2017. október 18., szerda,  Lukács
 
 
 
 

Kreatív vita

[Kreatív vita]
2017. május 29., hétfő
A fügék ráncosodni kezdtek
Szerző: M. Szabó Mihály
„Láttam magam, ahogy ott ülök a fügefaág hajlatában, és éhen halok, pusztán azért, mert nem tudok dönteni, melyik fügéért is nyújtsam a kezem. Kellett volna mindegyik, de ha valamelyiket választom, ez azt jelenti, hogy a többit elveszítem, és ahogy ott ültem, tanácstalanul habozva, a fügék egyszerre ráncosodni kezdtek, feketedni, és egyik a másik után pottyant le a földre, a lábam elé.” (Sylvia Plath)

 Virag_004.jpg

  

Prózát bármikor lehet írni. Verset, nem. Ma, kiszakadt belőlem egy.

 

Csak tudnám!

 

látom, amint alszik

hallom, amint szuszog

kis teste hangtalan vacog

ott van még ágya mellett,

mit aznap viselt: a cipő

a csörgő, az a csörgő,

mely nem szól

már soha többé!

az üveg, mely meg

soha nem telik már!

s szólt a holló: sohamár!

sohamár! sohamár!

 

látom a szemét,

mely belém kapaszkodik:

apa védj meg, apa félek!

álmodom mindezt,

s közben  csak beszélek, beszélek!

csak tudnám,

mire jó ez?!

csak tudnám, hogy

bensőm miért érez

bűntudatot még mindig,

mely utamról újra

meg újra letérít?!

 

csak tudnám!

 

Mezőhegyes, 2017. május 29.



<
+
>
Kérjük, hogy a nagyobb méretben való megtekintéshez kattintson a képre!


A hozzászólás csak regisztrált felhasználóknak engedélyezett.
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!

Cikkel kapcsolatos hozzászólások, észrevételek:

Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.