2020. augusztus 7., péntek,  Ibolya
 
 
 
 

Címlap

[Sport]
2020. július 23., csütörtök
Úsztak a boldogságban
A tótkomlósi Pro Urbe-díjas „Rozmárok” szenior úszóversenye 15. alkalommal is bizonyította a létjogosultságát
Szerző: Kiss A. János
Egy fél nap erejéig azt hihettük Tótkomlóson, hogy csupán rossz álom (volt) ez a koronavírus járvány. A „Nap erejét” bátran érthetjük szó szerint is – ugyanis a tótkomlósi Rozmárok nemzetközi szenior úszóversenyének július 18-án, szombaton 10 órai megnyitásakor szinte percre pontosan kisütött a Nap. Hagyományosan, hiszen az ország minden részéből – nem egyszer – visszatérően érkezők a megmondhatói, hogy e immár XV. versenyen ez természetesnek is számít… A sok szerencsés (és tervezett) momentum eredője e napon az életöröm volt.

A résztvevők felvonultak a medencéhez, körbe állták azt, s meghallgatták a Himnuszt

 

Hát, megtörtént a csoda! Pár hete még egy lyukas garast sem mertünk volna rátenni arra, hogy megrendezhető lesz-e a kerek évfordulós, immár XV. (Jubileumi) Tótkomlósi Nemzetközi Szenior Úszóverseny. A bizonytalanság egyetlen oka a fertőzésmentes úszómedence ellenére is a koronavírus volt, erről beszámoltunk akkoriban. Kétségtelen: az úszóközeg kivételével ezer helyről támadni képes kórokozó a versenyzők döntő részét fenyegethette volna. (A szenior úszók e nagy családjába a 25. életévüket betöltöttek lépnek, ám – ez szép benne – felső korhatár nincs. A versenyeket korcsoportokba soroltan rendezik meg, sőt néhány kortól független családi számot is tartanak.) Első ránézésre úgy tűnt, hogy az arcok ragyogását a baj szerencsés elkerülése idézhette elő, aztán egyre nyilvánvalóbb lett: a „sátoros ünnep” érzését a várva várt, versenyszerű úszós váltotta ki a résztvevőkből. (Az iménti jelző használatát vegyék töröltnek, mert a kisváros úszómedencéje körül sátorról beszélni olyasféle kínos megfogalmazás, mint akasztott ember házában kötelet emlegetni…)

 

A legidősebb női versenyző díját Schiffert Józsefné (1938), a legidősebb férfi versenyzőét a bal keze felől álló László Sándor (1937), az elsőnek nevező elismerését Somlai Gábor vehette át a képünk jobb szélén álló Kancsó Jánostól

 

De ne csak a versenyzők lelkesedését idézzük fel: több tucatnyian tették a dolgukat a zavartalan és korrekt versenyzés megvalósítása érdekében. Ők azok, akik a versenybíróságban, a tájékoztatásban, a számítógépes feldolgozásban, fogadóként, versenyorvosként, indítóbíróként, időmérőként, célbíróként, eredményfelíróként, eredményhordóként, éremátadóként, hangosítóként, fotósként, pénztárosként, a fogadóbizottságban tették a dolgukat. Több tucatnyian.

 

Zsura Zoltán polgármester nyitotta meg a rendezvényt

 

Egy tradicionális versenynek megvannak a maga belső hagyományai. Indulásként a versenyzők sort alkotva elvonulnak a medence körül, vonalba állva meghallgatják a Himnuszt (ha külföldiek is el tudtak jönni: a Himnuszaikat). Néhány német versenyző nevét is hallhattuk, de a klubszerű megjelenésre sem tőlük, sem más országokból nem indulhattak útnak a szenior úszók.

