2018. november 18., vasárnap,  Jenő
 
 
 
 

Címlap

[S a többi...]
2018. november 08., csütörtök
Édesebb az élet „Zacherinnal”?
Több száz békéscsabai diák – dr. Zacher Gábor segítségével – a legtöbbet kapta városától tegnap, ami már az érettségi előtt is felnőttebbé tehette őket
Szerző: Kiss A. János
Amikor dr. Zacher Gábor főorvost hívta meg az aktuális droghelyzet értékelésére a békéscsabai önkormányzat pályázatát megvalósító (gyulai székhelyű) „Mersz” Közhasznú Alapítvány, a lehető legtöbbet tette a békéscsabai fiatalok érdekében. Zacher Gábor ugyanis képes volt arra, hogy élményszerűen befogadtassa gondolatait a fiatalokkal, s anélkül, hogy elcsépelt riogatásokkal traktálta volna őket, saját döntéseik alapján történő felelősségvállalásra sarkallta hallgatóságát. Meglehet, az őt meghallgató és megértő fiatalok közül – anélkül, hogy ez megfogalmazódna bennük valaha is – neki köszönhetik majd, ha tudnak, tudtak nemet mondani az alattomos veszélyeknek.

Dr. Zacher Gábor ( a rend kedvéért: jobbról a harmadik) szívesen beállt szelfizni a fiúk kérésére

 

Békéscsaba város önkormányzata a „Helyi szintű komplex programok Békéscsaba területén” tárgyú, TOP-6.9.1-16-BC1-2017-00001 azonosítószámú Európai Uniós projektje révén is igyekszik élhetőbbé tenni Békés megye székhelytelepülését. Ennek részeként „Mersz” Közhasznú Alapítvány két nap alatt a város négy helyszínén valósította meg „Drog-prevenciós és bűnmegelőzési szemléletformálás fiataloknak” című programsorozatát. A legjobbat akarták nyújtani az érdeklődőknek, így valamennyi helyszínre dr. Zacher Gábort hívták meg előadónak.

 

A négy találkozón együttesen mintegy 500-600 fiatal vett részt. (A Madách, a Rózsa, a Szent László utcában található általános iskolák, valamint az Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium adott helyet az előadásoknak. Magunk a záró előadáson, az utóbbi helyszínen tartott programon vettünk részt.) A tervezettnél hosszabb, a másfél órát bőven meghaladó, szünet nélküli rendezvény összbenyomásaként elmondhatjuk: a fiatalok mindvégig feszült figyelemmel, átéléssel követték az elhangzottakat. Ez önmagában is érthető lenne, hiszen őket érdeklő, foglalkoztató témát járhattak körül, ráadásul olyan (szak)ember segítségével, aki tud a nyelvükön beszélni, partnernek tekinti őket, s (csaknem) minden más függőség közé helyezve, hallgatóságára bízta a tanulságok leszűrését, a megfelelő magaratás megtalálását – saját érdekei szerint. 

 

(Közbevetőleg szóba hozzuk ama meglátásunkat, hogy a szülők – okos – szerepe rendkívül fontos lenne e témában is. Egyáltalán beszélgetni kellene gyermekükkel – őszintén, a másikra figyelve, megértésre törekedve. Sok szülő elmulasztja ezt, s nem csak drogügyben, mások úgy gondolják, hogy általános és középiskolás gyermekük állandó felügyeletével, számonkérésével eleget tesznek kötelezettségüknek. S nem gondolnak arra, hogy a gyerek így talán meg sem meri kísérelni problémái feltárását, illetve egyetemi, főiskolai városba kerülve legfeljebb tiltásként, „szentbeszédként” viszi magával droggal kapcsolatos ismereteit, érzéseit, kíváncsiságát. Sokszor viszont éppen az hiányzik (szülőnél, gyermeknél egyaránt) a pakkból, ami garanciát jelenthetne a veszélyek kikerülésére: a hozott minta, a kölcsönös bizalom, a mérlegelő döntés készsége – a szerk.)

