2019. december 15., vasárnap,  Valér
 
 
 
 

Publicisztika

[Publicisztika]
2019. december 01., vasárnap
„Kiestem belőle, mint egy szekrényből”
Gyárfás Miklós: Tanulmány a nőkről című darabja a Békéscsabai Jókai színház előadásában.
Szerző: Zsidov Magdolna
Nem kis túlzással, a majdnem történelem előtti időben születettek (ezt tekintsék iróniának, és miért is ne, hiszen közben volt egy „korszakváltás”), még emlékezhetnek a kedves humorú, kiváló színészgárdával felvonultatott, Tanulmány a nőkről című, 1967-ben bemutatott filmre. Gyárfás Miklós írta a történetet, amelyet a film után több színház is műsorára tűzött. A november 29-ei bemutatón, a Békéscsabai Jókai Színház látogatói is élvezhették a darabot.

A Tanulmány a nőkről az emlékezetes mozifilmen...

 

Ismét az örök téma, ami köré a darab szövődik: veled, vagy nélküled? Három nő, három karakter, de egyben hasonlítanak egymásra, mindhárman úgy élik meg házasságukat, mint elhanyagolt feleségek. Egri Péterné, Zsuzsában (Király M. Alexandra), Balogh Sándorné, Évában (Liszi Melinda) és Gegucz Bálintné, Jolánban (Nagy Erika) megérlelődik az elhatározás, nincs más kiút, mint a válás.  Mindhármuk pere a fiatal, frissen diplomázott dr. Képes Vera (Csonka Dóra) ügyvédre vár. Verának ez az első ügye, aki fiatal kora és tapasztalatlansága ellenére hivatástudata magaslatán állva, minden eszközt bevet, hogy megértse a válás okát „képező” férjeket. Egyenként felkeresi őket: a vehemens Egri Pétert (Puskás Dániel), a siker- és pénzcentrikus Balogh Sándort (Gulyás Attila) és a karrierre fittyet hányó, eltunyult Gegucz Bálintot (Katkó Ferenc), akiket egyáltalán nem zaklatja fel a hír, mert a bájos jogásznő olyan elementáris hatással van rájuk, hogy jelentőségét veszti feleségeik elhatározása. Úgy érzik, „kiestek” a feleségeikből, mint egy szekrényből.

 

Miközben a történet bonyolódik, a három asszony rádöbben arra, hogy egyáltalán nincs szándékukban „megszabadulni” a férjeiktől, hiszen az akár rövidebb, akár hosszabb együtt töltött idő sokkal nagyobb összetartó erő, mint az asszonyi sértettség. Az első fellángolás után a férjek is megbékélnek a felismeréssel, hogy Vera szerelme elérhetetlen álom számukra, így aztán létrejön a boldog kibékülés. Lehet mondani Vera áldozata lett a férjeknek, hogy általa visszanyerjék feleségeiket. Így ki más, mint Vera marad a slamasztikában, ő viszi el, úgymond, a balhét, hiszen, mint „ledér” ügyvédnőt a szocialista erkölcshöz „hű” fegyelmi bizottság férfiúi egy évre felfüggesztik a jogászi szakma gyakorlása alól. De hogy mégse végződjön rosszul a történet, Dénest (Tege Antal), a női lélek misztériumát kutató írót, bírót, narrátort és „mindenest”, akár a férjeket, elbűvöli Vera személyisége, így belőlük lesz a negyedik boldog pár.

 

Halasi Imre rendező az 1967-ben bemutatott filmet dolgozta át, ennek köszönhetően rengeteg jelenet van a filmből adaptálva. A jó néhány 60-as évekbeli, kitűnően előadott sláger is ezt a korszakot idézi meg a színpadon. Ha ennyi mégsem lenne elég, ezen túl, hatásos múltidézőként a színpadra belógatott, szocialista „világszínvonalú” Trabant végképp egyértelművé teszi, mely korszakban játszódik a történet (a cikk kezdeti szövege, erre a sokaknak nosztalgiával visszaidézett korszakra utal).

