2019. június 25., kedd,  Vilmos
 
 
 
 

Publicisztika

[Publicisztika]
2019. május 20., hétfő
Ezek nem fasiszták… akkor meg mik?
Szerző: Kiss A. János
Sikerült a rasszizmust (nagyjából és a FIFA jóvoltából) száműzni a magyar futballpályákról… hogy most a hazai „trágyapolitizálás” azon kívül szórhassa azt a jóhiszemű, egyben hiszékeny emberek arcába. Plakátokon szégyenítik meg (nagyjából) ismeretlenek Kocsis-Cake Oliviót, a Párbeszéd Magyarországért Párt egyik országgyűlési képviselőjét – olvashattuk a 24.hu felületén. Származása, bőrszíne miatt gyalázzák gyáva és jellemtelen magyarok („igaz magyar gyerekek”). Valódi „bűnéről” nem tesznek említést sunyi (vélhetően) honfitársaink: az országot irányító pártok akár kormánytag egyedeinél tisztábban gondolkodik, képen nyelvileg helyesen, kifejezően, logikusan és alapos tárgyismerettel (s hogy a miniszterelnök se higgye, hogy megfeledkezünk róla – mások által papírra vettet gondolatok felolvasása helyett) „fejből” megszólalni, nyilatkozni, s nem átall váratlan újságírói kérdésekre is korrekt módon válaszolni. Sőt, tárgyszerűen és kulturáltan képes bírálni a meglátása szerint visszás módon politizálók tetteit, tétlenkedését is. Ráadásul rátermettebb, mint az ellenzék „megélhetési” kategóriájába tartozó szerencsétlenkedői. Akkor most mit tegyenek ellene a tőle tartó alattomosak? A recept: egy kis biztatás a gyűlölködővé átnevelt tömegeknek: utálják őt. Jobb híján bőrszíne és származása miatt. De ne feledjük: magyar az, aki annak vallja magát.

Kocsis-Cake Oliviot céltáblává te(te)tték (Képünk illusztráció! Forrás: Párbeszéd Magyarországért)

 

A magyar történelem – a magyari migránsok Kárpát-medencébe történt erőszakos beözönlését követő évszázadokban – olyan nem honi származású, véráldozatukig hű fiakat, lányokat adott a hazának, a nemzetnek, akik előtt mindmáig hála telt szívvel borulhatunk le.

Büszke magyarok vagyunk, tiszteljenek bennünket (!)(?)

Alig tíz esztendeje annak, hogy Szent István más szokású, nyelvű emberek befogadására felszólító, ezeréves intelméről a mai „zászlós urak” meg akarnak feledkezni. Nem állítanám, hogy alapból „gazember-mentalitás” ez egy-egy magát magyarnak valló ember részéről, de magánérdekeiknek engedelmeskedve sorra beálltak Orbán Viktor telhetetlen nagyravágyása, önmagát az emberiség kiválasztottjának képzelő (hogy úgy mondjam) mentalitása kiszolgálására. Főként ezért migránsoznak, immár „niggereznek”, s tehetik ezt büntetlenül.

 

Ez az a pillanat, amikor egy (és minden) embernek tudnia, éreznie, kimondania kell: a gyalázatos módon, igaztalanul és embertelenül megtámadott Kocsis-Cake Olivióval szolidárisak vagyunk; bocsánatot kérünk tőle a galádság miatt a többi magyar honfitársa nevében is. S ha ezután is elnyomja az őrület üvöltése a tisztességes magyarok hangját, akkor hirdetnem kell: bőrszínre, származásra tekintet nélkül a jövőben engem is tartsanak „niggernek”. Ahogy József Attila fogalmazott: fehérek között európainak. Jó (és becsületes) választást, szegény magyarok!



<
++
>
Kérjük, hogy a nagyobb méretben való megtekintéshez kattintson a képre!


A hozzászólás csak regisztrált felhasználóknak engedélyezett.
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!

Cikkel kapcsolatos hozzászólások, észrevételek:

Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.