2018. október 18., csütörtök,  Lukács
 
 
 
 

Címlap

[Civilek]
2018. szeptember 13., csütörtök
Nagy halom kincs a magyar pusztán
Évezredek tanúiról tanácskoztak Lőkösházán
Szerző: Kiss A. János
Egyre inkább az érdeklődés homlokterébe kerülnek azok a Magyarországon – főként a Nagy-Alföldön – is látható, emberkéz alkotta halmok, melyek tájképi elemként évezredek óta uralják környezetünket. Népek jöttek, népek mentek (az aktuális „migránsok”), a halmok körül változó, fejlődő élet állat- és növényvilága, a táj vízrajza jelentősen átalakult. Ám a többnyire 5-6 ezer éve(!) látható, hatalmas emberi erőfeszítéssel létrejött vallási, temetkezési, őrzési, lakhatási, határjelölési feladatokat ellátó, a piramisokat életkorban lazán lepipáló halmok tőlünk karnyújtásnyira őrzik méltóságukat. Már amelyek túlélték, túlélik az emberi ostobaság, hanyagság, tájékozatlanság, önzés pusztító hatásait. Vasárnap Lőkösházán tartottak konferenciát e halmok világának megismertetése, védelme érdekében.

Érdeklődők és előadók egy csoportja

 

A Lőkösháza Turizmusáért Vidékfejlesztő és Hagyományőrző Alapítvány és dr. Rákóczi Attila PhD, egyetemi adjunktus, környezetkutató (társszervező), a Békés megyei „kunhalomvédelem” közelgő (jövőre25 éves) jubileuma alkalmából szakmai konferenciát szervezett „A kunhalmok kutatásának aktuális kérdései a Tisza-völgyi régióban” címmel.

 

Az 1994-es, lassan legendássá érő, országos hatású tanácskozás hatásainak felgyorsulását szolgálták a mostani konferencia előfutárai: a gyulai Mersz alapítvány másfél tucatnyi ilyen halmot megjelölő, tájékoztató táblákkal és pihenőhelyekkel ellátó projektje, az ugyancsak a Mersz által két éve (éppen Lőkösházán, a Vásárhelyi-Bréda kastélyban) megvalósított szakmai konferenciája, melyet örvendetesen folytani látszik a lőkösházi egyesület dicséretes munkálkodása, mely – a tavalyit követően – ismét sikeres konferenciát hozott létre az ország eme (nem elérhetetlen) szegletében.

 

A szeptember 9-ei tanácskozás résztvevőit László Lászlóné, a Lőkösháza Turizmusáért Vidékfejlesztő és Hagyományőrző Alapítvány elnöke köszöntötte, majd dr. Rákóczi Attila ismertette a programot, s mutatta be az előadókat. Maga is utalt a 24 évvel ezelőtti (jelentős szerepű) békéscsabai konferenciára, mely ösztönzően hatott a témát érintő magyar, s a jóval későbbi EU-s jogi szabályozásra.

 

A Tisza-völgy régi és új arca – melyiket szeressük?

 

A választott témát mintegy „beágyazó” előadást dr. Tóth Albert professzor emeritus, a kutatási terület megkérdőjelezhetetlen tekintélyű „nagy öregje” tartotta. A további előadásokat mindezzel közös mederbe terelte. Választott témájának ezt a címet adta: „A Tisza-völgy tájátalakulásának indokoltsága, annak következményei és a jövőbeni kilátások”.

