2018. október 16., kedd,  Gál
 
 
 
 

Publicisztika

[Publicisztika]
2018. október 09., kedd
Néhány szót a gyűlöletről
Szerző: Zsidov Magdolna
Értékelem a pszichológiai témájú könyveket, előadásokat, mindahány valamilyen módszerrel próbál választ találni az embert uraló indulatokra, például a megalomániára, a gyűlöletre. Az „uraló” szót használtam, mert a felsoroltak rabjaivá válókat, valósággal fogva tartják ezek a szélsőséges érzések, és ha eluralkodik a gondolataikon, rabként szolgálják ki téves eszméiket. A pszichológusokat sok esetben nehéz értelmezni, de ha az ember figyelmes és a szavak mögött a saját tapasztalatait is átszűri, logikai következtetéseket von le, fogalmakat képez, akkor talán már képes a lelki jelenségek, a hazugságok porfelhőiben valamilyen módon eligazodni.

Képünk illusztráció! (Forrás: Borsod24)

 

Nem, senki ne ijedjen meg, ez az írás nem pszichológiai fejtegetés kíván lenni, pusztán a gyűlölet és a gyűlöletkeltés egy bizonyos aspektusból való elemzése a célja.

 

Manapság sokat hallunk, olvasunk a gyűlöletkeltés jelenségéről. De mit is takar a gyűlöletkeltés? Mert létezik – és ez tagadhatatlan – leginkább a politika porondján. Persze a politikai pártok – minden oldalon – tagadják a maguk részét benne, gyakran fel sem mérik ennek veszélyét, egyszerűen követik a célt, hogy a másként gondolkodók ellen negatív hangulatot szítsanak. Nem magyaráznak, nem érvelnek, simán csak állítanak, propagandaszinten tőmondatokkal hirdetik állításaikat. És mindez miért veszélyes? Legfőképp azért, mert a hiszékenyek tudatába befészkeli magát, s anélkül, hogy bármiről meggyőződnének, lesznek rabjai egy – valószínűleg – alaptalan érzésnek, mert ha utána járnának, talán elkerülnék a gyűlöletszindrómát, pszichológiai fogalommal élve, azt az erős lelki kapcsolatot, amely a gyűlölő és a gyűlölt között létrejön, mialatt semmi sem biztos.

 

A gyűlöletkeltőnek célja van, mégpedig az, hogy minél több ellenséget szerezzen az ellenségének. A gyűlölő nem elégszik és nem nyugszik meg attól, hogy ő gyűlöl, a gyűlöletéhez segítséget igényel, mert többen gyűlölni valakit, valakiket, valamit, nagyobb nyereség számára, mint egyszemélyesként gyűlölni. Ha maga marad a gyűlöletével, azt kudarcként könyveli el, de ő sikeres akar lenni, tömegeket kíván maga mellé állítani, csakis ily módon tekintheti magát győztesnek, és ellenfelét megsemmisítettnek. Nemrégiben MR- vizsgálaton mutatták ki az érzések színképletét, így a gyűlölet érzés színét is, ami egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a gyűlölet, személyes alakot képez a gyűlölőben. Tehát akkor is jelen van, és akkor is a gyűlölet rajzolódik ki a gyűlölő agyában, amikor maga a személy se fizikai valójában, se képileg nincs jelen. A gyűlölet, ahogy a szeretet is, oda-vissza romból, vagy épít. Kutatásokra hivatkozva, egyre inkább bizonyított tény, hogy a félelem, a szorongás, a gyűlölet beteggé tesz, míg a szeretet, a tolerancia, a mások iránti empátia, gyógyír.

 

Be kell vallani, hogy mialatt a gyűlöletre késztetett elkezd gyűlölni, eszébe sem jut, hogy bizonyos „társadalmi segítséggel” kezdett el gyűlölni, és nem egyéni véleménye szerint, szimplán hiszékeny módjára elfogadott érveket követett. Mind a gyűlöletkeltő, mint a gyűlöletbe bevont személy, nem szó szerint, de átvitt értelemben gyilkos, mert ha nem is más életét veszi el, de a magáét mindenképp, mert aki gyűlöl, az magát is megöli.  A gyűlölő nem bízik magában, pesszimista és erőtlen, aki csak az erőszakot képes bevetni ahhoz, hogy elérje a célját. Inkább kitiltja a közterekről az oda nem illő alanyokat, inkább börtönbe záratja őket, hogy fenntartson egy látszatot, mintsem emberségből megoldást találjon a jobb életformájukhoz. Elvárja az emberek többségétől, hogy gyűlöljék ezeket a kitiltottakat, mert szaglanak, mert útban vannak, mert haszontalan módjára foglalják el az „életre méltó emberek” terét.

 

Az a propaganda, ami gyűlöletet kelt nemzetek ellen, ember és ember között, más identitású emberek iránt, nem fog eltűnni nyomtalanul. Hatása beláthatatlan következményekkel fog járni, de elhatalmasodva akkora károkat okoz, ami nemzetfogyáshoz, „nemzethalálhoz” vezethet. Akik a gyűlöletet keltik, sajnos nem számolnak ezzel, vagy igen? Esetleg nagyon is, hiszen ezért vetik be azt a kommunikációt, amit.

 

Az utóbbi napok eseményei sorában egy világhírű szívsebész körüli hangulatkeltés folyamatát tapasztalhatjuk, mialatt úgy tűnik, gyűlölni kell egy orvost, aki emberek életét mentette meg, hogy mégse fogyjon annyira a magyar. Tévedni emberi dolog, mondja a mondás, és ezt el is hitetik addig, amíg a tévedő ember nincs valakik útjában, de ha útban van, akkor már nem tévedő, hanem bűnöző.

 

Tény, hogy egyre szaporodnak a betegítő tényezők, és ennek kivédéséhez többen kellenének azok, akik igénylik az egészséges gondolkodást, és a fondorlat, a gyűlölettornádó nélküli megoldást munkálják. Jó lenne minél előbb cselekedni, és olyanoknak állni egy-egy ügy élére, akik elkötelezettek a továbbélésben, a szeretetben, az empátiában, hogy ne korán halók országa legyünk, akiket sírba visz a gyűlölet, hanem olyan ország legyünk, ahol mindenki meggyógyítottá válhat. 



<
+
>
Kérjük, hogy a nagyobb méretben való megtekintéshez kattintson a képre!


A hozzászólás csak regisztrált felhasználóknak engedélyezett.
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!

Cikkel kapcsolatos hozzászólások, észrevételek:

Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.