablakában egy gyönyörű szépségű hercegnő, Jázmin (Szilvási Judit). Az egyszerű, piti, de nagyon jóképű kis tolvaj, Aladdin (Valázsik Péter) is ott kószál a piacon, hogy a tömegben észrevétlenül eltulajdonítsa – nem többet – kizárólag a napi betevőjét. Tüneményes segítője és társa Abu (Borbély Krisztina), a szertelen kis selypes majom. Közben a palota miliőjében zajlik a hercegnő férjjelöltjeinek castingja. De a hercegkisasszony válogatós, egyik jelentkező sem nyeri el a tetszését. A palota falainak fogságába kényszerített Jázmin kiharcolja apjánál, a pipogya, beszéd hindrance-val (akadállyal) küzdő szultánnál (Barsi Márton), hogy egy rövid időre szétnézhessen a palotán kívüli világban. Aladdin és Jázmin a piactéren találkoznak, egymáson felejtik tekintetüket, és ez a pillanat elég lesz ahhoz, hogy a szerelem rabul ejtse őket. Jaffar (Tóth Alex), a szultán gonosz fővezére is pályázik a szépséges Jázmin kezére, aki mélységesen megveti a rá áhítozó férfit. A dühödt Jaffar – aki tanúja lesz a két fiatal szerelmének – mérgében elfogatja a hercegnőt, és börtönbe vetteti. Aladdin Abuval, a mindenre kész kis majommal nekivág, hogy kiszabadítsa Jázmint. A börtönben tudja meg Aladdin a csodás, dzsinnt rejtő lámpás rejtekhelyét. Dzsini (Pásztor Máté) – váltós szereposztásban Gulyás Attilával – kedves, vidám, szeretetreméltó dzsinn, jó lelkű apjával (aki csak a hangjával lép „színre”) mindenben segítségére lesz a fiatalok győzelmének, a gonosz megsemmisülésének.

 

A történet szövege Topolcsányi Laura átiratában annyira mai, hogy a gyerekek értőn és élvezettel kapcsolódtak be egy-egy jelenet nyelvi játékába. A dallamok, amelyek musicalekből, magyar énekesek dalaiból és a stílusos frakkos, Ének az esőben-jelenetben, mintegy apró beszúrásokban, csendültek fel, akár egy gyermekeknek szóló revüszínpadon. A Jázmin alakját formáló Szilvási Judit káprázatos szépségű hangján előadott dala, Az élet nem álom, a darab legérzékenyebb pillanata, főleg amikor ugyanez a dal, az Aladdint alakító Valázsik Péter kettősében hangzik el. Figyelmet lekötő szerepet nyújt Dzsinni „szellemalakjában” Pásztor Máté, Aladdin segítője, a sziporkázó kis majom, Borbély Krisztin, a szavakat „nyakonketerő”, akarjuk mondani, nyakon tekerő szultánt alakító Barsi Márton, de még az ellenszenves Jaffarként megjelenő, Tóth Alex és papagája is.

 

A darabot BORISZ rendezte, a rendezőasszisztens Szojka Cinthia Daniella, a mesteri díszlet KYDI munkája, a jelmez Nyírő Bea és Kassai Judit közös remeke, az audiovizuális effekt Hajdú Zsoltot dicséri. A lenyűgöző, élvezetes koreográfia Borbély Krisztina eredménye.

 

Az Aladdin című zenés, táncos gyermekdarab a Békéscsabai Jókai Színházban február végéig tekinthető meg.

 

Balról jobbra: Pásztor Máté, Dzsinni; Tóth Alex, Jaffar; Szilvási Judit, Jázmin; Borbély Krisztina, Abu; Valázsik Péter, Aladdin

 



<
++
>
Kérjük, hogy a nagyobb méretben való megtekintéshez kattintson a képre!


A hozzászólás csak regisztrált felhasználóknak engedélyezett.
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!

Cikkel kapcsolatos hozzászólások, észrevételek:

Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.