 

Dr. Tóth Albert idézte Petőfi Sándor véleményét a folyószabályozásról: "És az az átkozott szabályozás majd mind e regényességnek véget fog vetni; lesz rend és prózaiság"

 

Dr. Tóth Albert a Kárpát-medence egyedülállóságára hívta fel a figyelmet. Hozzátette: ezt a tájegységet törte meg Trianon. Ennek vizét 96 százalékban határainkon kívül eredő folyók adják, évente 230 milliárd köbméter víz áramlik át rajtunk. Az árterek 58 százaléka a Tisza-völgyre esik. A Tisza völgyét a mellékfolyóival együtt kell értelmezni. (Ez a terület 28 ezer négyzetkilométer volt, mely mára 1300 négyzetkilométerre zsugorodott.) Az előadó Széchenyi István ezzel kapcsolatos politikusi munkásságára hívta fel a figyelmet. (A kisújszállási Alföldkutatásért Alapítvány reprint kiadásban jelentette meg tavaly Széchenyi István „ESZMETÖREDÉKEK, KÜLÖNÖSEN A TISZA-VÖLGY RENDEZÉSÉT ILLETŐLEG.” című könyvecskéjét, melynek kiadója éppen dr. Tóth Albert volt.)

 

Az előadó néhány vízrajzi emléket is felidézett a Tisza-völgy korábbi időszakából. Ezek sorába tartozik: a folyószabályos kiemelkedő mérnöktervezője, Vásárhelyi Pál 1846. április 8-ai halálát követően három nappal Széchenyi István máris összehívta felvilágosultabb nemeseket a terv mielőbbi megvalósítása érdekében. Az addigi „vízbajok” megszüntetésére az kínálkozott lehetőségként, hogy a lecsapolásos ármenetesítéssel megnőhettek az élelmezés javításának esélyei. A beavatkozás hatékonyságának emelésére pedig az öntözés kínálkozott. Jellemző, hogy annak az évnek augusztusában (pontban 28-án) Tiszadobon, az Andrássy-birtokon meg is tették a szabályozás első kapavágását. Tudták, hogy abban a bő félévszázados időszakban a kubikosok fele nő volt?!

 

Arról is hallhattunk az előadásban, hogy manapság az igazi fenyegetettséget nem az árvíz, hanem az aszály adja a Tisza-völgyben.

 

Tóth Albert megemlítette, hogy nemrégen egy kötetbe foglalva megjelent két előadótársának, dr. Rákóczi Attilának és Bede Ádámnak egy-egy „halmos” tanulmánya.

 

Szelekovszky László a táj, a természet, a történelem szemszögéből láttatta Békés megye kunhalmait 

 

Kétegyháza térsége: a magyar „piramisok völgye”

 

Szelekovszky László természetvédelmi szakértő, aki 2016-ben Pro Natura-díjban részesült, „Nevezetes halmaink Békés megyében” című előadása a képi világra épült. Emlékeztetett az 1994-es békéscsabai úttörő konferenciára, az akkor kiadott „A kunhalmok védelmében” címet viselő kiadványra. Reagált az akkoriban is felbukkant ama bírálatokra, melyeket azért kaptak, mert nem hívták meg oda a régészeket. Most azt mondta: hiba volt ugyan, de szándékos lépés is. Úgy gondolták, hogy akkor nem a régészeti megközelítésen van a hangsúly. Annak a véleményének is hangot adott, hogy a megyei értéktárba csak a még álló halmok kerüljenek be, a lepusztultak régészeti lelőhelyként tartandók nyilván.

 

Dr. Bede Ádám (PhD) régész – megjelenni nem tudott kollégáját, Czukor Péter régészt is képviselve – a „Tájrégészeti kutatások a kétegyházi kurgánmezőn” című előadással vett részt a tanácskozás munkájában. Azzal indított: a kurgánkutatás reneszánszát éli. A Körös-Maros Nemzeti Park megbízásából évekig tartó munkával állapotfelmérést végeztek. Kitekintésként egyértelműsítette: a Tiszántúl nem ér véget a Marosnál, s azt sem feledik, hogy a téma kapcsán is a Kárpát-medencében kell gondolkodni. Az említett nemzeti park területén 2335 – ember által épített – halom létesülését rögzíthették. Ezek negyede mára elpusztult. A többi még megvan, de ezek felét még szántják… A halmokat egy hétfokú skálán helyezik el állapotuk, jelentőségük szerint. Jelezte: Kétegyháza környékén 100-nál több halom található. Kiemelte a másfél tucat méteres magasságú (kettős) Török-halmot, melyek egyikét nem is olyan régen elhordták, de a régészek feltárhatták azt, s a nemzeti park a délit helyreállította az Európai Unió támogatásával. (A „háromfelhordásos” kurgán – temetkezési hely – alapvetően 5000 évnél régebbi. A három réteg egy-egy újabb temetkezési helyet foglal magába. Ez a kultúra háziasította a lovat Európában.) Az előadó rávilágított: amikor a Török-halmot feltárták egykori kollégái, több ezer év története ötlött a szemükbe.

