Közéleti tények

Magyarországon, először a művészeti oktatás tárta ki kapuit a felsőfokú oktatásban tanuló női hallgatók előtt, A fő szorgalmazó Székely Bertalan volt. Az 1890-es évektől az 1920-as évekig, számtalan reform biztosította a nők főiskolai tanulmányait, amelyhez kitűnő felkészülési lehetőséget jelentett Deák Ébner Lajos festőiskolája.

Az európai irányzatoknak megfelelően, 1909-ben, létrejött a Magyar Képzőművésznők Egyesülete, majd 1931-ben, két újító szándékú festőcsoport is megalakult Magyarországon. Az Alkotó Művésznők Egyesülete - tagja volt például, Feszty Masa, Szegedy-Maszák Leona, Porter Paula, Raidl Ilona -, és a régi egyesületen belül, az Új Nyolcak - többek között Hranitzky Ilona és Futásfalvi Márton Piroska - részvételével. Jelentős művészek nőttek ki a müncheni, párizsi, nagybányai festőiskolákból - Kalivoda Kata, Decsy Etelka -, de a Képzőművészek Új Társasága (KÚT) kiállításain is többen szerepeltek – például, Gráber Margit, Sebők Margit -, és az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület (OMIKE) keretében is rendszeresen bemutatták műveiket – például, Porter Paula, Wilhelm Lujza.

Többen a családjukban kapott művészeti hagyományok és indíttatás alapján fogtak ecsetet a kezükbe - például, Bihari Emma, Berkes Ilona, Berkes Ili, Kacziány Adrienne, Kohner Ida. Az 1920-as, 1930-as években Csók István és Vaszary János főiskolai osztályából sok, modern szemléletű alkotó került ki és képezte tovább magát művésztelepeken is, melyekben meghatározó volt Nagybánya világa.

Voltak, akiket vonzott a világ és az egzotikum. Így lett világhírű festőművész a zseniális tudású, indiai magyar-zsidó származású lányból, a már gyerekként festő és rajzoló Amrita Sher-Gil-ből és így vált India egyik legelismertebb festőnőjévé Sass Brunner Erzsébet.

Bár a festőművészeti pálya idővel egyre elérhetőbbé vált a nők számára is, mindig meg kellett küzdeniük a sikerekért. A középosztálybeli, vagy arisztokrata családokból származó hölgyeknek könnyebb volt elfogadtatni környezetükkel a művészet iránti vonzódást, a tanulás támogatását és a festői életpályát. Sokan a megélhetés, családalapítás miatt idővel kénytelenek voltak felhagyni művészi karrierjükkel.

A Kohán Képtár időszaki kiállítóterében, közel két hónapig látható magángyűjtemény felidézi egy pillanatra a 20. század művészi tehetségeit, a női festőket. Rendkívüliségükre először néhai Saphier Dezső műgyűjtő, a Magyarországi Régiségkereskedők Szövetségének egykori alelnöke hívta fel a figyelmet, aki nagyon sokat tett azért, hogy a női művészeket, munkásságukat újra felfedezze a művészetkedvelő közönség. A gyulai KöröspArt Galéria az ő emlékének is adózva rendezte meg a kiállítást.

A Nők ecsettel (1896-1952) című kiállítás szeptember 7-től október 31-ig látható Gyulán, a Kohán Képtárban, hétfő kivételével naponta 10-től 18 óráig. (Forrás: Gyulakult)

Videó a kiállítás megnyitójáról. Kónya István alpolgármester közösségi oldala: https://www.facebook.com/konyaistvanalpolgarmester/videos/326854956386524

Kép1: A Kohán Képtárban, tegnap nyílt meg a Nők ecsettel (1896-1952) című kiállítás, amely szeptember 7-től október 31-ig látható. A képen a Kohán Képtár épülete Gyulán, a Béke sugárúton. Kép forrása: Gyulakult

Kép2-3: A kiállítás meghívója. Kép forrása: Gyulakult

Kép4: A kiállítás plakátja. Kép forrása: Gyulakult