 

A szereposztás szerint a legifjabb házaspár esetében, a férje érzéseiben bizonytalan fiatalasszonyt Király M. Alexandra alakítja őszinte bájjal. Énekhangja lágy, harmonikus, érzelemmel telített. Az Évát alakító Liszi Melinda, férje karriermániája miatt érzi úgy, hogy elhanyagolja. Lázad és hangot ad sértettségének, bár minden múltból felsejlő emlékből tudja, még mindig szerelmes a férjébe. Játéka, jelensége, énekhangja ebben a darabban is maradéktalan erővel csillog. Gegucz Bálintné Jolán szerepében Nagy Erika egy ötven körüli nőt alakít. Meghatározó egyéniség, aki meg tudja fogalmazni, miért lett elege a házasságból. Unalmasnak, elszíntelenedettnek tartja a mindennapi egy fedél alatt élést. Nagy Erika nagyszerű alakítása minden középkorú nőre hatással lehet. Érett a játéka, oda kell figyelni rá. Jeleneteiben komoly, érzékeny nőt képvisel. Káprázatosan villantja fel hangját Kovács Kati Nem leszek a játékszered című, győztes táncdalfesztiváli dalában.

 

Csonka Dóra dr. Képes Verát, a fiatal ügyvédnőt alakítja, aki az első munkanapján a mélyvízbe „csobban”, ő kapja a három válófélben lévő nő ügyét. Legjobb szándéka ellenére sem alakulnak úgy a dolgok, ahogy azt elképzelte, ugyanis azzal nem számolt, hogy a három férj a nőt látja meg benne. Csonka Dóra maga is frissen diplomázott, így mélyen átérezte ezt a szerepet. Csinos, kedves jelensége, játéka, üde színfoltja a darabnak. Mindezeket tetézi érzékeny, szép hangja.

 

A férjek közül a Gegucz Bálintot alakító Katkó Ferenc jelentette a rangidős vízibuszkormányost, aki az előző évadhoz képest fele súllyal, csinosan, fitten, de a játékához hű mackós-kedves figuraként szerepel. Játéka, hangja, humora sodró.

 

Balogh Sándor szerepében Gulyás Attila sziporkázott. Róla el lehet mondani, hogy minden darabban újabbnál újabb alakítással lepi meg a közönséget. Hibátlan játéka, hangja, tánca lenyűgöző. Aki követte fellépéseit az évek alatt, láthatja, hogy beérett színész lett belőle.

 

Egri Péter alakjában Puskás Dániel lépett színre. Bár látszik rajta, hogy benne szunnyad a tehetség, ettől függetlenül még van min csiszolnia. Időnként túloz, máskor alul alakít, vagy mesterkélt. Hangjának színe is lemarad a darab többi férfi szereplőjétől. De mentségére legyen írva, ő a legfiatalabb a férfiak között.

 

majd a békéscsabai olvasópróbák egyikén... de már látható is a Békéscsabai Jókai SzínházbanTege Antal, aki az írót, a bírót, de még több „beugróst” is alakít, a tőle megszokott helyzetkomikummal, színnel formálja szerepét. Alakítása most is – mint mindig – lenyűgöző. Hogy ezúttal rendezői elvárásnak, vagy egyéb másnak köszönhetően, de egy apró hiba mégis kifogásolható a szereplésében. Talán hatásosabb, ha az érzelem kibontakozása Vera iránt árnyaltabb lett volna, nemcsak a végén derül ki, hogy ő maga is lassan beleszeretett a csinos ügyvédnőbe.

 

A darab nagy erénye a dalok forgataga, kiváló előadásmódja, a remek élőzene. A hatvanas évek táncdalai, a táncdalfesztiválok sikerdalai szólaltak meg Kovács Kati, Szécsi Pál, Poór Péter, Kovács Erzsi és még mások szívhez szóló retró dalai által.

 

A rendezés, a díszlet, a korhű kosztümök, a szereplők, a zene közös kivitelezésének köszönhetően együtt „világítottak” a színpadon egy élvezetes darabban.

 

 

 



<
++
>
Kérjük, hogy a nagyobb méretben való megtekintéshez kattintson a képre!


A hozzászólás csak regisztrált felhasználóknak engedélyezett.
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!

Cikkel kapcsolatos hozzászólások, észrevételek:

Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.