 

Dr. Bede Ádám (jobbra) kiemelte a kétegyházi kurgánmező jelentőségét

 

 

Már az Európai Unió is oltalmazza a halmokat

 

Dr. Rákóczi Attila PhD, (közigazgatási munkaköre mellett) egyetemi adjunktus a „Kunhalmok az európai szabályozás tükrében” címet adta előadásának. Elárulta, hogy a kétegyházi kurgánmezőt érintő tudományos kutatását dr. Bede Ádám addigi munkáját alapul véve indította el. Ebben fontos elem volt a halmok által érintett emberekkel való beszélgetések sora.

 

Nyilván nem véletlenül (hanem más irányú érdeklődési körére is tekintettel) a halomvédelem történetét is kibontotta. Sarokpontként a már említett 1994. novemberi békéscsabai konferenciát jelölte meg. Előzményként egyesületi tevékenységeket, s egy kormányhatározatot említett meg. Az így izmosodó folyamat mára törvényi szabályozássá emelkedett, sőt az Európai Unió közös agrárpolitikája is rögzíti, hogy ahol megművelt területen áll ilyen halom, annak védelmét biztosítani kell. Mi több: ennek a megsértését szankcionálják is. Ugyanis: sokszor ezek nagyobb értéket képviselnek, mint a rajtuk való (ráadásul tiltott) termelés. Érdemes belegondolni: Békés megyében 1500 körüli ember által alkotott halom található. Európai védelemben 185 részesül. A halmokon csak egyetlen művelet végezhető (az is engedéllyel): a visszagyepesítés. Az interjúkésztés felszínre hozott olyan földtulajdonosi vélekedéseket is, mint például: valaki azt mondta, hogy szerinte e halmok 150-200 esztendősek lehetnek… De az is elhangzott valaki részéről: „Ha a törvény azt mondja, ne műveljem a földrészletet, akkor nem is fogom”. Javasolták azt is, hogy a tilalom szerepeljen a földhivatali nyilvántartásban. A nemzeti park meg is indította a folyamatot. Dr. Rákóczi Attila hangsúlyozta a felvilágosítás fontosságát. Ebbe tartozik annak tudatosítása, hogy a tulajdonosnak akkor is jár a területre az állami támogatás, ha nem művelheti azt. Előremutató, hogy Békés megyében immár – az arra előterjesztett 14-ből – máris 11 ilyen halom bekerült egyes települések értéktárába, s a többi elbírálása ugyancsak folyamatban van.

 

Dr. Rákóczi Attila a védelemnek nem csupán technikai hátterét értékelte, hanem a szabályozási és emberi viszonyait is mérlegre tette

 

Dr. Tóth Csaba Albert (PhD) egyetemi docens – csak megjegyezzük: dr. Tóth Albert fia – „Művelésből kivont halmok talajtani és növénytani változásai” címmel értekezett. Elmondta, hogy e munkájuk folytatásán együtt gondolkodnak Novák Tibor kollégájával. Beszámolt a Hortobágy déli részén található 9 halmon végzett vizsgálataikról. Olyan halmokat vettek górcső alá, hasonlítottak össze (már 2003 óta), melyeket már kivettek a művelésből. Volt, amelyet korábban szántott területként hasznosítottak, akadt, mely akácos volt korábban. Az előadó részletesen, képekkel, táblázatokkal, más adatsorokkal bőven illusztrálta mondandóját.

