2021. április 23., péntek,  Béla
 
 
 
 

Címlap

[S a többi...]
2021. március 27., szombat
Barangolás a napisten kertjében
Görögország felfedezése nem lehet teljes Rodosz megismerése nélkül – Hétvégi olvasmány
Szerző: Szemenyei Sándor
Görögország felfedezése nem lehet teljes Rodosz megismerése nélkül. Az ország negyedik legnagyobb szigetének partjait az Égei- és a Földközi tenger öleli, melyeknek hullámai látványosan futnak össze, és vegyülnek el egymásban a sziget legdélibb szögleténél.

Hatezer éves történelem, gazdag természeti szépségek. Kép: shutterstock

 

 

A főváros, Rodosz kikötőjéből derült időben csábítóan sejlenek fel Törökország hegyei, valamint az egykor jelentős kikötőállomás, Marmaris kontúrjai. A szépség e tündöklő díszlete között együtt ringatnak ámulatba a sziget páratlanul gazdag természeti szépségei és a mítoszokkal átszőtt hatezer éves történelem emlékei. Az óváros utcáit járva a középkor köszönt a látogatóra. A néhol 12 méter vastagságú, 4 kilométer hosszú városfallal körülfont, hatalmas erődöt a Jeruzsálemben szerveződött, Szent- János Ispotályos lovagrend építtette, azt követően, hogy a 13. században megvásárolta a szigetet. Az erődítmény évszázadokon át védte Rodoszt a hódítóktól, mígnem a mohácsi csatát is
győzelemmel megvívó Nagy Szulejmán megadásra kényszerítette a lovagok életben maradt maroknyi seregét. Fegyverletételükért cserében Máltára hajózhattak, ahol aztán megalakították új rendjüket, a Máltai Lovagrendet. A johanniták elvonultak, de az Oszmán birodalom még közel négyszáz évig uralkodott a szigeten.

 

A napisten pihenni tér. Kép: shutterstock

Egy legenda szerint Rodoszt Zeusz ajándékozta Héliosz napistennek. Mondják: azóta ragyog a szigeten örökké a Nap, és pompázik szépséges színekben dús vegetáció. A rodosziak a főváros északi kikötőjének bejáratánál monumentális szobrot emeltek Héliosz dicsőségére. A szoboróriás rodoszi kolosszus néven lett az ókori világ hét csodáinak egyike. Több mint kétezer év óta csupán képzeletbeli tünemény, mivel földrengés következményeként a múltban darabokra hullt. A középkori kikötő hangulatát csak a Szent Miklós erőd és a világítótorony idézi vissza. Látványuk, karöltve Rodosz jelképével, a dán szarvas szobrokkal, örök élményt ébresztenek, kiváltképp’, amikor a lemenő nap bágyadó fényével meghinti azokat.

 

 

Az alkonyi órák idillje méltó díszlete a Rodosztól való búcsúzásnak. Olyankor a lenyugvó Nap pilledő fénye narancssárgára festi a felhőt, és csillámlik a tenger hullámain. Aztán ráérősen a hegyek mögé ereszkedik, eközben búcsút int az alkonypír maradék színeivel.

 

A napisten pihenni tér. Kíséretében kigyúlnak a város fényei, feltárulnak esti bájai. Az égbolton felragyognak a csillagok... A napszállta óráin is rabul ejt a festői szépségű sziget, Héliosz napisten kertje, Rodosz.



<
++
>
Kérjük, hogy a nagyobb méretben való megtekintéshez kattintson a képre!


A hozzászólás csak regisztrált felhasználóknak engedélyezett.
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!

Cikkel kapcsolatos hozzászólások, észrevételek:

Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.