2017. október 22., vasárnap,  Előd
 
 
 
 

Publicisztika

[Publicisztika]
2017. október 04., szerda
Majd a Budai…
Szerző: Kiss A. János
Emlékeznek még a hasonló vezetéknevű sztárszakács, Buday Péter „Majd a Buday!” című televíziós sorozatára? Ne tévesszék össze a közéletben csetlő-botló Budai Gyulával, a Külgazdasági és Külügyminisztérium orosz kapcsolatokért felelős miniszteri biztosával (ez is sokat mondhat sokaknak). Ugyanis senki ne higgye: majd a Budai fogja megmondani, hogy a magyar igazságszolgáltatás, ezen belül a tisztességét, hitelességét és szakmai színvonalát mindmáig többnyire megőrizni képes bíróságok hogyan döntsenek az egyes ügyekben. De mit is mondott Budai Gyula a minap a Szegedi Ítélőtábla „BKV-s –Nokia-dobozos” ügyben hozott ítéletéről?

Budai Gyula Orosházán, amikor (2009. június 3-án) szociális bolthálózatuk orosházi egységeit érkezett fölavatni. Azóta mintha kimúlt volna a hálózat. De Budai élt, Budai él, Budai élni fog... Hát bizony, azt talált kijönni belőle, hogy a Szegedi Ítélőtábla ebben az ügyben eljáró tanácsa „túl demokratikus” döntést hozott. Mindig elképeszt, amikor – pártállástól függetlenül – egyes politikusok a szájukra merik venni a demokrácia szent ügyét. Ilyen figura Budai Gyula is.

 

Az is visszataszító, amikor egy hatalmi ág, a végrehajtó hatalom bábja úgy véli, hogy egy vezéri simogatás reményében beavatkozhat egy másik hatalmi ág, az igazságszolgáltatás dolgába. (Egy jogállam három hatalmi ágból épül fel, az eddig nem említett a törvényhozás. Jó esetben ezek egyensúlyát fékek, korlátok is segítenek megtartani annak érdekében, hogy egyik se nőhessen a másik fölé. Angela Merkel Budapesten azt is Orbán Viktor szemébe vágta, hogy demokrácia nem létezhet szabadelvűség – liberalizmus – nélkül. Magyarán, aki illiberális, az nem demokrata. Akkor most miről próbál papolni Budai Gyula?)  A napokban szembesülhettünk a 200 éve született Arany János hitvallásával: aki nem liberális, az diktátor.

 

Tisztázandó az is, hogy lehet-e értelmezni a demokrácia fogalmát egy bírósági ítéletet értékelve? „Túl demokratikus”? – mintha normális esetben fokozatai lennének a szabadságjognak. Pedig az vagy van, vagy nincs. Gyulánk – úgy tűnik – kevesebb demokráciával is beérné. A fiatalabb generáció kedvéért emlékeztetek arra, hogy a Kádár-érában az egymást követő állampártkongresszusok állandósult díszítő eleme volt az a mondat, hogy „az előző kongresszus óta tovább nőtt, szélesedett a demokrácia a Magyar Népköztársaságban”. Gondoljunk bele: ami még mindig hiányzott a demokratikus jogokból, azt az űrt vajon mi töltötte ki? Hát, bizony a diktatúra. Következésképpen, mit hiányol Budai Gyula, amikor túl demokratikusnak talál egy bírósági ítéletet? Mi mást, több diktatúrát.

 

Lehetséges, hogy a tények és a logika törvényszerűségei is túl demokratikusak?!

 

A kudarctűrő Budai Gyula, akinek nem sok minden jött be fontos ügyekben, egy Fidesz-ellenességgel aligha vádolható szegedi sajtótermék szerint olyasmit is hozzátett zavaros kijelentéséhez, hogy „Szegedig is elér az MSZP korrupciós gépezete”.

 

Itt már tényleg meg kell állnunk, s meg kell állítani Budai Gyulát! Shakespeare-t is picit korrigálva, tudniillik az „Őrültség, de van benne rendszer” megállapítása csak azzal a megszorítással alkalmazható Budai Gyula kijelentéseire, hogy elképzeléseiben nem látszik rendszer.

 

Azt talán csak kevesen tudják, hogy Budai Gyula békéscsabai születésű. Az ominózus perben másodfokú, tehát jogerős ítéletet hozó büntető tanács elnökét annál jobban ismerhetik Békés megyében. A Szegedi Ítélőtáblára kerülés előtt Békésben látott el bírói feladatokat, szakértelmét, tisztességét, emberségét és következetességét soha, senkinek nem volt reális oka megkérdőjelezni. Most is e követelmények jegyében működtette tanácsát. Amikor Budai Gyula arra hivatkozik, hogy évtizednyi idő volt az ő szája szerinti döntés meghozatalára, jogászi végzettségével a zsebében (persze a tudást nem ott kellene hordozni) megfeledkezik arról, hogy az idő múlása az egyik komoly ok a büntetések enyhítésére. (Olvassák el az ügy ítélethirdető tárgyalásáról szóló anyagunkat!) A táblabíró nevét azért nem kívánom leírni, mert attól tartok, hogy egyesek, egy idő után együtt emlékeznének rá Budai Gyulával. Magyarán, nem szeretném amolyan „kabátlopási ügybe” keverni…

 

A (tehát) jogászi diplomával rendelkező Budai Gyula kedvéért (feltételezve valamelyest latinos műveltségét) azzal zárhatjuk gondolatsorunkat, hogy „Si tacuisses, philosophus mansisses”, azaz „Ha hallgattál volna, bölcs maradtál volna”…

 



<
+
>
Kérjük, hogy a nagyobb méretben való megtekintéshez kattintson a képre!


A hozzászólás csak regisztrált felhasználóknak engedélyezett.
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!

Cikkel kapcsolatos hozzászólások, észrevételek:

Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.