 

Az Andrássy gimnázium előadás iránt érdeklődő diákjai

 

Zacher Gábor szinte észrevétlenül vitte a fiatalokat témája kellős közepébe. Persze a „körítésnek” is megvolt a maga funkciója: szépen, lassan elsajátíttatta velük azt a szemléletmódot, mely gondolkodóan befogadóvá tette őket. Jó, az sem volt rossz alap az együttműködésükhöz, hogy (a tömegkommunikációból ismerve őt), dörgő tapssal fogadták – ebédidőben is.

 

A Droghelyzet 2018 címet viselő előadást azzal vezette be Zacher Gábor, hogy rámutatott: születésünk pillanatától viselünk egy „puttonyt”, melyet életünk során megtöltünk ezzel, azzal. Olyasmikkel, melyek a jó döntések meghozatalához kellenek. Nem kertelt: ennek az előadásnak is ott kellene kikötnie. Fő kérdésként jelölte meg, hogy ki-ki – élete további folyamatában bármikor – képes lesz-e nemet mondani. Sietve leszögezte: nem itt kell bátornak lenni a „nemezésben”, hanem szombat éjjel, fél kettő körül. Döntenie ugyanis mindenkinek önmagának kell.  (Elmondta: 58 éves elmúlt, 33 esztendeje orvos. Azt már mi fordítjuk „diákra”, hogy a szükséges bölcsességhez kellő élettapasztalattal, szakmai előélettel rendelkezik.)

 

A szinte sztárstátusú főorvos hamar megragadta hallgatósága figyelmét, érdeklődésétArra is rájöhettünk, hogy (ő, aki a kábítószerezés, más szenvedélybetegségek, függőségek esküdt ellensége) miért nem játszotta el a témához hozzátapadni látszó „riogatósdit” – mint mondta, a drogozás ma fetisizált. Érdekes megállapítást tett (ami valóban messze túlmutat a kábítószerezésen): a ma létező két generáció között életvitelben jóval nagyobb a különbség, mint ükapáink idejében az akkori két generáció között. Ennek emblematikus illusztrációjául a mobiltelefonhoz és a számítógéphez fűződő generációs különbözőségeket hozta fel. (Így szólt a fiúkhoz, lányokhoz:  „Ma előbb nyúltok a mobiltelefonotokhoz, mint magatokhoz…”) A generációs különbséget a mobilozás, a számítógépezés világában ezzel érzékeltette: e területeken a fiatalabbak őslakosnak számítanak, az idősebbek pedig a betelepültek stásusában leledzenek.

 

(Szinte) költői kérdést tett fel: vajon otthon a szülők beszélgetnek-e a gyerekekkel a drogról, kábítószerezésről? Aztán utalt arra, hogy a kábítószerezés gyakorlatilag a rendszerváltással lett probléma Magyarországon. Olyannyira, hogy ma már a magyar fiatalok állnak az EU-s országok dicstelen kábítószerezési listájának élén. (Pici, de nem alaptalan oldalvágásként kommentálta is a helyezet: „A magyar reformok működnek, Magyarország jobban teljesít.”) Az alkohol is drog, persze, így nem lényegtelen tudnunk: korosztályukban a 16 éves magyar fiúk vezetik az európai alkoholfogyasztási listát, a lányok ugyanebben a „műfajban” a harmadikok… A 16 évesek mezőnyében a magyarok dohányoznak a legtöbben és a legtöbbet. Zacher Gábor elmondta, hogy Svédországban 30 százalékkal csökkent a dohányosok száma, amióta nem rákos, sorvadt, fekete tüdős képpel látják el a cigarattás dobozokat, hanem egy ártatlan felirattal: „Ha dohányzol, büdös leszel!” Ez a meglátás kissé rávilágított Zacher Gábor felvilágosítási ars poeticájára is…

 

Amit ugyancsak megtanulhattunk tegnap délben: a kábítószer-fogyasztás és a drogfüggőség közé korántsem tehető egyenlőségjel. A kábítószer-függőség nem gyógyítható, ám a használattól mentessé teheti magát, aki tényleg rászánja magát a változásra. (Ma az országban a drogfüggők számát mintegy 20 ezerre becsülik. Ha segítik is őket, s másfél évnyi rehabilitációt élnek meg, akkor tiszták lehetnek – de függők maradnak. Aki közülük feladja valamikor is, hamar visszatalál a függők mindennapjaihoz.)  

