2021. január 25., hétfő,  Pál
 
 
 
 

Címlap

[Közéleti tények]
2020. december 30., szerda
Búcsú Kiss Jánostól
Gyászbeszéd az orosházi Alvégi temetőben, december 22-én
Talán ezekkel a gondolatokkal búcsúzna Kiss János, ha megtehetné! De sajnos a sors nem adott lehetőséget a búcsúra, mivel túl korán és hirtelen távozott korunkból. És azért vagyunk most itt. mivel az utolsó útja itt ér véget Igaz, hogy az utolsó halállal vívott csatáját elveszítette, de valójában hős volt. A tűzoltóságnál eltöltött időben, az oknyomozó újságírásban kiemelkedőt alkotott és segített másokon, így nekünk mindig is egy hős marad - hangzott el az orosházi Alvégi temetőben, december 22-én, 11 órakor Kiss János, újságírói nevén Kiss A. János ravatalánál.

Jánost az orosházi Alvégi temetőben helyezték nyugalomra.

 

 

 

Kiss János 1949. október 26-án született Püspökhatvanban, egyszerű család második gyermekeként, bátyja mellé. Édesapja tűzoltó lévén, ahová helyezték ott élt a család, de János már az általános iskolát Orosházán fejezte be, majd itt folytatta a Táncsics Mihály gimnáziumban tanulmányait, 1968-ban érettségizett. Már gimnáziumi évei alatt megismerte Rózsavölgyi Katalint, akinek udvarolni kezdett. Iskolája befejeztével az Üveggyárban helyezkedett el, és ekkor úgy döntöttek párjával, hogy közösen folytatják életüket, így 1969-ben házasságot kötöttek. Bár Jánost már fiatalon vonzották a humán szakmák, ennek ellenére a családi hagyományt követve egy évnyi üveggyári munka után a tűzoltóság felé fordult. Először Budapestre ment két évre bentlakásos iskolába, mely nagyon nehéz időszak volt családjának. Tanulmányai befejeztével Szarvasra helyezték a tűzoltósághoz. Rövid idő után besorozták két év katonai szolgálatra, majd 1983-ig Szarvason folytatta munkáját, és ott élt családjával.

 

Boldog életükbe gyermekeik születése hozta el a tökéletességet. Felesége két fiúgyermekkel ajándékozta meg, Zoltán és Tamás érkezett családjukba. János büszke, boldog édesapaként igyekezett mindent megadni családjának. Sokat dolgozott, aktív életet élt.

Gyulára 1983-tól 1989-ig helyezték át, ahol tűzoltóparancsnoki beosztásban tevékenykedett, miközben elkezdte az Államigazgatási Főiskolát. Négy év iskolai ideje alatt sok ismerősre, életre szóló barátságokra tett szert. Amint megszerezte diplomáját, nagyot váltott és 1989-ben beleugrott az újságírásba, amit mindig is szeretett volna elkezdeni. János 1989-től 2002-ig volt a Békés Megyei Népújság, majd a Békés Megyei Hírlap munkatársa, mint szerkesztő és belpolitikai újságíró, s a Vasárnap Reggel főszerkesztője. Ezután az Orosházi Polgármesteri Hivatal tanácsadójaként dolgozott, majd az Orosházi Élet főszerkesztőjeként is tevékenykedett. Bár leszerelt a tűzoltóságtól, nem szakadt el igazán attól, hiszen tűzvédelmi témájú könyveket írt és a Tűzvonal című szaklap szerkesztőjeként is foglalkozott a szakmával. Megalapította és többször is megszervezte az országos Tűzoltó Zenekari Találkozókat, a nemzetközi tűzoltó találkozókat, a Csillagtúrát, szervező munkájával segítette. János 2011-től alapító főszerkesztője volt haláláig a Vitalap.hu internetes újságnak.

 

Munkássága során mindig képezte magát, több iskolát is elvégzett. Imádta az oknyomozó újságírást, amivel bár haragosokat is szerzett, de cikkeivel igyekezett a nagy többségnek segítséget nyújtani és feltárni az igazságot. Nagyon szerette környezete, hiszen bárkinek segített, ha kellett. Többször kikérték véleményét, respektálták személyiségét.

Élete a munka és a családi élet harmóniájában zajlott. Igyekezett feladatai és elfoglaltságai mellett a családjával, feleségével és gyermekeivel is időt tölteni.

Katikával 51 éven keresztül kitartottak egymás mellett jóban-rosszban, és szeretetben felnevelték gyermekeiket. Mindig gondoskodtak szüleikről és igyekeztek megadni családjuknak mindent.

Nyugodt, kiegyensúlyozott, családcentrikus, segítőkész ember volt. Szerette a békességet, mindig a viták elsimítása dolgozott.

Szüleit, testvérét nagyon szerette, mindig tartották a kapcsolatot. Imádta fiait, akik az idő múlásával felcseperedtek és saját családot alapítottak. Később megajándékozták a várva várt unokákkal is, akiket imádott a papa. Nagyon várta találkozásokat és mindig örült, ha együtt lehettek.

Sajnos, édesapját és bátyját már elveszítette, de édesanyja még vele lehetett. Másfél éve gondozta, ellátta szeretettel és féltő gonddal. Sőt az utolsó fél évben éjjel-nappal vele volt. Imádta édesanyját és nagyon vigyázott rá. 

Napközben a mamánál laptopjáról dolgozott, miközben minden segítséget megadott neki. 

Mindig aktív, dolgos ember volt, a komoly betegségek elkerülték, de eljött az idő, amikor szervezete nem tudta felvenni a harcot az elmúlással szemben. Ezért is olyan szomorú, hogy ilyen hirtelen távozott és most el kell köszönnünk tőle! 

 

Kiss János, újságírói nevén Kiss A. János (Püspökhatvan, 1949, október 26. - Orosháza, 2020. október 25.)

Egyszerűnek látszó, bár mozgalmas életéből próbáltam most felvillantani egy keveset, de igazán csak családja és barátai tudják, hogy mennyi szép és jó, és mennyi nehézség is húzódott mögöttük. Az elmúlt évtizedekből emlékek villannak. Jánosnak az életben, a házasságban, és a munkában eltöltött éveinek fellobbanó fénye erényt és hibát is mutat, feszültséget és nyugalmat, ragyogást és árnyékot, vihart és szelíd napokat. De mindnyájan ilyenek vagyunk, mert embernek születtünk!

 

Megtört lélekkel búcsúznak gyermekei, Zoltán és Tamás. Fájó szívvel búcsúzik, édesanyja Kiss Józsefné Tóth Erzsébet.

Szomorúan búcsúznak az unokák, Alexandra, Laura, Noémi és Dóri, búcsúznak mennyei, Andrea és Zsuzsa.

Összetörten búcsúznak néhai bátyjának, Józsefnek gyermekei, Margit, József és családjaik, Balázs, József és Rebeka.

Szomorú szívvel búcsúznak a Nógrád megyei rokonok és ismerősök.

Megtörten búcsúznak a volt kollégái Békéscsabáról, Gyuláról, Szarvasról, Orosházáról, a tűzoltóságtól, az újságoktól, a polgármesteri hivataltól. Fájón búcsúznak főiskolai évfolyamtársai, akikkel mindig tartotta a kapcsolatot.

 

 



<
++
>
Kérjük, hogy a nagyobb méretben való megtekintéshez kattintson a képre!


A hozzászólás csak regisztrált felhasználóknak engedélyezett.
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!

Cikkel kapcsolatos hozzászólások, észrevételek:

Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.