2019. május 24., péntek,  Eszter és Eliza
 
 
 
 

Publicisztika

[Publicisztika]
2019. május 08., szerda
Az ilrevolúció felfalja gyermekeit?
Simonka György gyanúsított számon kéri bírálóján, Takács Ferenc tótkomlósi Fidesz-elnökön azt, amit önmagán nem…
Szerző: Kiss A. János
Miközben Orbán Viktor az Európai Néppárt helyett (immár mindkét szemével) az európai szélsőjobb felé kacsingat, Békés megyében „A bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt” a Központi Nyomozó Főügyészség által egy 1400 millió forintos ügyben meggyanúsított Simonka György éli a világát. A Fidesz – s ne legyünk szégyellősek kimondani: Orbán Viktor) – nem csupán a párt tagjának hagyta meg, hanem Békés megyei legfelsőbb szervezetük, a megyei választmány elnöke maradhatott. Az már említésre sem méltó, hogy a megye 4. számú országgyűlési képviselői választókerülete fideszes pártelnökeként ugyancsak funkcionálhat. Az viszont minimum a „szégyen” kategóriába tartozik, hogy továbbra is az Orosháza központú választókerület egyéni országgyűlési képviselője lehet. Azoké is, akik nem rá szavaztak, s most osztozniuk kell a nagyvilág előtti pironkodásban. Azon már nem is csodálkozunk, hogy míg a sokkal kisebb súlyú ügyekben is megbilincselve, vezetőszáron vitték el az ellenzéki meggyanúsítottakat, s aztán legalább néhány hónapot előzetes letartóztatásban töltöttek, addig... Jó, a „mi kutyánk kölke” még beleharapna a kezükbe, de vajon nem tartanak attól, hogy ez a jó erkölcsöt nyíltan lesajnáló magatartás jelentős számú szavazójukat késztetheti morális ellenállásra?!

Simonka György - Nagy a feje, búsuljon a ló... (Forrás: Facebook/Simonka György)

 

Naponta olvashatjuk az említettnél többnyire kisebb cselekmények bűnügyi krónikáját. Ahogy látjuk, a nem profi bűnözők, bűncselekménnyel gyanúsítottak szinte a föld alá süllyednének szégyenükben azért, hogy most mit gondolnak róluk az emberek… Simonka Györgyről az ügyészi szervezet írásba adta azt a gyanúját, hogy ami pénzbe botolhatott a felmerült ügy kapcsán, annak 45 százaléka a zsebében landolt. Oka tehát volna a közmegvetés előli menekülésre, de úgy tűnik, nincsenek morális megfontolásai. Mondják, a politikában nincs erkölcs: viszont aki ennek szellemében képes élni és ténykedni, az (ő) nem a „politika”, hanem egy ember. Ha úgy tetszik: erkölcsös vagy erkölcstelen. A machiavellisztikus magatartás tehát nem ment fel senkit a társadalom, pláne az utókor megvetése alól. Ha egyáltalán tudják, hogy ki is volt az a politikus, aki egy-két emberöltővel korábban például itt vagy ott, ebben vagy abban a pártnak a színeiben kiskirálykodott, hatalmaskodott, visszaélt erőfölényével, netán becsapott, megkurtított – így vagy úgy – embereket. S ne feledjék: ahogyan tudjuk, az önkormányzatok számára kiírt, és Békés megye által elnyert uniós pályázatok ezermillió forintokban mérhető témája még nem tárgya a Simonka-gyanúsításnak.

 

Simonka György időnként felbukkan valahol, mintha mi sem történt volna. Olvasom Békés megye egyik kormánypártivá átmázolt napilapjában, hogy a képviselő virágokat osztogatott Orosházán. (Kinek a virágát? – ez is jó kérdés.) Egymillió forintnyi értékben akarja felvirágoztatni fegyvertársa, az orosházi polgármester érdekszféráját. Nem sorolom fel, milyen egynyári virágokról van szó (nem akarnak hosszabb távra tervezni?), de azt leszögezhetjük: nem calenduláról, ami ugye magyarul: körömvirág. Sárga. Talán még narancssárga is. Ez kötné Simonka Györgyöt a Fideszhez?

 

Ahhoz a Fideszhez, mely köreiből egyre többen teszik fel a kérdést: politikailag nem túlzottan káros-e az említett gyanúsítással a hátán komoly párttisztségben tartani őt? Az már jó ideje nem kérdés, hogy tisztelik-e párttársai Békés megyében, de a tőle való függőség, az ebből fakadó félelem sokakban ott munkál.