 

Zacher Gábor a témaösszefüggéseiben jártas, azokat átlátó szaemberként jelentette ki: a hangsúly igazából nem a „drogfüggőségre”, hanem a „függőségre” helyezendő. (Kissé mellbe is vágta a hallgatóságot: a mobilozás, a számítógépezés egy ponton túl szintén a függőség ismérveivel jellemezhető.) Sajnálkozott, hogy az ifjúság leszokni látszik – az olvasásról. Ennek okát a kultúrpolitika által felkínált kötelező olvasmányok (eredménytelen) erőltetésében látja. Mindennek ellenpólusaként tette az asztalra, hogy tavaly Magyarországon 2,5 millió mobiltelefont adtak el. Manapság 2-3 órával kevesebbet alszik egy magyar fiatal, mint korábban. Ennek oka bizonyítottan az említett „kütyük” használata. (Hazánkban ma 5 millió regisztrált Facebook-látogató van.) S bizony, a közösségi média veszélyei gyakorlatilag azonosak mindazzal, amit a  kábítószerek idéznek elő. S ha már belemerültünk a számok világába: a 14 éves lányok 30 százaléka ebben az életkorban találkozik a pornográfiával is. Nem csoda, ha a tudomány világában e hatásokat összefoglalóan „online-agressziónak” nevezik. Egy szó, mint száz, ne legyenek illúzióink: a Facebook-függőség – betegség. Létezik-e „digitális detox”? Hát, nem az a megoldás, hogy a szülők a gyerekkel együtt kapcsolják le a készülékeket a gyerekkel, hanem helyette beszélgetni kell vele rendszeresen mindenféle, őt érdeklő témákról, játszani kell családi körben. S akkor a szülő is, a gyerek is rájöhet: van élet a háló nélkül is.

 

Az előadókészség, az empatikus magatartás megértést eredményezett (a szó mindkét értelmében)

 

– Ha pedig netán maga a gyerek akar beszélgetni a szüleivel, akkor a helyzet ugyanaz, mint ami a halál és a hasmenés estén: ha jön, akkor menni kell… szemléltette, érzékeltette a dolog fontosságát az előadó.

 

Miként a program egésze alatt, a fiatalok befogadó érdeklődéssel fogadták, követték Zacher Gábor szavait, gondolatait. A külső szemlélőnek úgy tűnt, megértették szándékát, felismerték az – kár humorban pácolt – elhangzottak komolyságát, s valahogyan beléjük ültetődött: saját sorsukért elsősorban ők a felelősök, nekik kell dönteniük, s ha kell, annak egy (vagy sok) „nem”-ben is meg kellhet nyilvánulnia. Zacher Gábor felnőttként beszélt velük, akik ezen a déli órán maguk is visszavonhatatlanul felnőtté váll(hat)tak…

 

Előadás után dr. Zacher Gábor készséggel elbeszélgetett a hozzáfordulókkal

 

Zacher Gábor fekete pólójának egy francia nyelvű igét olvashattunk: az „infecter” annyit tesz, hogy megfertőz. Persze, lehetséges, hogy éppenséggel egy (általunk nem ismert) divatmárkáról van szó, de ez a tegnapi „fertőzés” gyanúnk szerint felért egy védőoltással. Ami pedig a póló hasi oldalán állt: „fear walking dead”, azaz, a félelem halott. Ha mindennek volna valami megfejtése…

 

A fiatalok az előadás végén kitörő ovációval, dörgő vastapssal köszönték meg Zacher Gábor teljesítményét, hangvételét, (szinte észrevétlenül megnyilvánuló) atyai gondoskodását. Utána néhányan közvetlenül is beszélgettek vele, még többen elcsábították egy szelfizésre. „Vevő volt” erre is, arra is.

 

(A vitalap.hu dr. Zacher Gáborral készített interjúját külön cikkben közöljük)

 

A testbeszéd kölcsönös bizalomról árulkodik

 



<
++++++
>
Kérjük, hogy a nagyobb méretben való megtekintéshez kattintson a képre!


A hozzászólás csak regisztrált felhasználóknak engedélyezett.
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!

Cikkel kapcsolatos hozzászólások, észrevételek:

Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.