 

Dr. Tóth Csaba Albert a halmok flórájának helyreállítását mutatta be kutatásaik alapján

 

Az aktív természetvédelem ez esetben a halom egész felületén történő visszatelepítést jelent. Ám ez mód nem „versenyképes” a gyomokkal, ezért bele kell nyúlni a folyamatba. Dr. Tóth Csaba Albert ismertette a szóban forgó növényeket. Kiválasztásukat a talaj tápanyagterhelése is befolyásolja. Javaslatai között szerepelt például, hogy perjefajokat is telepíthetnének, a gazt magérés előtt kaszálják, s megfelelő agrotechnikával, ősszel valósuljon meg a visszagyepesítés.

 

Greksza János (a kép előterében) a kurgánmező további tagjainak felújítását helyezte kilátásba

 

 

Sérült kurgánok gyógyítói

 

Greksza János, a Körös-Maros Nemzeti Park igazgatóságának tálvédelmi felügyelője „A kétegyházi kurgánmező egyes halmainak helyreállítása” című előadási anyagát ismertette. Az 1997-ben létrehozott nemzeti park teljes működési területén fellelhetők ember alkotta halmok. Ezek között kurgánok (temetkezési és szakrális helyek), lakódombok, őr- és határhalmok egyaránt szerepelnek. (Négy látogató központot és egy állatparkot is üzemeltetnek.)

 

A reprint kiadás számunkra adott példányát kézjegyével látta el dr. Tóth Albert  Kiemelte a kétegyházi térség kurgánjainak számszerű és értékbeli gazdagságát. A már 2011-ben helyreállított kurgán mellett további 11 rekonstrukcióját is tervezik. (Annál a munkánál 3500 köbméter földet mozgattak meg.) A következő helyreállításokhoz a szállítási útvonalat úgy kívánják kijelölni, hogy a művelet ne járjon semmilyen természetkárosítással. A munkálatok régészeti segédlettel valósulnak meg majd. Akad olyan kurgán, melyből mindössze 113 köbméter föld maradt, s további 3-4 ezerre lesz szükség. A felszínen a meglévő gyepterületet használják fel, s gyepkockás visszatelepítést vesznek igénybe. A felújítást dr. Bede Ádám és Czukor Péter munkájára alapozzák.

 

Virók András geológai technikus (és első évfolyamos egyetemista) az az ember, aki „belelát” a halmokba. „A keresztes-halom kutatása geofizikai módszerekkel” címet adta előadásának. Ismertette a multielektródás berendezés működési elvét. Talajtípustól függő elektromos ellenállást mérnek, amely által a talajban megbúvó térbeli alakzatok kirajzolódnak. A talajszeletek úgy mutatkoznak meg, mint egy átmetszett tortán, s ezek térben is megjeleníthetők.

 

Virók András egy újabb hatékony technikai megoldást kínált a halomkutatás számára

 

Többen is hiányolták Csathó András István botanikus távolmaradását, hiszen lenyűgöző előadásai a korábbiakban is gazdagították a témához kötődő ismeretanyagot.

 

A tanácskozás végén dr. Rákóczi Attila bejelentette, hogy az előadások – egyenként 5-6 oldalas – összefoglalást egy kiadványban tervezik megjelentetni.

 

Az előadók - és a kép bal szélén dr. Tirják László, a Körös-Maros Nemzeti Park igazgatója

 



<
++++++++++
>
Kérjük, hogy a nagyobb méretben való megtekintéshez kattintson a képre!


A hozzászólás csak regisztrált felhasználóknak engedélyezett.
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!

Cikkel kapcsolatos hozzászólások, észrevételek:

Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.