 

Lassan két hónapja, hogy hírét vettük annak: Simonka György és leghívebb (nem tudni, sorsában mennyire osztozó) tótkomlósi pártolói megkísérelték a helyi Fidesz-szervezet elnökét eltávolítani a pártjából. Takács Ferenc – miként most sem – akkor sem volt hajlandó erről beszélni nekünk, valami olyasmit mondott, hogy viták a legjobb családban is előfordulnak, s majd szervezeten belül megoldják a problémáikat. Persze minden szűrő lyukas valamennyire, ha egyik résen nem szivárog ki információ, akkor valamely másikon igen. Most ugyanígy jártunk Takács Ferenccel: elzárkózott a felvilágosítástól. Nem estünk kétségbe, ugyanis már eleve némi információ birtokában szerettük volna szóra bírni.

 

Már céloztunk rá, hogy Simonka György nem éppen kedvelt figurája a megye meggyőződéses fideszeseinek. Természetesen – egyelőre, többek véleménye szerint az EU-választás megtörténtéig mindenesetre nem – nem vállalják nevüket, arcukat, mivel ők sem értik, mi a fene tartja ilyen körülmények között is felszínen a Békés megyei választmány elnökét. Arra a kérdésünkre, hogy a megyei választmány miért szavazott neki további bizalmat az elnökösködéséhez, azt a meglepő választ kaptuk: Simonka György nem állt oda eléjük bejelenteni az ellene indult büntetőeljárást, nem tett kísérletet lemondása felajánlására. Azóta is úgy megy minden, mintha mi sem történt volna.

 

Úgy tudjuk, hogy a Takács Ferenc kizárását kezdeményező Simonka György és tótkomlósi társai nem elégedtek meg a helyi elnökség döntésével, miszerint a választás után térnek vissza az ügyre. (Egyikük szerint hárman is azt mondják, ők szorult helyzetükben csak a helyi szervezethez küldött anyagot írták alá, a választmányi kezdeményezést nem.) A Simonka-kritikusok elmondták, hogy Simonka György tovább lépett: a „hitbizományának” számító megyei választmány elé vitte az ügyet: zárja ki az Takács Ferencet. Ha igaz, erre a választmány csütörtöki ülése lenne hivatott.

 

Azt mondják, valami színvonaltalan, valótlanságokat, ténybeli tévedéseket is tartalmazó, vádaskodó előterjesztést kaptak a választmányi tagok. De nem ezt tartják a legdurvábbnak: felvetik, hogy a feljelentő Simonka György előterjesztést készít, készíttet Takács Ferenc kizárására, majd szavazni is akar arról. Magyarán: a feljelentő, az „ügyész” és a „bíró” egy személyben ugyanaz… Ráadásul a pártmorált akarja képviselni, nyakában a súlyos bűncselekményekkel való meggyanúsítással… Azok szerint, akik olvasták a megyei választmány elé kerülő anyagot, meglepő, hogy az ügyben halasztó döntést hozó tótkomlósi szervezet elnökségét levegőnek nézve, Simonka György egyszerűen fölnyalábolta a kudarcos kizárási javaslatukat, majd simán lerakta azt a megyei szervezet asztalára – annyi fáradságot sem vette, hogy formailag megindokolja a helyei szervezet döntésével való egyet nem értését.

 

A Fidesz megyei választmányának az elnökük eltávolítását jónak és erkölcsösnek tartó tagjai úgy vélik, hogy e szavaztatás jó alkalom lenne bizalmuk Simonka Györgytől való megvonására. Már ha titkos szavazással dönthetnének…

 

*

 

Ez az eset az idősebbeknek két dolgot juttathat eszükbe. A történet némiképpen a koncepciós perek világát idézi fel. De a rendszerváltozást megelőző néhány év eseményeit is. Akkor (az MSZMP-s pártállam idején) sorozatban megesett, hogy párton kívüli tömegek is értékelték a párt központi bizottságában történteket, nyíltan bírálták vagy helyeselték a meghozott döntéseket, véleményezték Kádár János ott elmondott, szánalmasan zavaros beszédét. Pedig az vállaltan és köztudottan pártállami diktatúra volt. Most is természeteses, hogy az emberek véleményt formálnak például a Fidesz Békés megyei választmányának tevékenységéről, Simonka György büntetőügyekben már taglalt szerepéről, választókerülete önkormányzatai nyertes pályázatainak sorsáról.  Igen, a nyolcvanas évek végén pártállam uralkodott az ország felett. Most viszont… na, most viszont mi van?!



<
+
>
Kérjük, hogy a nagyobb méretben való megtekintéshez kattintson a képre!


A hozzászólás csak regisztrált felhasználóknak engedélyezett.
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!

Cikkel kapcsolatos hozzászólások, észrevételek:

Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.