Címlap

A látszat viszont azt mutatja, hogy nincs veszély, az emberek maszk és legtöbb esetben fertőtlenítőszer nélkül lépnek be zárt helyekre, és láthatóan a zsúfoltság sem zavaró tényező. A szakemberek is inkább arra figyelmeztetnek, hogy ősszel jöhet újabb hullám. Dr. Árus Tibor ezt azzal támasztotta alá, hogy a vírus variabilitása feltételezi: jöhet újabb variáns, az őszi hónapokban előfordulhat járványos felfutás. Azt tapasztalta egyébként, hogy az influenza elleni oltás a coviddal szembeni vírusvédelmet is javítja. Igaz, elég kevesen olttatták be magukat influenza ellen, pedig változatlanul ingyenesen vehető igénybe. Mindazonáltal, ha a koronavírus folyamatos jelenlétéből indulunk ki, a háziorvos továbbra is szükségesnek tartja az egyéni védekezést, a maszk és a fertőtlenítőszer használatát, főleg a veszélyeztetettek körében. Számukra felmerül a negyedik oltás szükségessége fél évvel a harmadik vakcina felvétele után, illetve az őszi járvány lehetséges kezdete előtt. Az USA-ban jelenleg a 6 év fölötti gyerekek második oltását is tervezik.

Semmiképpen sem megnyugtató, hogy a koronavírusnak nemrég konkurenciája jelent meg és terjed, most már világszerte: ez a majomhimlő. Mekkora a veszély? – kérdeztük dr. Árus Tibortól.

– Az eddigi tapasztalatok alapján a majomhimlőről annyit érdemes tudni, hogy ritkán okoz fatális kimenetelű betegséget – válaszolt a főorvos. – Védelmet jelenthet a himlő elleni átoltottság, és miután a terjedése nagyon szoros kontaktussal, valamint testnedvekkel történik, ezért leginkább a férfi homoszexuálisok vannak kitéve a fertőzésnek. Ettől függetlenül a világ több pontján megjelent, többek között Belgiumban, Izraelben, sőt, legutóbb Bécsben különítettek el egy gyanús esetet.

Valószínű azonban, hogy a majomhimlő nem tud előidézni kiterjedt járványt.

A főorvos ezúttal is megjegyezte, hogy az önálló járványügyi szolgálat felállítása a védelmet fokozná.

 Ezzel már át is tértünk az egészségügyet érintő mindennapi problémákra. Többek között arra voltunk kíváncsiak, hogy dr. Árus Tibor miként értékeli azt, hogy a most kezdődő kormányzati ciklusban sem lesz önálló egészségügyi minisztérium. A főorvos kifejtette ennek fő üzenetét: az egészségügy, annak ellenére, hogy a járvány miatt homloktérbe került, hosszú távon nincs benne a kiemelt fejlesztési tervekben. Az egészségügyre fordítandó GDP-arányos költségek kis mértékben ugyan emelkednek, de az Európai Unióhoz benyújtott dokumentumok szerint évekig 5,6 százalékot terveznek, ami jóval elmarad az EU 7 százalék fölötti átlagától.

A felmondási tilalom május 31-én szűnik meg az egészségügyben – folytatta a főorvos –, és miután a szakdolgozók és az orvosok közötti bérarány tovább romlott, a szakdolgozók nagyobb számú pályaelhagyása vagy a magánszférába átlépése várható. Az állami és a magánellátás teljes elkülönítése az erőforrások kihasználatlanságához vezet – vélekedett a háziorvos. – A felmérések alapján az orvosok és a szakdolgozók erőforrásainak teljes kihasználása szükséges, és ez csak a két szektor rugalmas egymás melletti működésével lehetséges.

Szóba került a nemrégiben megnevezett új egészségügyi államtitkár személye is. Dr. Árus Tibor elmondta, Takács Péter tíz éven át tagja volt a Magyar Orvosi Kamara elnökségének, 2017-2019 között pedig az EMMI egészségpolitikai főosztályvezetőjeként dolgozott. E funkciói alapján Takács Péternek valószínűleg szélesebb rálátása lesz az egészségügy problémáira.

A főorvos optimista. Bízik abban, hogy Pintér Sándor belügyminiszter – a tapasztalatok alapján – nyitott a problémák kezelésére, és gyakorlattal bír a szervezettség javítására. Megjegyezte, hogy az orvosoknál az új rendszerben a béremelésnél nem jelenik meg a teljesítmény. Ezért a bérezés során a kényelmes állásokban is hasonló a bér, mint a nagy megterhelést igénylő területeken, ezért az elmaradó műtétek száma alig csökken. Valószínűleg szükség lesz a teljesítményarányos finanszírozás újbóli bevezetésére. Emlékeztetett, hogy az orvosi kamara a szakma elvárásait, a működés javításának lehetőségeit már többször jelezte.

 – Reméljük, hogy jobban figyelembe veszik a kamara véleményét, ezzel együtt szélesíteni kellene a MOK jogosítványait – fejtette ki dr. Árus Tibor.

Több korábbi fórumon is felvetette, megindokolta Árus doktor az önálló járványügyi szolgálat újbóli kiépítését, hiszen a jelenlegi szolgálat adminisztrációs szempontból és a szakdolgozók számát tekintve egyaránt alultervezett.

Végül az egészségügyi ellátás fejlesztésének talán legolcsóbb és leghatékonyabb módszerét vázolta a főorvos, ez pedig az alapellátás fejlesztése, hiszen ez mindenkihez eljut, mindenki számára elérhetőnek és olyan színvonalúnak kell lennie, hogy az alapvető ellátási, szűrési, gondozási funkciókat el tudja végezni. Kiemelte azt az igényt, hogy csatlakozni kell az európai ellátási szinthez. Ehhez meg kell határozni az egy praxis által alkalmazott szakdolgozói létszámot. Jelenleg egy orvos és egy szakdolgozó nem tudja megfelelő színvonalon ellátni a pácienseket. Az alapellátás mostani finanszírozása, a bértámogatás nem segíti a kevesebb betegszám (1200-1400) mellett 2-3 szakdolgozó alkalmazását, mellyel minőségi ellátást lehetne nyújtani. Ehhez a bértámogatás emelése szükséges. A hosszú távú, kiszámítható praxisfinanszírozás segítené a pálya fiatalítását is – mutatott rá dr. Árus Tibor.