 

A rengeteg start egyike

 

Mintegy a program szóvivőjeként Hodálik Pál köszöntötte a megjelenteket, köztük 29 klub versenyzőit, az egyénileg indulókat, köztük a „minden vészen át” érkezett német sportolókat.  Megjelent a Magyar Szenior Úszók Országos Szövetségének alelnöke, a Szentesről érkezett Pólyáné Kéri Éva és Pappné dr. Marik Sarolta, a szövetség felügyelőbizottságának elnöke is. Hodálik Pál ugyancsak üdvözölte Tótkomlós polgármesterét, Zsura Zoltánt, aki végzettsége, sporttevékenysége alapján egyaránt „vízi ember”, aki természetesen maga is versenyzett a viadalon. Ott láttuk a város alpolgármesterét, a képviselő-testület több tagját. (Említést kérdemel, hogy az előző önkormányzati vezetés, az akkori testületi tagok nem nagyon mutatkoznak a nyilvános rendezvényeken, ám a volt főállású alpolgármester, Mótyovszki Róbert nem csupán „megmutatta magát”, hanem a 7-es pálya időmérője is volt.) Kancsó Jánosnak, a verseny főszervezőjének, a tótkomlósi „Rozmárok” alapító elnökének köszöntésekor tapsviharban tört ki a publikum. S ekkor hangzott el – a nem tótkomlósaiak számára nyilván új – információ: a város képviselő-testülete a Tótkomlósi Rozmár Szenior Úszóklub Egyesületet Pro Urbe-díjban részesítette. A narrátor megköszönte Szűcs Szabolcsnak, a Rózsa Fürdő igazgatójának, hogy lehetővé tette a 15. verseny megrendezését is.

 

Az időmérők bizalmi

 

Zsura Zoltán polgármester ugyancsak köszöntötte a résztvevőket, az érdeklődőket. Elmondta, hogy a vírus által kikényszerített edzéshiány miatt ezúttal talán nem dőlnek meg csúcsok, ám a legfontosabb teljesül: ismét lehetőséget kaptak, hogy újra együtt legyenek. A Pro Urbe-díj indokolásaként elmondta, hogy abban benne van az egyesület elmúlt 15-16 évének minden munkája, eredménye, illetve ma is jelentős szerepet töltenek be Tótkomlós sportjában, legfőképpen úszóéletében.

 

A rendezvény egyik hagyományos színfoltja a legidősebb női és férfiversenyző, illetve az első nevező díjazása. Ez most sem maradhatott el.

 

Kancsó János érdeme nem csupán az, hogy szervezi, irányátja a versenyeket, hanem az is, hogy 15 éve remek társakkal, lelkes segítőkkel veszi körül magát

 

A versenymedence mérete: 33 1/3 m-es. A falra kifüggesztett versenybeosztás alapján a rajtkőre Kusztos Linda hívta a versenyzőket folyamatosan, fáradhatatlan beszéddel. Ami az úszásnemeket illette: férfiak és nők különféle korcsoportjai számára, korcsportonként i számonként folyt verseny. E számokban küzdött meg a medencében közel 170 előre nevezett 25 éven felüli, továbbá a helyszínen jelentkező „családi versenyes gyermek: férfi és női pillangóúszás, mellúszás, gyorsúszás, hátúszá , vegyesúszás, férfi, illetve női vegyesváltó, gyorsváltó, MIX gyorsváltó, MIX vegyesváltó, háromféle családi váltó.

 

Zsura Zoltán nem csak

 

Országos igény fogalmazódik meg arra, hogy miközben olimpiai, világ- és Európa-bajnoki rendezvényekre, Forma-1-es futamra, s mindenféle látványsportra (mindenekelőtt futballra) szinte számolatlanul akad pénz, az igazi (mérhető eredménnyel folyó) tömegsportra nincs tisztes állami támogatás. Persze a lelkesedés – a példa is mutatja – nem tántorítja el az igazi sportembereket. De ennél sokkal többet érdemelnek.

 

Mótyovszki Róbert időmérést vállalt, mellette Csjernyik Éva eredményfelíró

 

A tótkomlósi verseny sok-sok versenyszámának első helyezettjeit egy külön cikkben soroljuk fel.

 

 

 



<
+++++++++
>
Kérjük, hogy a nagyobb méretben való megtekintéshez kattintson a képre!


A hozzászólás csak regisztrált felhasználóknak engedélyezett.
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!

Cikkel kapcsolatos hozzászólások, észrevételek:

Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.